Élő Nagyvilág

Az EU-csatlakozásról és a várható magyar vétóról beszélt az ukrán miniszterelnök-helyettes

Buszok vitték a palesztin rabokat a Gázai övezethez

A túszok szabadon bocsátásáért elengedett női és gyermekkorú rabokat buszok vitték Izraelből a Beitunia ellenőrzőponthoz az Ofer börtönből. A palesztinok szerint Izrael 33 palesztin rabot adott át. Izrael szerint 39 rabot engedtek szabadon.

Az ukrán kormányfőhelyettes szerint a háborús fáradtság veszélyes

Az európai országok körében egyre inkább elterjedt a „háborús fáradtság”, miközben Ukrajnának az orosz agresszió elleni harcias fellépése mit sem változott – jelentette ki Olha Sztefanyisina ukrán kormányfőhelyettes pénteki berlini látogatása alatt.

Eltökéltségünk változatlan

– hangoztatta az európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: olvasta a „háborús fáradtságra” utaló híreket, és az uniós tagállamokban tett látogatásai során többször hallotta azt, hogy a háború túlzottan elhúzódott.

„Nem a napokat kell számlálnunk, hanem az események alakulását kell figyelnünk” – hangoztatta Sztefanyisina több mint 600 nappal az országa elleni orosz háború kezdete után.

Figyelmeztetett, hogy egy lehetséges ukrán vereség esetén az orosz győzelem dominóeffektust indítana el, Oroszország ugyanis szerinte nem tervez megállni az ukrán határnál.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a vilniusi NATO-csúcstalálkozó óta – amelyen az észak-atlanti szövetség biztatóan nyilatkozott Kijev majdani csatlakozásáról – az ukrán hadsereg előrelépéseket tett annak érdekében, hogy igazodjon a NATO támasztotta követelményekhez.

A Német Külpolitikai Társaság előtt felszólalva az ukrán kormányfőhelyettes azt mondta, hogy hazája európai uniós csatlakozási kérelméről a december közepére tervezett EU-csúcstalálkozón születik döntés.

A csatlakozás megvétózása a tagállamok közös kudarcát jelentené – vélte, és leszögezte: Ukrajna megbízható uniós tag lenne. A csatlakozási tárgyalások pozitív elbírálása a nyugat-balkáni országok felé is megnyithatná az integráció felé vezető utat – tette hozzá Sztefanyisina.

(MTI)

Az oroszok továbbra is ostromolják Avgyijivkát

Az orosz erők folyamatosan ostromolják a kelet-ukrajnai Avgyijivkát, október 10. óta immár a harmadik átfogó támadásuk zajlik a városnál, melynek központját rendszeresen bombázzák – közölte pénteken a város katonai közigazgatásának vezetője.

Vitalij Barabas az ukrán állami televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a várost naponta 30-40 súlyos légicsapás éri, és az orosz erők egyik elsődleges célja a kokszolómű elfoglalása, amit stratégiai célként tűztek ki. Az orosz erők kazettás bombákat is alkalmaznak a területen – jelentette az orosz hadsereghez közel álló Telegram Rybar csatorna, amelyet az AFP hírügynökség idézett.

Avgyijivkát 2014 júliusában foglalták el a szakadárok, de az ukrán hadsereg nem sokkal később sikeresen visszafoglalta. Vitalij Barabas tudomása szerint a korábban 30 ezer lakosú városban jelenleg már csak mintegy 1350 ember él még életvitelszerűen.

A Donyecktől mintegy húsz kilométerre északra fekvő, több mint egy hónapja szinte teljesen körbezárt iparvárost védő erőket egy jól kiépített erődrendszer óvja, az utánpótlást egy épségben maradt aszfaltúton biztosítják. Az ukrán katonai vezetés közlése szerint az elmúlt hetekben kisebb területveszteséget szenvedtek el, de rendre sikeres ellencsapásokat mérnek a támadó orosz csapatokra.

