Az Iszlám Állam vállalta a felelősséget azért a két szerdai robbantásért, amelyek majdnem száz ember halálát okozták egy temetői megemlékezésen Iránban. A terrorszervezet ezt a hozzá köthető Telegram csatornákon közölte a Reuters hírügynökség szerint.
A megemlékezés a négy évvel ezelőtt, Donald Trump amerikai elnök parancsára végrehajtott merénylet egyik áldozata, Kászim Szulejmáni tábornok emléke előtt tisztelgett.
Az Iráni Forradalmi Gárda külföldi hadműveleti részlegének vezetőjeként Szulejmani volt a felelős az ország közel-keleti stratégiájának kidolgozásáért, és közismerten jó kapcsolatot ápolt Ali Hámenei legfelsőbb vallási és állami vezetővel. Utóbbi többször ígértet tett arra, hogy Irán megbosszulja a tábornok halálát, eddig azonban konkrét lépéseket nem tettek ennek érdekében. 2022 januárjában, a dróntámadás második évfordulóján az ország ultrakonzervatív elnöke, Ebrahim Raiszi is bosszúval fenyegette meg az Egyesült Államokat.
Nem csoda hát, ha a halála évfordulójára emlékezve a rendszert támogató népes tömegek évről évre ellátogatnak a sírhelyéhez Kerman városába.
A szerdai kettős merényletben az Irán International című lap szerdai adatai szerint kilencvenöt ember meghalt és kétszáztizenegy megsebesült. Az iráni állami televízió egymást követő két robbanásról számolt be a dél-iráni Kermanban található temetőnél.
Iráni illetékesek a merényletek után egymásnak ellenmondó nyilatkozatokat tettek. Kerman polgármestere és egyes, a kormány által ellenőrzött médiumok azt állították, hogy a robbanásokat gázpalackok okozták, mások szerint öngyilkos merényletről volt szó, megint mások tudni vélték, hogy a temetőhöz vezető úton helyeztek el bombákat.
Későbbi jelentések már négy robbanásról szóltak, egy keményvonalas parlamenti képviselő pedig egyenesen Izraelt tette felelőssé az öngyilkos hevederekkel végrehajtott terrortámadásért. A félhivatalos média arról számolt be, hogy két bombát helyeztek el két külön táskákban.
Kászim Szulejmáni az Iráni Forradalmi Gárda Kúdsz nevű elitalakulatának (a Kúdsz Jeruzsálem arab elnevezése) élén eltöltött több mint két évtized alatt egy laza, de hatékony szövetséget hozott létre különböző milíciákból. A Szulejmáni által épített hálózat ma is működik, hatóköre Jementől Libanonig terjed. Az együttműködésbe bevont külföldi milíciák mindegyike önállóan működik, vagyis az iráni államtól függetlenek, de Izrael és az Egyesült Államok iránti ellenszenvük szempontjából egységesek, és valamennyien élvezik Irán támogatását.
Az Egyesült Államok jelenleg is 2500 katonát állomásoztat Irakban és 900-at Szíriában. Ezek állítólag azért vannak ott, hogy megakadályozzák az Iszlám Állam fegyvereseinek újbóli megerősödését. A Harakat al Nudzsaba azonban semmilyen módon nem köthető az Iszlám Államhoz, már csak azért sem, mert síita szervezetként felekezeti okból természetes ellenfelei egymásnak. A 2013-ban alapított radikális síita milícia amerikaellenes és anticionista nézeteket hirdet, és ideológiai rokonságot mutat az iráni iszlamista állammal. A szervezet Szíriban és Irakban egyaránt aktív részese a Szulejmáni által létrehozott hálózatnak.
