111 késszúrással végzett volt barátnőjével, Putyin megkegyelmezett neki a háborús szolgálata miatt

Az ukrán erők tengeri drónokkal megrongáltak két kis orosz deszanthajót péntekre virradó éjszaka a Krímben – jelentette be az ukrán hírszerzés a Telegram üzenetküldő alkalmazásban.

A közlemény szerint az éjszakai hadművelet során az ideiglenesen megszállva tartott Krím területén katonák megtámadták az orosz Fekete-tengeri Flotta két kis kétéltű járművét.

A hajókon legénység tartózkodott, és páncélozott járműveket is szállítottak – derül ki a közlésből. A kár mértéke egyelőre nem ismert.

Ukrán közlés szerint néhány orosz hadihajót Szevasztopolból más kikötőkbe irányítottak át a legutóbbi támadások után.

Szeptember végéig 4 186 165 volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt kaptak az Európai Unió valamely tagállamában – tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat az MTI közlése szerint. Az uniós hivatal közlése szerint a tavaly február 24-én kezdődött háború elől Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.

Szeptemberben, az augusztus végi adatokhoz képest 31 920-szal, azaz 0,8 százalékkal nőtt az ideiglenes védelemben részesülő ukrajnaiak száma az EU-ban. A legnagyobb számszerű növekedést Németországban (19 205 ember; +1,6 százalék), Hollandiában (3685; +2,8 százalék) és Írországban (2875; +3,2 százalék) jegyezték fel. Ezzel szemben Csehországban (-7125; -2 százalék), Franciaországban (-2155; -3,2 százalék) Lengyelországban (-1895; -0,2 százalék), Szlovéniában (-405; -4,6 százalék) és Luxembourgban (-10; -0,2 százalék) csökkent jelentősebben az ideiglenes védelemben részesülők száma.

A háború kezdete óta az Ukrajnából érkező menekülteknek a legtöbb ilyen jogállást Németország (1 194 900), majd Lengyelország (958 655) és Csehország 357 960 biztosította.

Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a szeptember végi adatok szerint az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Csehországban (33,1), Észtországban (26,2), Lengyelországban (26,1), Bulgáriában (25,8) és Litvániában (25,5) volt a legnagyobb, míg uniós szinten ez az adat 9,3. Az ideiglenes védelemben részesülők 46,5 százalékát nők, 33,7 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 19,9 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki.

A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 33 060 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.

Az ukrajnai háborúba küldött orosz foglyok a vérükkel teszik jóvá a bűneiket Dimitrij Peszkov szerint.

Egyes értesülések szerint Oroszország körülbelül százezer rabot toborzott, hogy a fronton harcoljanak Ukrajnával szemben, de egy helyi jogvédő szervezet szerint köztük erőszakos gyilkosok és szexuális erőszak miatt elítélt férfiak is vannak. Ez szerinte azért nem jó, mert a háborúban résztvevő elítélteket szabadlábra helyezhetik majd a konfliktust követően.

A sajtóban megjelent egy olyan hír, miszerint a volt barátnője brutális meggyilkolásáért 17 év börtönre ítélt Vlagyiszlav Kanyus már szabadlábon van, miután visszatért a frontról Oroszországba.

A gyilkosság 2021-ben nemzetközi visszhangot is kapott. Kanyus 111 különböző sérülést okozott késsel az akkor 23 éves Vera Pekhtelevának egy több órán át elhúzódó támadás során, ami felért egy kínzással.

Peszkov erre azt mondta,

az elítéltek, azok is, akik súlyos bűncselekmény miatt ülnek, vérrel teszik jóvá a bűneiket a csatamezőn.

Látogatást tett a dél-oroszországi Rosztov-na-Donuban, a déli katonai körzet főhadiszállásán Vlagyimir Putyin orosz elnök – közölte pénteken Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Az Ukrajnához közeli település a szomszédos országban háborút vívó orosz erők műveleti központjává vált. Vlagyimir Putyin legutóbb október végén járt ott, amikor az orosz offenzíváról tárgyalt katonai vezetőkkel.

Peszkov elmondta, hogy Putyin kazahsztáni hivatalos látogatását befejezve kereste fel Rosztov-na-Donut. Útjára elkísérte Szergej Sojgu védelmi miniszter, valamint az ukrajnai katonai művelet vezérkari főnöke és parancsnoka, Valerij Geraszimov is – derült ki a tájékoztatásból. Az orosz elnöknek új katonai felszereléseket mutattak be, illetve beszámolókat hallgatott meg a katonai művelet előrehaladásáról.

