A Scotland Yard főparancsnoka szerint nem lenne törvényes alapja a szombatra – vagyis az első világháborút lezáró tűzszünet évfordulójára – tervezett palesztinpárti tüntetések betiltásának. A Gázai övezetben zajló izraeli hadműveletek ellen eddig négy egymást követő szombaton vonultak tüntetők tízezrei London és több más brit nagyváros utcáira.
Az izraeli katonai akció előzményeként a Gázát uraló Hamász iszlamista terrorcsoport fegyveresei október 7-én meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen, betörtek az ország déli részébe, több mint 1400 embert meggyilkoltak, háromezret megsebesítettek, és a legutóbbi izraeli adatok szerint 240 túszt a Gázai övezetbe hurcoltak.
A Scotland Yard a szombatra tervezett újabb palesztinpárti tüntetések elhalasztását kérte a szervezőktől, aznap ugyanis az évszázados hagyománynak megfelelően a háborúk áldozatairól emlékeznek meg Nagy-Britanniában, a szervezők azonban visszautasították a kérést. A rendőrségre ugyanakkor egyre nagyobb nyomás nehezedik a kormány részéről a szombati tüntetés betiltása végett.
Sir Mark Rowley, a Scotland Yard főparancsnoka a BBC közszolgálati rádió szerdai hírműsorában kijelentette: a jelenleg érvényes brit törvények alapján a rendőrség csak akkor kérhet kormányzati felhatalmazást egy tüntetés betiltására, ha a demonstráció súlyos mértékű rendbontás kockázatával jár, „ennek jogi küszöbe azonban rendkívül magas”, és a Scotland Yardnak kell bizonyítania, hogy másképp nem tudná kezelni a helyzetet.
Suella Braverman belügyminiszter minapi nyilatkozata szerint a szombati emléknapra tervezett tüntetés egyértelműen a súlyos rendbontás kockázatával jár.
A Scotland Yard főparancsnoka azonban a szerdai BBC-interjúban ezt gyakorlatilag cáfolta. Rowley úgy fogalmazott, hogy „itt még nem tartunk”, a betiltás egyébként is csak a legvégső eszköz lehet, „amelyet évtizedenként egyszer alkalmazunk.”
A szombati tüntetésről elítélően nyilatkozott Rishi Sunak brit miniszterelnök is.
A szervezők azonban válasznyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy a londoni tüntetés csaknem két órával a háborús áldozatok emléke előtti, hagyományosan délelőtt 11 órakor tartott jelképes néma főhajtás időpontja után kezdődik, és a menet útvonala az eddigi demonstrációktól eltérően ezúttal messze elkerüli a londoni kormányzati negyed közepén álló emlékmű, a Cenotaph környékét.
Az évfordulós megemlékezések fő eseményét, a Cenotaph megkoszorúzását és a veteránok több tízezres emlékmenetét nem szombaton, hanem vasárnap tartják. Ezen jelen lesz és koszorúz III. Károly király és Rishi Sunak miniszterelnök is.
(MTI)
