Élő Nagyvilág

Szijjártó: Brüsszel arra készül, hogy még négy évig tart az ukrajnai háború

Ozge Elif Kizil / ANADOLU / AFP
Ozge Elif Kizil / ANADOLU / AFP

Vasárnapi tudósításunkat az orosz-ukrán háborúról itt olvashatják vissza.

Szijjártó: Brüsszelben arra készülnek, hogy még négy évig tart a háború

Továbbra is háborúpárti az ukrajnai helyzettel kapcsolatos brüsszeli megközelítés, az Európai Bizottság húszmilliárd eurós előterjesztésében minden benne van, ami a háborúról szól, de továbbra sincs benne semmi, ami arról szólna, hogy miként lehetne békét teremteni – közölte Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter a tárca közleménye szerint az európai uniós külügyi tanácsülést követően arról számolt be, hogy az EU a következő négy évben húszmilliárd euróval támogathatná a fegyverszállítást, illetve kiképző missziót telepíthetnének az országba.

„Brüsszelben arra számítanak, hogy a további négy évben is háború lesz Ukrajnában, ezt bizonyítja, hogy a következő négy évre évente ötmilliárd eurót irányoznának elő az újabb fegyverszállításokra. Ezt mi nem fogadjuk el” – közölte.

„Akár a fegyvergyártás, akár kiképzés telepítése Ukrajna területére, egy háborús területre, az számunkra teljes mértékben elfogadhatatlan, mert egy ilyen döntés azonnal háborúba rántaná az Európai Uniót is, amely egyébként nem is egy biztonsági, hanem egy politikai-gazdasági integráció” – mondta Szijjártó, aki az ellen is tiltakozott, hogy biztonsági okokkal próbálnak hazánkra nyomást gyakorolni Ukrajna európai uniós csatlakozásának felgyorsítása érdekében.

Ukrajna újabb pénzügyi támogatást kapott az EU-tól

Ukrajna megkapta az Európai Uniótól a makroszintű pénzügyi támogatás kilencedik részletét, 1,5 milliárd eurót – közölte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök hétfőn a Telegramon. “Az EU költségvetési támogatása 2023-ban már 15 milliárdot tesz ki, ez az egyik legfontosabb tényező, amely segíti Ukrajnát, hogy gazdaságilag erős és fenntartható legyen” – hangsúlyozta a kormányfő. Kiemelte, hogy jelenleg Kijev az Európai Bizottsággal közösen egy új, Ukrajnát hosszú távon segítő támogatási programon dolgozik, amelynek összértéke 50 milliárd euró.

Jövőre 18 milliárd eurót várunk ettől a programtól

– tette hozzá Smihal, köszönetet mondva az európai partnereknek az Ukrajna iránti “megingathatatlan szolidaritásukért”.

Az Európai Bizottság szeptember 22-én fizette ki Ukrajnának az előző, nyolcadik részletet, amely úgyszintén 1,5 milliárd eurót tett ki.

(MTI)

Letartóztattak három ukránt, mert segíthettek az oroszoknak

Letartóztattak három helyi lakost a dél-ukrajnai Herszon megyében, mert állítólag segítettek az orosz erőknek helyszíneket célba venni Herszon városában, jelentette be hétfőn a regionális ügyészség a Kyiv Independent szerint. Az oroszok próbálják megőrizni pozíciójukat Herszonban, miután tavaly év végén elhagyták a régió fővárosát.

(Guardian)

Moszkva szerint súlyos következményekkel járna a NATO-nak a Balti-tenger lezárása

A nemzetközi jog durva megsértése lenne, ha a NATO-országok úgy döntenének, hogy a Balticconnector gázvezetékben keletkezett károk miatt meggátolnák az orosz hajók áthaladását a Balti-tengeren, jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn Moszkvában újságíróknak.

Ez a nemzetközi közlekedési és hajózási jog durva megsértése lenne, amit a NATO-országok, különösen az Egyesült Államok, szeretnek minden sarkon ismételgetni. Mind Brüsszelben, mind a NATO-országok más fővárosaiban tudatában kellene lenni annak, milyen súlyos következményekkel járna egy ilyen lépés

– mondta kérdésre válaszolva a diplomata. Grusko Edgars Rinkevics lett elnök egy múlt pénteki kijelentésére reagált, amely szerint a Balti-tengert le kellene zárni minden orosz hajó előtt, ha a vizsgálat egyértelműen kideríti, hogy Oroszországnak köze van a Finnországot Észtországgal összekötő Balticconnector gázvezeték megrongálásához.

Tudjuk, hogy egyes politikusok és NATO-stratégák arról álmodoznak, hogy a Balti-tenger a NATO belső tavává válik. Ez nem fog megtörténni, ez soha nem fog megtörténni

– mondta hétfőn az orosz miniszterhelyettes. Grusko azt tanácsolta a nyugati országoknak, hogy azt az energiát, amellyel a Balticconnector vezeték megrongálódását vizsgálják, fordítsák inkább az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantása felelőseinek azonosítására.

Ha Lettország valóban abból indul ki, hogy a jelentős kár okozása fegyveres támadással egyenértékű, ahogyan azt a NATO stratégiai dokumentumai írják, akkor az Északi Áramlat-2 (esete) után a Balti-tengert az amerikai hajók elől kellett volna elzárni, elsősorban Németországnak

– tette hozzá.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn megismételte korábbi kijelentését, miszerint Oroszországnak nincs köze a Balticconnectorban keletkezett károkhoz. A lett elnököt „válaszul szeretném megkérdezni, hogy mi legyen a Balti-tengerrel, miután a vizsgálat befejeződik, és miután kiderül, hogy ki hajtotta végre és ki rendelte el az Északi Áramlatok elleni terrorcselekményt a Balti-tengeren?”, fogalmazott az orosz elnöki szóvivő.

(MTI)

Irányított rakétával is támadott Oroszország éjjel

Oroszország 13 Sahid típusú önmegsemmisítő drónnal, egy irányított H-59 rakétával és egy azonosítatlan drónnal támadta meg Ukrajnát hétfőre virradó éjjel, a légvédelem valamennyit a levegőben megsemmisítette, közölte az ukrán légierő a Telegramon.

A jelentés szerint az orosz erők délről az Oroszország által még 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigetről indították a Sahid drónokat, amelyek különböző irányokba repültek Ukrajna déli, keleti és középső régióiba. A H-59-es rakétát egy Szu-34-es repülőgépről lőtték ki Zaporizzsja megye légteréből. Feltehetően Ukrajna északi határánál indítottak útnak egy ismeretlen típusú drónt.

Az éjjel légiriadót rendeltek el a déli régiókban az orosz támadó drónok veszélye miatt.

Ugyancsak légiriadó volt a nyugat-ukrajnai Hmelnickij megyében. A dél-ukrajnai Odessza közelében az egyik lelőtt drón roncsai megrongálták egy kikötői raktár tetejét, és tűz is keletkezett, amit idő közben eloltottak – hozta nyilvánosságra Oleh Kiper, a régió kormányzója. Hozzátette, hogy a megye fölött az ukrán légvédelem kilenc támadó drónt semmisített meg. A támadások következtében senki sem sérült meg.

Az ukrán vezérkar legfrissebb hétfői összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 870-nel 294 700-ra nőtt. Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett 12 orosz harckocsit és 325 tüzérségi rendszert.

(MTI)

Olvasói sztorik