Szijjártó elismerte: Orbánnal találkozott volna Porosenko, akinek útját Ukrajna akadályozta meg

Vlagyimir Putyin orosz elnök a héten az Egyesült Arab Emírségekbe és Szaúd-Arábiába látogat – jelentette ki Jurij Usakov, az államfő külpolitikai tanácsadója a Life.ru hírportálnak és a Shot Telegram-hírcsatornának.

Usakov azt mondta, hogy a szaúd-arábiai látogatás során Putyin elsősorban a trónörökössel tárgyal. A tanácsadó tájékoztatása értelmében az orosz elnök ezt megelőzően az Egyesült Arab Emírségekben tesz majd munkalátogatást, ahol szintén megbeszéléseket folytat.

Az orosz elnök legutóbb 2019 októberében, még a koronavírus-járvány előtt járt az Egyesült Arab Emírségekben és Szaúd-Arábiában, akkor állami látogatáson. Akkor a megbeszéléseket követően számos dokumentumot írtak alá.

(MTI)

Szlovénia idén 1,5 millió euróval támogatja Ukrajna aknamentesítését – jelentette be Tanja Fajon szlovén külügyminiszter hétfőn. A támogatásról a tárcavezető Andrij Taran ukrán nagykövettel írt alá megállapodást Ljubljanában, amin részt vett Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes is.

Fajon kiemelte: Szlovénia tisztában van azzal, mekkora szüksége van Ukrajnának az aknamentesítésre, ezért Ljubljana minden erőfeszítést és támogatást megad az ország biztonságos és fenntartható újjáépítéséhez. Hozzátette továbbá, hogy Szlovénia továbbra is támogatni fogja Ukrajnát az európai úton.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként továbbra is azon fogunk fáradozni, hogy Ukrajnában igazságos és tartós béke legyen, amely az ország területi integritásának helyreállításán alapul

mondta a miniszter.

A szlovén külügyminisztérium közleménye szerint Ukrajna a világ leginkább elaknásított államai közé tartozik. Területének csaknem egyharmadán aknák, kazettás bombák és egyéb robbanóanyag-maradványok találhatók.

A ljubljanai kormány, amely a szlovén vezetésű ITF Enhancing Human Security nevű alapon keresztül is segít az aknamentesítésben és a konfliktus utáni segítségnyújtásban, idén csaknem megkétszerezte a humanitárius segélyek összegét, hogy enyhítse az ukrajnai háború következményeit. Idén 800 000 eurót különített el a szlovén Karitász részére sürgősségi humanitárius segítségnyújtásra, a múlt héten pedig jóváhagyott 200 ezer eurót Olena Zelenszka, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felesége alapítványa számára az izjumi kórház felújítására.

(MTI)

On behalf of the Slovenian Government 🇸🇮, Minister @tfajon signed an agreement under which Slovenia will allocate EUR 1.5 million for humanitarian #demining in #Ukraine by the end of this year. 🇺🇦 is the most mined country in the world and it will take decades to make it safe for… pic.twitter.com/hOLpZRbCKI

— MFEA Slovenia (@MZEZ_RS) December 4, 2023

Csaknem ötmillió tonna agrárterméket sikerült Ukrajnának eddig exportálnia az alternatív fekete-tengeri folyosón keresztül – közölte Olekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszter, miniszterelnök-helyettes hétfőn.

Kubrakov szerint 200 hajó fedélzetén összesen 7 millió tonna különböző típusú árut exportáltak Ukrajna fekete-tengeri kikötőiből augusztus óta, miután Moszkva nem hosszabbította meg az ENSZ és Törökország közvetítésével egy évvel korábban született orosz-ukrán gabonaegyezményt, amely a háború ellenére lehetővé tette az ukrán exportot a Fekete-tengeren keresztül. Elmondása szerint jelenleg további 31 hajó berakodása zajlik, de azt nem részletezte, mi a rakományuk.

Ukrajna a gabonaegyezmény felfüggesztését követően saját fekete-tengeri gabonafolyosót létesített, és bejelentette, hogy saját maga fog gondoskodni a teherhajók biztonságáról.

(MTI)

Elesett az orosz Északi Flotta 14. hadtestének parancsnokhelyettese, Vlagyimir Zavadszkij vezérőrnagy a „különleges hadművelet” övezetében – közölte Alekszandr Guszev, Voronyezs megye kormányzója hétfőn a Telegram-csatornáján.

Az orosz védelmi minisztérium hétfői hadijelentése szerint három frontszakaszon két ukrán támadást vertek vissza az orosz erők, a harcokban több mint 800 ukrán katona esett el vagy sebesült meg az elmúlt nap folyamán. A tárca szerint az ukrán fél a legtöbb rohamot, ötöt, Liman térségében indította, a legnagyobb emberveszteséget, mintegy 300 főt, pedig Donyeck térségében szenvedte el.

Az összesítés a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett 12 páncélozott harcjárművet, négy pácélozott szállítójárművet, egy amerikai gyártmányú M777-es tarackot, egy HIMARS-rakétát és 30 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hétfőn közölte, hogy a „Luhanszki Népköztársaságban” őrizetbe vett egy ukrán kémet, aki adatokat gyűjtött az orosz hadsereg és hadfelszerelés elhelyezkedéséről. A gyanúsított ellen büntetőeljárás indult.

(MTI)

Megölték azokat az orosz katonákat, akik nemrégiben kivégeztek két ukrán hadifoglyot a Donyecki területen – írja a Kyiv Independent az ukrán hadsereg tájékoztatása alapján.

