Miközben annak idején Magyarország és Lengyelország is megszavazta, hogy az ENSZ elítélje Oroszország 2022-es ukrajnai invázióját, az Oroszországhoz fűződő kapcsolatot illetően jelentősen eltér a két közép-európai országban élők véleménye – ezt erősíti meg az amerikai Pew Research kutatóintézet most nyilvánosságra hozott felmérése is.
A kutatás egy korábban már bemutatott részében rákérdeztek arra, hogy a lengyelek és a magyarok mennyire bíznak az Egyesült Államok elnökében, és amíg a lengyel válaszadók 83 százaléka a nemzetközi ügyekkel kapcsolatban megbízik Joe Bidenben, addig a magyaroknak csak a 19 százaléka válaszolt így.
A Pew ezen felül megvizsgálta a NATO-val, az Oroszországgal, valamint a Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel kapcsolatos attitűdöket is. Bár a magyarok és a lengyelek egyaránt többségében negatív véleménnyel vannak mind Oroszországról, mind Putyinról, az arányok eltérők. A lengyeleknél mindössze 1 százaléknyian mondtak kedvező véleményt Oroszországról, a magyaroknál ez az arány 23 százalék volt, és a honfitársaink ötöde hasonlóképpen vélekedik Putyinról is. (Hasonló kutatást a Policy Solutions is végzett, azt itt ismertettük.)
A NATO-t mindkét országban inkább kedvelik, mint nem, de a negatív attitűdöt képviselők aránya jóval magasabb idehaza. A legmarkánsabb különbséget a Zelenszkijjel kapcsolatos kérdésnél mérték:
míg a lengyeleknél ez az arány csak 21 százalék.
Lengyelországban Magyarországhoz képest sokkal nagyobb arányban vélik úgy, hogy Oroszország komoly katonai fenyegetést jelent szomszédaira. Ezzel szemben honfitársaink körülbelül negyede úgy gondolja, hogy Oroszország nem jelent veszélyt, míg Lengyelországban mindössze 5 százalék mondja ezt.
Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államokkal vagy Oroszországgal való szoros kapcsolat fontosabb-e országa számára, a lengyelek 76 százaléka azt mondta, hogy az előbbi a fontosabb, és ez 47 százalékponttal több, mint amikor ezt a kérdést 2019-ben először feltették. A magyarok mindössze 17 százaléka mondja ugyanezt az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatáról, és minden tizedik magyar szerint fontosabb az Oroszországgal való szoros kapcsolat. A többség pedig úgy gondolja, hogy az Egyesült Államokkal és Oroszországgal való kapcsolat egyformán fontos.
A Pew Research megjegyzi, hogy ezek a minősítések a nemzetközi szerepvállalásról alkotott általánosabb véleményekhez is kapcsolódnak. Mind Magyarországon, mind Lengyelországban azok a felnőttek, akik szerint országuknak az a legjobb, ha aktív szerepet vállal a világ ügyeiben, 9 százalékponttal nagyobb valószínűséggel helyezik előtérbe az USA-val való szoros kapcsolatot, mint azok, akik szerint országuknak inkább az otthoni problémákra kell koncentrálnia.
A kutatásban vizsgálták azt is, hogy van-e különbség azok között, akik szerint a hazájuknak más országok érdekeit is fontolóra kell vennie, még akkor is, ha ez kompromisszumok megkötésével jár, illetve azok között, akik a saját érdekeiket követve előnyben részesítik országukat, még akkor is, ha más országok ezzel erősen nem értenek egyet. Magyarországon tíz olyan megkérdezettből, aki szerint más országok érdekeit is szem előtt kell tartani, csaknem három (28 százalék) mondta azt, hogy szerinte az Egyesült Államokkal való szorosabb kapcsolat mellett áll, míg azok között, akik szerint Magyarországnak másokra való tekintet nélkül a saját érdekeit kell követnie, ez az arány 8 százalékos volt.
A magyarok és a lengyelek eltérően vélekednek az Európai Unió és az Egyesült Államok által Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciók jövőjéről is. A magyarok nagyjából fele azt mondta, hogy enyhíteni kellene ezeket a szankciókat, míg a lengyelek mindössze 3 százaléka véli így. Ezzel szemben a legtöbb lengyel (67 százalék) inkább az Oroszország elleni szankciók szigorítását részesíti előnyben, míg a magyaroknak mindössze 8 százaléka gondolkodik így.
Amióta 2015-ben először tették fel ezt a kérdést azt követően, hogy Oroszország önhatalmúlag annektálta a Krím-félszigetet, Lengyelországban 18 százalékponttal nőtt azok aránya, akik szerint a szankciókat növelni kellene – jegyzi meg a kutatás.
Mindkét országban a népesség körülbelül a fele támogatja, hogy országa olyan országokból fogadjon be menekülteket, ahol az emberek erőszak és háború elől menekülnek, de a támogatottság mindkét vizsgált országban jelentősen csökkent 2022-höz képest.
A változás különösen hazánk esetében érdekes. 2018-ban a magyarok 58 százaléka ellenezte, hogy az ország befogadja az erőszak és a háború elől menekülőket, majd 2022-ben, az ukrajnai háború kitörésének évében látványosan kisebbségbe kerültek az ellenzők. Az idén viszont újra elkezdtek egymáshoz közeledni a számok, és a felmérés készítésének idejére
