Ukrajna NATO-tagsága már csak idő kérdése Zelenszkij szerint

Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadta Halífa Haftart, a Líbiai Nemzeti Hadsereg parancsnokát, a felek megvitatták az észak-afrikai ország és a régió egészének helyzetét – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a RIA Novosztyi hírügynökséggel csütörtök este.

A Líbia keleti régióit ellenőrzése alatt tartó Haftar sajtójelentések szerint kedd óta tartózkodik Oroszországban, ahol fogadta őt Junusz-Bek Jevkurov védelmiminiszter-helyettes. A líbiai tábornok és az orosz elnök legutóbb 2019-ben találkozott egymással.

Líbiában kettős hatalom alakult ki, a nemzetközi közösség által elismert, Abdulhamid Mohammed Dbeibah miniszterelnök vezette kormányzat a nyugat-líbiai Tripoliban működik, a másik pedig az ország keleti részében.

(MTI)

A moldovai biztonsági erők csütörtökön lezártak egy tavat, amelyben rakétaroncsdarabokat találtak nagyjából negyven kilométerre az ukrán határtól. A chisinaui belügyminisztériumnak a Facebookon közzétett tájékoztatása szerint fennáll a veszélye annak, hogy a robbanófej továbbra is a tó alján van.

Adrian Efros belügyminiszter személyesen látogatott el a helyszínre, a Hirbovat-tóhoz, amely mindössze néhány kilométerre található nyugatra a szakadár „Dnyeszter Menti Köztársaságtól”.

A közlés szerint a rakétát már szerdán megtalálták, de a sötétedés miatt a roncsdarabok összeszedését csütörtökre halasztották. Eredetüket és a rakéta típusát később fogják megállapítani a szakemberek. Mindazonáltal a Dnyeszter menti területről hétfőn számoltak be egy rakéta becsapódásáról egy olyan falu közelében, amely az ukrán határ mellett található.

Az ukrajnai orosz háborúban az utóbbi hónapokban ismét volt példa arra, hogy rakéta-, illetve dróndarabokat találtak az Ukrajnával szomszédos országok területén.

(MTI)

Lengyel nyomozók megállapítása szerint Ukrajnából indították el a kelet-lengyelországi Przewodów településen tavaly novemberben becsapódott rakétát – erősítette meg csütörtökön Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter újságírók kérdésére lublini látogatásán.

A miniszter hozzátette, hogy a rakétát még a Szovjetunió fennállása alatt gyártották Ukrajnában, és egy ukrán alakulat indította el ukrán területről. Sajnálatosnak nevezte, hogy Ukrajna több hónap óta nem működik együtt a lengyel hatóságokkal. Pedig a lengyel ügyészek „egészségüket és életüket is kockáztatva” segítettek Ukrajnának az orosz erők által elkövetett háborús bűncselekmények helyszíni dokumentálásában – jegyezte meg.

Mindig tiszteletben tartottuk az ukrán jogot, és figyelembe vettük elvárásaikat

– tette hozzá. A przewodówi rakétabecsapódást érintő vizsgálatban az ukrán fél nem volt együttműködő. „Nem hiszem, hogy erről ügyészségi szinten döntöttek volna, inkább magas, állami szinten történt politikai döntésről van szó” – jelentette ki Ziobro.

Tavaly november 15-én a Przewodów településen becsapódott rakéta két lengyel állampolgár halálát okozta. Két nappal később Piotr Müller lengyel kormányszóvivő közölte: a lengyel és a szövetséges nyomozók által a helyszínen összegyűjtött minták arra utalnak, hogy a rakétabecsapódást Ukrajnának az orosz támadással szembeni védelmi tevékenysége okozta. Müller már akkor szovjet gyártmányú ukrán rakétát említett.

