A vörös-tengeri konfliktus elhúzódása és a közel-keleti feszültségek fokozódása azzal a kockázattal jár, hogy pusztító hatással lesz a világgazdaságra, újra fellángol az infláció és megszakad az energiaellátás – figyelmeztettek a hétvégén a világ vezető közgazdászai közül néhányan. A Világbank közgazdászai szerint ugyanis a válság most azzal fenyeget, hogy magasabb kamatlábakkal, alacsonyabb növekedéssel, tartós inflációval és nagyobb geopolitikai bizonytalansággal jár.
Az Irán által támogatott jemeni lázadók elleni második éjszakai csapások után Joe Biden elnök azt mondta, hogy az Egyesült Államok privát üzenetet küldött Teheránnak, miszerint „biztosak vagyunk benne, hogy jól felkészültek vagyunk”. A londoni és washingtoni kormányzati körökben azonban egyre nagyobb az aggodalom, hogy miközben Rishi Sunak és Biden az újraválasztásért harcol, a közel-keleti események meghiúsíthatják a gazdasági fellendülés javulónak tűnő kilátásait, és így a választási esélyeiket is.
A Világbank a világgazdasági kilátásokról szóló legfrissebb jelentésében azt írja, hogy a közel-keleti válság az ukrajnai háborúval együtt valódi veszélyeket teremtett:
A konfliktus eszkalálódása az energiaárak emelkedéséhez vezethet, ami tágabb értelemben hatással lehet a globális tevékenységre és az inflációra. További kockázatok közé tartozik a reálkamatokkal kapcsolatos pénzügyi stressz, a tartós infláció, a vártnál gyengébb kínai növekedés, a kereskedelem további széttöredezése és az éghajlatváltozással kapcsolatos katasztrófák.
A Vörös-tengeren áthaladó kereskedelmi hajók elleni közelmúltbeli támadások máris elkezdték megzavarni a kulcsfontosságú hajózási útvonalakat, ami az ellátóhálózatokban lévő lazaságot erodálja, és növeli az inflációs szűk keresztmetszetek valószínűségét. A konfliktusok eszkalálódása esetén az energiaellátás is jelentősen megszakadhat, ami az energiaárak megugrását eredményezheti. Ennek jelentős tovagyűrűző hatása lenne más nyersanyagárakra, és fokozná a geopolitikai és gazdasági bizonytalanságot, ami viszont visszafoghatná a beruházásokat, és a növekedés további gyengüléséhez vezethetne
– írja a jelentés.
John Llewellyn, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) korábbi vezető közgazdásza elmondta: „Ez komoly problémává eszkalálódott”. A világkereskedelemben bekövetkező súlyos zavarok valószínűségét 30 százalékosra tette, szemben az egy héttel ezelőtti tíz százalékkal: „Szörnyű és elkerülhetetlen a folyamat, amelynek keretében a Vörös-tengeren kialakult helyzet átterjedhet a Hormuzi-szorosra és a tágabb Közel-Keletre is.”
A közel-keleti konfliktus csütörtökön szélesedett ki, amikor több tucat brit és amerikai csapás érte a jemeni húszi szervezet létesítményeit. A csapások a Vörös-tengeren áthaladó hajók elleni támadások megtorlására irányultak, amelyek megbénították a világ egyik legfontosabb tengeri csatornájának hajózását. A húszik azt állítják, hogy csak Izraelhez kötődő hajókat vesznek célba, hogy így támogassák a gázai palesztinokat, de számos célpontjukról nem tudni, hogy lett volna bármi kapcsolata Izraellel, írja a Guardian.