(MTI)

5 milliárd dollárt költ jövőre rakétafegyverek beszerzésére Ukrajna

Az ukrán védelmi minisztérium jövőre 4,85 milliárd dollárt tervez költeni rakétafegyverek és lőszerek beszerzésére – közölte a minisztérium sajtószolgálata.

A 2024-es védelmi költségvetés egyik prioritása a rakétafegyverzet és a lőszerek. A 2024-re tervezett pénzeszközökből mintegy 175 milliárd hrivnyát (4,85 milliárd dollárt) fognak erre a célra költeni. Mintegy 80 milliárd hrivnyát (2,2 milliárd dollárt) katonai felszerelésre fognak fordítani

– derült ki a minisztérium Facebook közösségi oldalán pénteken közzétett közleményből. A tárca hozzátette: elsősorban fegyvereket és felszereléseket vásárolnak majd, a javítási munkákra pedig ukrán gyártókat szerződtetnek. A tervek szerint jövőre több mint 190 milliárd hrivnyát (5,2 milliárd dollárt) kapnak majd az e célokra elkülönített pénzeszközökből.

Korábban Denisz Smihal miniszterelnök elmondta, hogy a törvényhozás által jóváhagyott 2024-es ukrán költségvetésben a kiadások közel felét katonai és biztonsági szükségletekre fordítják.
A dokumentum szerint Ukrajna külföldi hitelfelvételeinek mértékét 41 milliárd dollárra tervezik.

Miután Volodimir Zelenszkij elnök aláírja a törvényt, 96 milliárd hrivnyát (2,66 milliárd dollárt) átcsoportosítanak a regionális költségvetésekből a hadiiparra. Erre a célra a katonai fizetések személyi jövedelemadóját fogják felhasználni. Emellett az állami útalap teljes költségvetését a hadsereg igényeinek kielégítésére irányítják át. Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter szerint ez mintegy 94,7 milliárd hrivnyát (mintegy 2,6 milliárd dollárt) tesz ki.

130 óra a várakozási idő az egyik lengyel-ukrán határátkelőnél

Adatgyűjtésbe kezdtek az ukrán hatóságok a lengyel-ukrán határ lengyel blokádja miatt elakadt ukrán sofőrök kimenekítéséhez, közölte Szerhij Derkacs ukrán infrastrukturális miniszterhelyettes.

Kifutottunk az időből, hogy kompromisszumokról tárgyaljunk. Most a sofőrjeink fagypont alatti hőmérsékleten szenvednek néhány ember akciója miatt, akik a helyi hatóságok beleegyezésével blokkolják a határt. Mindenkit kihozunk, aki kifejezi erre vonatkozó óhaját

– írta a politikus a Facebook közösségi oldalon. Derkacs mellékelte a kérvényt is, amelyet a sofőröknek be kell nyújtaniuk: eszerint az ukrán hatóságok felajánlják nekik, hogy járművük nélkül evakuálják őket.

November 6. óta a lengyel fuvarozók három fő határátkelő, Dorohusk-Jahodin, Hrebenne-Rava Ruska, valamint Korczowa-Krakovec kamionforgalmát akadályozzák az ukrán határon. November 23-án egy negyedik ponton, a Medyka-Sehinyi határátkelőn is blokkolják a forgalmat.

A lengyel fuvarozók követelik az Európai Unió által ukrán kollégáiknak nyújtott kiváltságok visszavonását, az ukrán kereskedelmi árufuvarozás kötelező engedélyezési eljárásának visszaállítását, valamint az ukrán fuvarozó cégeknek 2022. február 24. (az Ukrajna elleni orosz támadás napja) utánra kiadott engedélyek visszavonását. Azt is követelik, hogy az ukrán fél szüntesse be elektronikus kiléptetőrendszerét, amely megnehezíti a lengyel kamionosok hazatérését Ukrajnából.

