További területekre kiterjeszti szárazföldi hadműveletét Izrael a Gázai-övezetben, közölte Joav Gallant.
Az izraeli védelmi miniszter a határon arról beszélt újságíróknak,
Hán Júnisz lett a terror új fővárosa. Addig nem állunk le a művelettel, amíg nem jutunk el a Hamász vezetőihez.
Az izraeli sajtó szerint Joav Gallant vélhetően arra utalt, hogy a hadsereg a Gázai-övezet középső részét is támadni kezdi, vagy a déli Rafah városát veheti majd célba legközelebb.
A Hamász elutasítja az újabb tárgyalásokat a túszcserékről, de nyitott a háború lezárására irányuló javaslatokra, közölték a terrorszervezet magas rangú képviselői kedden közleményükben.
Megerősítjük azon álláspontunkat, hogy kategorikusan elutasítjuk a fogolycseréről szóló tárgyalások bármilyen formáját Izrael népirtó háborúja idején. Ezzel együtt nyitottak vagyunk minden olyan kezdeményezésre, amely hozzájárul a népünk elleni agresszió leállításához, és az átkelőhelyek megnyitásához, hogy a segélyek eljuthassanak a palesztinokhoz
Megszólaltak kedden a légvédelmi szirénák Tel-Avivban, a Hamász pedig közölte: rakétákat lőtt ki Izrael kereskedelmi fővárosára.
A támadás után sem áldozatokról, sem károkról nem érkezett jelentés.
Mindez jól mutatja, hogy a palesztin fegyveres csoportnak sikerült megőriznie a nagyobb hatótávolságú rakétaképességét, miközben a háború immár tizenegyedik hete tart.
Legalább tizenhárom palesztin meghalt és hetvenöt megsebesült a Gázai övezet északi részén a Dzsabalja menekülttáborban, miután kedden Izrael légicsapást mért a táborra – közölte a gázai egészségügyi minisztérium szóvivője.
Az izraeli hatóságok a Reuters szerint egyelőre nem kommentálták az elhangzottakat.
A Dzsabalja menekülttábor a maga 1,4 négyzetkilométeres területével a legnagyobb a nyolc hasonló gázai létesítmény közül. Száztizenhatezer lakója közül sokan az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala (UNRWA) által biztosított élelmiszerekre, gyógyszerekre és egyéb segélyekre szorulnak – emlékeztetett a The Guardian című lap.
Tíz országból álló koalíció alakul a vörös-tengeri nemzetközi kereskedelem védelmében – jelentette be az Amerikai Egyesült Államok. Az amerikai védelmi minisztérium közleménye szerint az együttműködésben többek között a Bahrein, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kanada, Norvégia, a Seychelle-szigetek és Spanyolország vesz részt.
A döntést azután hozták meg, hogy a British Petrol olajipari multi bejelentette, leállítja a Vörös-tengeren át közlekedő valamennyi szállítmányt.
A kereskedelmi szállítmányok elleni támadások az utóbbi időben megszaporodtak a vörös-tengeri nemzetközi kereskedelmi folyosón. A sorozatos rakéta- és dróntámadásokért az Irán által támogatott jemeni síita húti milíciák a felelősek. A húti fegyveresek többször jelezték, hogy a támadásokat a Gázai övezet elleni izraeli csapásokra adott válaszként értelmezik. Műveleteik kizárólag az izraeli vagy Izrael felé tartó szállítmányokat érintik, mindenki más biztoságosan közlekedhet – hangsúlyozták.
A húti harcosok hétfőn két újabb hajót támadtak meg a Vörös-tengeren.
Mohammed Abdulszalám, a hutik főtárgyalója kedden a Reutersnek azt mondta: nem fogják megváltoztatni az álláspontjukat a gázai konfliktussal kapcsolatban a nemzetközi tengeri szövetség létrehozása miatt.
Mint arról az imént beszámoltunk, palesztin források szerint húsz ember meghalt keddre virradóra izraeli rakétacsapások következtében Rafahban.
A palesztin Wafa hírügynökség szerint a halálos áldozatok között van Adil Zórub palesztin újságíró és több családtagja is. Az a hírekből egyelőre nem derült ki, hogy az újságíró melyik médiaterméknek dolgozott.
Az Izrael és a Hamász között zajló háború kezdete óta legalább hatvannégy újságírót és médiamunkást öltek meg – emlékeztetett a BBC egy vasárnapi jelentésre. A háborúban megölt újságírók túlnyomó része palesztin volt.
Két izraeli katonát öltek meg hétfőn a Gázai övezet északi részén – közölte az Izraeli Védelmi Erők (IDF) a legfrissebb jelentésében, hozzátéve, hogy a Golani-dandár 13. zászlóaljának két harcosa súlyosan megsebesült az enklávé déli részén.
Rafahban legalább húsz ember halt meg az éjszakai izraeli csapások következtében – jelentette a Gázai övezet egészségügyi minisztériuma. A Hamász illetékesei szerint az izraeli rakéták három lakóházat találtak el.
A rafahi déli határátkelő közelében jelenleg gázai palesztinok tízezrei keresnek menedéket, mivel az izraeli erők a Hán Júniszban folyó heves harcokra hivatkozva a civileket egyre délebbre szorítják.
Várhatóan kedden szavaz a gázai tűzszünet ügyéről az ENSZ tizenöt tagú biztonsági tanácsa, miután a hétfőre tervezett szavazást az Amerikai Egyesült Államok fenntartásai miatt elhalasztották.
A hétfői New York-i szavazás előtt az USA közölte, nem tudja elfogadni a „harcok beszüntetésére” vonatkozó kitételt, de a szövegben elfogadhatónak tartaná a „harcok felfüggesztésére” való felhívást.
A szövegről tárgyaló arab országok illetékesei a The Guardian szerint kifejtették: bizakodásra ad okot, hogy a Fehér Ház most a számára is elfogadható megfogalmazásra törekszik. Ez elmozdulást jelent ugyanis a korábbi álláspontjáról, amikor is október 18-án a humanitárius tűzszünetre vonatkozó felhívást, december 9-én pedig a sürgős humanitárius tűzszünetre való felhívást egyszerűen elutasította.
Az amerikai kormányzaton belül – a jelek szerint – egyre nagyobb a megosztottság Izrael gázai háborújának ügyében. Ha az USA most úgy döntene, hogy támogatja a harcok felfüggesztéséről szóló határozatot, az egyértelmű jelzés lenne Izrael számára.
Amerika korábban azért utasította el a tűzszünetre vonatkozó felhívások szövegtervezeteit, mert azok nem ítélték el elég egyértelműen a Hamász által október 7-én elkövetett tömeges merényletet.
Az amerikai kormányra azonban nyomást gyakorol a tény, hogy az ENSZ Közgyűlése a múlt héten, december 12-én 153:10 arányban, 23 tartózkodás mellett megszavazta a harcok sürgős beszüntetésére vonatkozó felhívást. A Közgyűlés határozatai ugyan jogkövetkezménnyel nem járnak, és a világ országai konfliktusos helyzetekben gyakran figyelmen kívül is hagyják ezeket, mégis erős jelzést jelentenek az általános hangulatról. A Közgyűlés szavazásainál az ENSZ Biztonsági Tanács tagjai a vétójogukat nem érvényesíthetik.
Magyarország az ENSZ Közgyűlés december 12-i szavazásán tartózkodott, míg a korábbi, októberi szavazáson nemmel szavazott a tűzszünetre való felhívással kapcsolatban.