Orbán Viktor szerint Európa egyedül maradhat az ukrajnai konfliktussal

Ukrajnában “tragédia” történik, és meg kell találni a módját annak, hogy mielőbb vége legyen – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a G20-csoport szerdai online csúcstalálkozóján.

Néhány kolléga a felszólalásában arról szólt, hogy megdöbbentette őket +Oroszország folytatódó ukrajnai agressziója+. Igen, a katonai akció nyilvánvalóan mindig tragédia. Konkrét emberek, konkrét családok és az ország egészének tragédiája. És feltétlenül el kell gondolkodnunk azon, hogyan lehet megállítani ezt a tragédiát

– mondta.

Putyin emellett rámutatott, hogy nem Oroszország, hanem Ukrajna utasítja el a tárgyalásokat, és zárkózik el a párbeszéd elől, miközben Moszkva mindig is készen állt erre.  A szerdai orosz hadijelentés szerint az elmúlt nap folyamán öt fontszakaszon hét ukrán támadás hiúsult meg, és az érintkezési vonal mentén mintegy 520 ukrán katona esett el vagy sebesült meg. A legtöbb támadást, hármat, a zaporizzsjai frontszakaszon kísérelt meg az ukrán fél, a legnagyobb emberveszteséget, mintegy 115 főt pedig a Donyeck környékén vívott harcokban szenvedte el.

Az orosz összesítés a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy Sz-300-as légvédelmi rendszert, egy MiG-29-es repülőgépet, két páncélozott harcjárművet, két páncélozott személyszállító járművet és 45 drónt.

A RIA Novosztyi szerdán arról számolt be, hogy a volt ukrán hadifoglyokból álló Bogdan Hmelnickij zászlóalj harcosainak első csoportja harci bevetésre indult. Az átállt katonákból álló zászlóaljat október végén rendelték az orosz Kaszkád harci alakulathoz. Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek a helyi hatóságok szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást.

A moszkvai védelmi minisztérium közölte, hogy Zaporizzsja megyében, egy újságírókat ért ukrán dróntámadás során repeszektől megsebesült Borisz Makszudov, a Rosszija 24 tévécsatorna tudósítója. A televíziós, akit katonai kórházba szállítottak, nincs életveszélyben.

(MTI)

Finnország egy kivételével minden határátkelőt bezár az 1340 kilométeres orosz határon – jelentette be a finn belügyminisztérium. A finn-orosz határon összesen négy átkelő van. A döntést azért hozta meg Helsinki, mert azzal vádolja a Kremlt, hogy Oroszország az elmúlt hetekben menedékkérők tömegeit irányította a határhoz.

(Guardian)

Az ukrán csapatok csapást mértek orosz katonák egy rendezvényére a Donyeck megyei Kumacsove falu közelében, ahol a rakétaerők napja alkalmából tartott koncertre gyűltek össze még múlt vasárnap – erősítették meg szerdán az ukrán szárazföldi erőknél.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint kedden az orosz sajtó beszámolt Polina Menysih színésznő haláláról, aki aznap orosz katonák előtt lépett fel Donyeck megyében. A szárazföldi erők kedd este egy videófelvételt tettek közzé a Telegram-oldalukon, amely állítólag a rendezvényterem elleni támadás pillanatát rögzítette. A videón Menysih fellépése látható, és robbanás hallatszik. A hadsereg szóvivője a BBC Ukrajinának megerősítette a támadás tényét.

Robert Brovgyi, az ukrán 59. dandár légi felderítő egységének parancsnoka közzétett egy bejegyzést arról, hogy

a csapást megtorlásul hajtották végre a 128. kárpátaljai hegyivadász dandár elleni támadásért, amelyet az orosz erők november 3-án hajtottak végre, és 19 katona életét követelte.

Brovgyi szavai szerint a csapás következtében 25 orosz katona vesztette életét és több mint száz sebesült meg.