A DeepState nevű ukrán Telegram-csatornán december 2-án tettek közzé egy videófelvételt, amelyen katonák egy csoportja volt látható, ahogy megölnek két másik katonát, akik a lövészárokból jöttek ki, egyikük a kezét a feje mögé tartotta. A tájékoztatás szerint a két katona 45. számú motorizált lövészdandár tagja volt, a lövést pedig az oroszok adták le.

A cikk hozzáteszi, hogy donyecki területi ügyészség vizsgálatot indított a háborús szabályok és szokások megsértése miatt. A hadifoglyok megölése sérti a genfi egyezményt és háborús bűncselekménynek minősül.

Az ukrajnai invázió 2022. február végi kezdete óta 70 ezer orosz katona halhatott meg a háborúban a brit hírszerzés becslése szerint, a sérültek száma pedig 220 ezer és 280 ezer közé tehető.

A brit védelmi minisztérium által közzétett jelentés szerint az orosz hadseregbe tartozó katonák között a sérültek száma 180 ezer és 240 ezer közé tehető, míg a Wagner csoport zsoldosai közül 40 ezren sebesülhettek meg. A katonai halottak száma 50 ezerre tehető, a zsoldosok közül pedig 20 ezren halhattak meg. Az összes veszteséget 350 ezer fő környékére becsülik.

A jelentés ugyanakkor hozzáteszi, hogy az orosz hadsereg híres arról, hogy pontatlan jelentéseket készít még belső használatra is, ezért a konkrét számokról nincsenek információk.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 4 December 2023.

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/YagSaiekzW

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/AkQ44Nj5Yj

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) December 4, 2023

A bolgár elnök megvétózta a bolgár belügyminisztérium és az ukrán védelmi tárca között páncélozott szállító harcjárművek (PSZH) adományozásáról kötött megállapodást, amelyet a szófiai törvényhozás november 22-én hagyott jóvá.

Az államfő sajtószolgálatának hétfői közlése szerint Rumen Radev úgy véli, hogy a bolgár határőrségnek és a mentőknek szükségük van ezekre a járművekre.

Az Ukrajnának szánt páncélozott szállító harcjárműveket a bolgár határ őrzésében és a lakosság katasztrófák és balesetek esetén történő megsegítésében lehetne felhasználni. A bolgár állampolgárok életének és egészségének kell a legfőbb prioritásnak lennie

– indokolta az elnök, aki a megállapodást újbóli megfontolásra visszaküldte a parlamentnek.

Korábban a 240 tagú parlament képviselői 152-57 arányban jóváhagyták a megállapodást. Az ukrán félnek olyan páncélozott szállító harcjárműveket kellett volna biztosítani, amelyeket a bolgár belügyminisztérium nem használ – összesen mintegy száz PSZH-t, valamint pótalkatrészeket. Az adományozásról augusztusban született megállapodás, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök júliusi bulgáriai látogatását követően.

A járművek többsége használaton kívül volt rossz műszaki állapotuk miatt, raktárakban tárolták őket, és a kormány szerint – az ellenzék vádjaival ellentétben – az adomány nem gyengíti Bulgária védelmi képességeit. (MTI)

Szijjártó Péter külügyminiszter a 444 kérdésére elismerte, hogy Petro Porosenko volt ukrán elnök Orbán Viktorral készült találkozni, ám külföldre utazását megakadályozta az Ukrán Biztonsági Szolgálat, épp azért, mert a magyar kormányfővel találkozott volna. Szijjártó azt is elmondta, hogy a találkozót a volt ukrán elnök kezdeményezte, de hogy mi lett volna a téma, arra nem válaszolt.

Szombaton jelentette be az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), hogy megakadályozták Porosenko külföldre utazását, mert a volt ukrán elnök Orbán Viktorral készült találkozni, egy ilyen egyeztetés pedig az orosz titkosszolgálat eszköze lett volna Ukrajna ellen. Egy nappal később az SZBU a Telegram-csatornáján arról írt, hogy információik vannak arról, hogy az orosz titkosszolgálat olyan műveletbe kezdett, aminek célja az ukrán lakosság megosztása, a külföldi támogatások csökkentése. Porosenko azt állította, lengyelországi tárgyalásait követően az Egyesült Államokba utazott volna, Orbánnal tervezett találkozóról nem beszélt.

Armin Papperger, a Rheinmetall csoport vezérigazgatója a napokban azt nyilatkozta a WirtschaftsWoche című német lapnak, hogy már zajlik annak az első tíz Lynx járműnek a gyártása Németországban és Magyarországon, amelyek Ukrajnába kerülnek majd. A zalaegerszegi gyárban készülő páncélosokról és a német hadiipari cég terveiről cikkünkben olvashat bővebben.

Megerősítették, hogy Vlagyimir Zavadszkij vezérőrnagy , az orosz 14. hadsereg hadtestének parancsnok-helyettese meghalt Ukrajnában – közölte Alekszandr Guszev orosz voronyezsi régió kormányzója hétfőn a Telegram csatornáján, amit a Guardian szemlézett.

Zavadszkij halálának részleteit nem hozták nyilvánosságra – közölte a Reuters.

Az ukrán-magyar határszakaszon 4507-en léptek be Magyarországra vasárnap, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 3813-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 72 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Az Agence France Presse jelentését idézi a Guardian, miszerint az ukrán légierő lelőtt 18-at a 23 iráni gyártmányú Shahed drónból és egy rakétát, amelyeket Oroszország egyik napról a másikra lőtt ki a területére. Az ukrán légierő közösségi médiában megjelent frissítése szerint a „harci műveletek” 18 támadó drón és egy X-59 irányított rakéta megsemmisítését eredményezték.

Moszkva jellemzően hetente több tucat drónt lő ki Ukrajnára az éjszakai támadások hullámaiban, amelyek a frontvonalak mögött mélyen energetikai létesítményeket és katonai helyszíneket céloznak meg.