Júniusban Rosztov-na-Donu volt a színhelye a Wagner-zsoldosok látványos zendülésének, akik rövid időre elfoglalták a déli katonai körzet főhadiszállását.

Oroszország felfüggesztette az orosz atomfegyverek leszereléséről Japánnal kötött együttműködési megállapodást – közölte az orosz kormány hivatalos internetes oldalán csütörtök éjjel. A dokumentum szerint Mihail Misusztyin miniszterelnök aláírta az 1993. október 13-án Tokióban kötött szerződés felfüggesztéséről szóló rendeletet.

A döntést Moszkvában nem indokolták meg, csak azt közölték, hogy Oroszország értesíti Japánt a lépésről. Macuno Hirokazu, a japán kormány főtitkára sajnálkozását fejezte ki a tokiói kabinet nevében Oroszország lépése miatt. Felhívta a figyelmet, hogy Moszkva egyoldalú döntést hozott, a japán fél előzetes tájékoztatása nélkül.

A két ország kapcsolata megromlott az ukrajnai háború kitörése óta – amint erre az orosz külügyi tárca többször rámutatott -, miután Japán csatlakozott a nyugati országok által Oroszországra kivetett szankciókhoz, fegyvereket szállított Ukrajnának, és fokozta a katonai tevékenységet Washingtonnal Oroszország távol-keleti határainak közelében.

Oroszország még 1993-ban beleegyezett, hogy a Vlagyivosztokban állomásozó orosz Csendes-óceáni Flotta a továbbiakban nem ereszt radioaktív hulladékot a Japán-tengerbe, cserében arra kérte a gazdag országokat, hogy nyújtsanak segítséget a nukleáris hulladék elföldeléséhez. A szerződés megkötését követően Japán segített az orosz nukleáris fegyverek és atomtengeralattjárók leszerelésében, de a folyamat megállt, miután Moszkva leállította a szükséges adatok továbbítását Tokiónak.

A Reuters jelentése szerint az ukrán erők megrongáltak két kisebb orosz partraszálló hajót a Krímben egy éjszakai, tengeri drónok segítségével végrehajtott támadás során – közölte pénteken az ukrán katonai hírszerzés. Oroszország, amely 2014-ben elfoglalta és annektálta Ukrajnától a Krím félszigetet, és amelynek Fekete-tengeri flottája a krími Szevasztopolban állomásozik, egyelőre nem kommentálta a hírt. A közlemény szerint a hajókon a legénység is a fedélzeten volt, és páncélozott járművekkel voltak megrakva.

Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában beszélt Ukrajnáról is. A miniszterelnök elmondta, hogy az orosz-ukrán háború tönkreteszi Európát, az, amit most csinálunk, fenntarthatatlan, nem szabad folytatni – nyilatkozta.

Ezért Magyarország nem támogatta a fegyverküldést sem, és most sem támogatja, hogy a magyar adófizetők pénzét elküldjék Ukrajnába

– mondta. Úgy fogalmazott, hogy „humanitárius segítséget szívesen adunk, hiszen mi is emberből vagyunk, van szívünk, keresztény ország vagyunk, azonban az, hogy mi tartsuk el az ukrán államot, hogy a mi pénzünkből vett fegyverekkel harcoljanak, az Magyarországnak nagyon súlyos, a gazdasági csőddel egyenlő következményekkel járna”.

Az ukrán hadsereg visszaverte az orosz támadásokat Avdijivka város közelében – írja a The Guardian. Az oroszok október közepe óta támadják Avdijivka városát, amely a tőle 20 km-re keletre fekvő Donyeck városának kapujaként ismert.

Az ukrán vezérkar legutóbbi esti jelentésében közölte, hogy erői 11 támadást vertek vissza Avdijivka közelében, 15-öt a közeli Marjinkanál és 22-t az oroszok által májusban elfoglalt Bakhmut városában. Hat támadást vertek vissza Kupiansk közelében.

Az orosz fél a csütörtöki harcokról szóló beszámolójában azt írta, hogy az ukrán erők lőtték Szkadovszk városát az oroszok által megszállt területen, a déli Herszon régióban. Ukrán híradások és megfigyelők szerint a célpont az orosz FSZB biztonsági szolgálat szkadovszki bázisa volt. Halottakról és sebesültekről számoltak be.