Olekszandr Tarnavszkij, a délkeleti szektorban (Tavria) harcoló ukrán csapatok parancsnoka a Telegramon arról írt, hogy az orosz megszálló erők az elmúlt nap során jelentősen megnövelték a rohamműveletek és a légicsapások számát a térségben. Szavai szerint egy nap alatt az orosz erők egy rakéta- és 29 légicsapást hajtottak végre. Ezen felül 911-szer lőtték a térséget rakéta-sorozatvetőkkel és 38 összecsapásra került sor.

Tarnavszkij közlése szerint a Tavria hadműveleti övezetben az orosz erők 491 embert veszítettek az elmúlt 24 órában, hét orosz katona pedig megadta magát. Kifejtette, hogy az ukrán védelmi erők 21 orosz haditechnikai eszközt semmisítettek meg, egyebek mellett három harckocsit, egy páncéltörő rakétarendszert és hat drónt, továbbá három lőszerraktárt. Hozzátette, hogy ezzel párhuzamosan folytatódik az ukrán csapatok támadó hadművelete az orosz megszállás alatti Melitopol város irányában.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében közzétett legfrissebb adatai szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 850-nel 320 670-re nőtt.

(MTI)

Polina Mensik orosz színésznő, húsz orosz katonával együtt, életét vesztette a támadásban.

Kapcsolódó

Meghalt az orosz színésznő, amikor ukrán támadás érte a termet, ahol fellépett

A színésznő, húsz orosz katonával együtt, életét vesztette a támadásban.

Európának fel készülnie arra, hogy ha az Egyesült Államokban politikai fordulat történik, egyedül marad az ukrajnai konfliktussal – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Zürichben, a Weltwoche svájci konzervatív hetilap jubileumi ünnepségén tartott átfogó politikai beszédében.

Elmondta, ha a szkeptikusabb republikánusok fognak hatalomra kerülni, lehetséges, hogy Európának egyedül kell megküzdenie egy hatalmas geopolitikai konfliktussal, neki kell politikai megoldást találnia egy “szinte lehetetlen” ügyre, és állnia kell a költségeket is.

Mindeközben Európa elszegényedőben van, nincs pénze egy ekkora válságra – emelte ki a kormányfő.

MTI

Örményország nem lép ki a szovjet utódállamok egy részét tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből (ODKB), nem született ilyen döntés – közölte újságírókkal szerdán Alen Szimonján, a jereváni parlament elnöke.

Előzőleg örmény vezetők – közöttük Nikol Pasinján miniszterelnök, valamint a védelmi és a külügyminiszter – bejelentette, hogy nem vesz részt a szervezet november 22-i minszki csúcstalálkozóján.

Armen Grigorján, az örmény biztonsági tanács titkára a közszolgálati televízióban múlt kedden bejelentette, hogy Jereván nem vesz részt az ODKB ülésein, mert nem kapta meg az igényelt segítséget a szervezettől 2021 májusában, amikor azeri erők hatoltak be Örményország szuverén területére – közölte kedden este.

A 2020-as háborút követően, amikor az ODKB bejelentette, hogy Hegyi-Karabah nem minősül Örményország szuverén részének és a szervezet nem tud foglalkozni ezzel a kérdéssel, Örményország felhagyott az ODKB ülésein való részvétellel. 2021 májusában azeri csapatok behatoltak Örményország szuverén területére. Akkor is az ODKB-hoz fordultunk, de attól a pillanattól fogva egészen tavaly szeptemberig, amikor Azerbajdzsán ismét rátámadott Örményországra (…) és, amikor mi újból a szervezethez fordultunk segítségért, nem kaptuk ezt meg

– mondta Grigorján.

Alen Szinomján is közölte, hogy nem utazik el az ODKB parlamenti közgyűlésének decemberi ülésére. Örményország visszahívta az ODKB mellé akkreditált nagykövetét is, és nem nevezett ki újat.

Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője a minszki tanácskozáson történő örmény részvétel elutasítása kapcsán kijelentette, hogy Moszkva számít Örményország további részvételére a szervezet munkájában.

(MTI)

A Krím félszigetre irányított három légi és négy tengeri ukrán drón megsemmisítéséről tett bejelentést szerda reggel az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint az orosz légvédelem három repülőgép típusú drónt lőtt le az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím felett. Négy, a félsziget felé tartó ukrán legénység nélküli hajót a Fekete-tenger medencéjének nyugati részén fedeztek fel és semmisítettek meg a minisztérium tájékoztatása szerint. Az ukrán támadás nyomán a Szevasztopoli-öbölben lezárták a révet, valamint leállították a hajó- és kompforgalmat.

(MTI)

Ukrajnára nincs jó hatással az, hogy a világ figyelme Izrael felé fordult, a Közel-Keleten zajló háborús konfliktus nem segít országának – ismerte el Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Fox News amerikai tévécsatorna által kedden sugárzott interjújában.

Az ukrán államfő a hírtelevíziónak adott interjúban megállapította, hogy a közel-keleti helyzet szintén egy kihívás a világ számára, és azt mondta, hogy Oroszország „nagy kívánsága” volt az, ami kialakult Izraelben.

Volodimir Zelenszkij fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy országa további segítséget kapjon az orosz agresszió elleni harchoz, és úgy fogalmazott: „remélem, a Kongresszus segít nekünk, és az Egyesült Államok mellettünk áll majd”.

Az ukrán államfő kifejtette, Ukrajna készen áll arra, hogy az Egyesült Államokkal közösen hadiipari gyártókapacitást építsen ki, ami mindenki számára nyereséget hozna.

Volodimir Zelenszkij elismerte, hogy az ukrán erők az oroszok ellen a szárazföldön nem tudnak sikereket felmutatni, ahogy fogalmazott, a „harctér nem küld jó üzenetet”. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a Fekete-tengeren van előrelépés, és azt mondta: az orosz fekete-tengeri flotta egy részét sikerült megsemmisíteni, aminek következtében Oroszország már nem rendelkezik a korábbi tengeri erővel.

Az ukrán elnök fontosnak jelölte meg a harcot a „közös értékekért”, de megjegyezte, hogy az ukránok veszítik életüket a háborúban és nem az európaiak, vagy az amerikaiak.

Úgy vélte, hogy Ukrajna a globális hatalmi konfliktus középpontjában áll. Az ukrán háború lezárásáról szóló tervek közül azokról, amelyek a Donbasz és a Krím átadásával járnának, azt mondta, hogy az „nem béketerv”, és egy ilyen forgatókönyvre Ukrajna nem áll készen.

Donald Trump volt amerikai elnök azon kijelentésére, miszerint „egy nap alatt” képes lenne lezárni a háborút, az ukrán elnök azt mondta: meghallgatná, milyen lépéseket tartalmaz a volt elnök, és republikánus elnökjelölt-aspiráns békeformulája.

(MTI)

Az ukrán-magyar határszakaszon 4351-en léptek be Magyarországra kedden, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 3331-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 48 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Az érintetteknek ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Svédországnak minél hamarabb teljes jogú NATO-tagnak kell lennie, hogy felvegye a harcot az orosz fenyegetéssel, közölte az ország védelmi miniszere a Guardiannal. A lap szerint Stockholmban egyre türelmetlenebbek a lassú csatlakozással kapcsolatban. Pal Jonson nem tudta megmondani, hogy mikor, de szerinte Törökország és Magyarország idővel ratifikálni fogja a svéd csatlakozást.

Nem akarjuk leírni Oroszországot, mint fenyegetést, mert Ukrajnában megmutatták, hogy kitartóak.

– mondta Jonson. Szerinte Svédország csatlakozása stratégiai mélységet adna a NATO-nak, és fontos katonai eszközökkel járulnának hozzá a szervezethez. A csatlakozás támogatottsága erős Svédországon belül.