A medykai határátkelőnél csütörtökön 34 kilométer hosszú sorban vesztegeltek a kamionok, a várakozási idő közel 130 órára nőtt.

A határzár miatt a Lengyelországból Ukrajnába irányuló áruszállítás díjai több mint háromszorosára emelkedtek.

Ukrajna varsói nagykövetsége csütörtök este jegyzéket küldött a lengyel külügyminisztériumnak, miután kiderült, hogy egy második ukrán sofőr is meghalt, aki az egyik blokkolt határátkelőnél várakozott. Az ukrán fél ebben követeli, hogy szüntessék meg a teherszállító járművek forgalmának blokkolását. Hasonló tartalmú dokumentumot továbbítottak Kijev képviselői a lengyel belügy- és közigazgatási minisztériumnak is.

(MTI)

Az EU-csatlakozásról és a várható magyar vétóról beszélt az ukrán miniszterelnök-helyettes

Ukrajna csatlakozási törekvéseinek megvétózása a többiek felelőtlensége lenne – mondta Olha Stefanishyna ukrán miniszterelnök-helyettes.

Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az EU Tanácsa kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Kijevvel, és most minden szem az uniós vezetők decemberi, kulcsfontosságú csúcstalálkozójára szegeződik. Félő azonban, hogy Magyarország blokkolni fogja a döntést – írja a The Guardian. Orbán Viktor korábban úgy fogalmazott: Ukrajna nem áll készen a csatlakozásra, olyan messze van, mint Makó Jeruzsálemtől – ez a világos magyar álláspont.

A Német Külkapcsolati Tanácsban tartott beszédében Olha Stefanishyna ukrán miniszterelnök-helyettes kitért erre a kérdésre:

Arról van szó, hogy beszéljünk egymással, győzzük meg egymást, és segítsük azokat, akik még kételkednek, vagy akik megpróbálják megvétózni Európa jövőjét. Beszéljünk velük, és vállaljuk a felelősséget ezért a vétóért. Mert ha már egy ország vétójáról beszélünk december 15-én, ez nem egy ország vétója lesz. Ez a többiek felelőtlensége lenne – azoké, akik nem építik ezt a konszenzust, akik nem dolgoznak azon, hogy Európa jövőjének nagyobb képére összpontosítsanak.

Ukrán miniszterelnök-helyettes: Az ukránok megértették, hogy minél tovább tart a háború, annál több kérdés merül fel

A Német Külkapcsolati Tanácsban ma délelőtt az európai integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes, Olha Sztefaniscsina azt mondta, hogy az ukránok megértették, hogy minél tovább tart a háború, annál több kérdés merül fel.

Ukrajnában semmi sem változott – mondta. Az emberek még mindig haldokolnak, az elszántság még mindig ugyanaz – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.

Ukrajnában nem változtak a dolgok, ami változott, az a háborúval kapcsolatos külföldi narratíva.

Komoly veszteségeket szenvednek el az oroszok a nagy hatótávolságú ukrán rakétacsapásokban

Az oroszok továbbra is nagy veszteségeket szenvednek el a jóval a frontvonal mögött végrehajtott ukrán nagy hatótávolságú rakétacsapásokban – közölte a brit védelmi minisztérium egy ma reggel közzétett hírszerzési frissítésben.

A frissített jelentés megjegyezte: 2023. november 10-én valószínűleg több mint 70 orosz katona halt meg egy teherautókból álló konvojra mért támadásban, amely 23 kilométerre a frontvonal mögött, a Herszon területen lévő Hladkivka faluban csapódott be. Ezt követően, 2023. november 19-én, az oroszok által ellenőrzött területen 60 km-re lévő Kumachove településen egy díjátadó ünnepségen vagy koncerten részt vevő orosz katonákra mért csapás valószínűleg több tíz áldozatot követelt – írja a The Guardian.

Olvasói sztorik