A török parlament kedd este nagy többséggel megszavazta Svédország NATO-csatlakozását. A döntésre hosszas huzavona után került sor, és még Recep Tayyip Erdogan török elnöknek is alá kell írnia a jogszabályt, hogy életbe léphessen. „Így immár hivatalosan is Magyarország az utolsó tagállam, amely még nem járult hozzá a svédek NATO-csatlakozásához, annak ellenére, hogy a magyar kormány visszatérően hangoztatta, hogy nem hazánk lesz az utolsó” – írtuk a döntés után.
Szinte ugyanezekkel a szavakkal számol be a török parlament döntéséről a svéd SVT is. A tévé európai ügyekkel foglalkozó tudósítója, Christoffer Wendick szerint
a magyarokat akár meg is lephette a török döntéshozatal felgyorsulása,
bár erről nincs meggyőződve, mivel Ankara és Budapest között szoros az együttműködés.
Az SVT közölte, Magyarországra most nagy nyomás nehezedik a többi NATO ország részéről, a svéd politikusok talán – miként a médium fogalmazott – ezért is „adták fel Magyarországot”, vagyis a budapesti vezetők győzködését. Az SVT szerint Orbán Viktor valószínűleg valamiféle kompenzációt szeretne a svéd tagság jóváhagyásáért, például azt, hogy a közelgő magyar soros EU-elnökség idején Svédország támogassa Budapestet, és ne kritizálja élesen.
A legtekintélyesebb svéd napilap, a Dagens Nyheter kommentátora, Ewa Stenberg megjegyezte: Erdogan „jól meg lett fizetve” a NATO-csatlakozás jóváhagyásáért, és most Orbán – aki Erdogannal együtt húzta az időt – is hasonló módon szeretne előnyöket szerezni. Csakhogy az utóbbinak nehezebb dolga lesz.
Svédországban mindazonáltal nagy örömmel fogadták a török döntést. A svéd külügyminiszter, Tobias Billström is üdvözölte a parlamenti határozatot.
Mindazonáltal inkább a bizonytalanság jellemző a skandináv ország médiájára az ügyben. Az SVT tévé egy másik híre szerint Billström külügyminiszter nem válaszolt arra a kérdésre, hogy miniszterelnöke, Ulf Kristersson elfogadja-e Orbán meghívását és Magyarországra utazik-e. Arról viszont szót ejtett, hogy párbeszédet folytathatnak és folytathatják az ügyek megvitatását is a magyar féllel. A külügyminiszter szerint át kell gondolniuk, hogy mit jelent Orbán levele.
Egy viszont biztos: nem túl vidám jelenleg a hangulat a magyar és a svéd politikusok között. A magyar, a svéd és még a finn sajtó is főcímeiben azt emelte ki kedden, hogy Billström azt nyilatkozta: nem akarnak tárgyalni Orbánnal. A Politico azonban kettéválasztotta a svéd diplomácia vezetőjének kijelentéseit, és a brüsszeli lap hírének végén teszi hozzá, hogy Billström üdvözölte az Orbán-levél kapcsán a konstruktív párbeszédet, és azt is hangsúlyozta, hogy a diplomáciai levél egészen más hangvételű, mint az X-en közzétett meglehetősen minimalista Orbán-üzenet.
Billström reagált arra a magyar kormányzati „narratívára” is, hogy a svédeknek ne lenne sürgős a NATO-ba való belépés, vagy hogy ne keresték volna a magyar kormányt az ügyben. Orbán „kabinetfőnökének” erről szóló nyilatkozatait egyébként a svéd közszolgálati rádió, a Radio Sverige is idézte, alighanem Gulyás Gergely kancelláriaminiszter nyilatkozatát citálva arról, hogy „Svédország nem tesz meg mindent” a kölcsönös bizalom erősítése érdekében.
A svéd külügyminiszter ennek kapcsán most kedden elmondta: múlt hétfőn találkozott Brüsszelben Szijjártó Péterrel. Billström szerint a találkozó svéd kezdeményezésre jött létre, és azon többek között a ratifikációról is szó esett. A svéd diplomácia vezetője szerint itt azt az ígéretet kapták, hogy Magyarország tovább halad a ratifikációval és a magyar kormány teljes mértékben támogatja Svédország NATO-csatlakozását.
Ugyanakkor Billström hangsúlyozta, hogy Magyarország és Törökország különbözik abban, ahogyan a NATO-procedúrához hozzáállnak, hiszen
a 2022-es madridi NATO-csúccsal kapcsolatban (ekkor tárgyalták a svéd és a finn NATO-belépést az észak-atlanti szövetség csúcsvezetői).
Az Aftonbladet ennek kapcsán megemlíti, hogy Magyarország többször kérte korábban, hogy Svédország képviselői jöjjenek Budapestre, de ezt (a svédek) elutasították. A svéd miniszterelnök, Kristersson ugyanakkor arra utalt, hogy ő és Orbán Viktor rendszeresen találkoznak Brüsszelben. A lap emlékeztet arra, hogy az ellenzéki MSZP azonnali parlamenti ülés összehívását kezdeményezte a svéd NATO-tagság ügyében.
Az MSZP kezdeményezéséről az SVT is beszámolt. Tudósítót is küldtek Budapestre, aki élőben jelentkezett be a magyar fővárosból, miközben Ankarában szavaztak a török honatyák a svéd NATO-csatlakozásról. A svéd tévériporter szerint az MSZP ugyan valóban kezdeményezte a rendkívüli ülést, de döntés aligha születik, amíg Orbán nem akarja a parlament összehívását.
Ez egy sötét játszma, ami természetesen csak Putyin érdekében áll. Azt gondolom, hogy ez szégyen Magyarország és a magyar emberek számára
– idézi az SVT Tóth Bertalant, az MSZP frakcióvezetőjét.
Az MSZP alelnöke, Harangozó Tamás is nyilatkozott szerinte ideje annak, hogy „Orbán befejezze a buta, káros és felesleges színjátékát” – tette hozzá Harangozó, az SVT pedig hangsúlyozta, hogy az MSZP korábban (2023 októberében) már javasolta az ügy napirendre vételét, de a parlament előkészítő bizottsága – melynek „vezetője közel áll Orbán Viktorhoz és a Fideszhez” – megakadályozta ezt.