A Rzeczpospolita lengyel napilap kedden forrás megnevezése nélkül azt írta: a lengyel nyomozók az ukrán fél együttműködése nélkül, egy komplex, titkosított eljárás során megállapították a rakéta elindításának pontos helyét, és kizárták, hogy az orosz vagy fehérorosz lett volna. Az ügy lezárásához azonban az ukrán félnek a jogi segítségnyújtás keretében adandó válaszai is szükségesek – írta a lap.

(MTI)

Az Orosz Légierő (VKSZ) 2022 februárja óta mintegy 90 merevszárnyú repülőgépet veszített el harcban, emellett egyes harci repülőgéptípusait sokkal intenzívebben repüli, mint békeidőben – írta csütörtöki jelentésében a brit védelmi minisztérium.

Minden repülőgépnek van egy repült órákban kifejezett, tervezett élettartama és nagyon valószínű, hogy a háború miatti fokozott használat sokkal gyorsabban emészti fel számos orosz katonai repülőgépnek élettartamát, mint ahogy azt a VKSZ betervezte. Az extra karbantartási igényt bonyolítja a növekvő kereslet és a nemzetközi szankciók miatti pótalkatrészhiány – tette hozzá a jelentés.

A VKSZ továbbra is képes a megszállt Ukrajna feletti bevetések számának növelésére, azonban mivel a háború sokkal tovább tart, mint ahogy azt az orosz védelmi minisztérium eredetileg tervezte, a repülőgépek elhasználódása várhatóan csökkenti a VKSZ hosszú távú taktikai légierejének életképességét – véli a brit hírszerzés.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 28 September 2023.

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/U7iZt7zSKn

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/JtoJY2PI01

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) September 28, 2023

A Tassz közölte, hogy Vlagyimir Putyin aláírt egy rendeletet, amely szerint mostantól szeptember harmincadikán ünneplik az újraegyesítés napját, vagyis azt a napot, amikor Oroszországhoz csatolták Ukrajna négy régióját. Oroszország ezeken a területeken népszavazásokat tartott arról, hogy csatlakozni akarnak-e hozzájuk. Ezeknek a népszavazásoknak az eredményét nem sokan ismerik el, sőt, a négy terület egésze már nincs is az oroszok irányítása alatt. Az orosz alkotmányba mégis beleírták a területeket, ezért most nem teljesen tiszta, hol vannak Oroszország határai.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben találkozott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, utána pedig azt írta a Twitteren, hogy fontos megbeszéléseket tartottak, ahogy az megszokott, hiszen Ukrajna és a NATO már de facto szövetségesek. Szerinte idő kérdése, és jogilag is azok lesznek. A tárgyalások egyébként Ukrajna légvédelmének megerősítéséről szóltak.

I met with @JensStoltenberg in Kyiv.

Substantial talks, as they should be between de facto allies. It is only a matter of time before Ukraine becomes a de jure one as well.

We discussed strengthening Ukraine's air defense further in order to protect people from Russian terror. pic.twitter.com/WxHdWWSsJw

— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 28, 2023

Az ukrán erők „fokozatosan teret nyernek” az orosz erőkkel szembeni ellentámadásban – mondta a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg, aki csütörtökön előre be nem jelentett látogatáson jelent meg Kijevben. Miden egyes méter, amelyet az ukrán megnyernek, az egy olyan méter, amelyet az oroszok elveszítenek, tette hozzá, majd kijelentette:

Van egy erős kontraszt is: az ukránok a családjukért, a jövőjükért, a szabadságukért harcolnak. Az orosz csapatok Moszkva birodalmi téveszméiért harcolnak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján Stoltenberg azt is mondta, hogy a NATO 2,4 milliárd euró (2 milliárd font) értékben kötött keretszerződéseket Ukrajna számára kulcsfontosságú lőszerek beszerzésére.

A NATO-főtitkár kiemelte, hogy ezek a szerződések lehetővé teszik a NATO-tagok számára, hogy feltöltsék kimerült készleteiket, miközben továbbra is ellátják Ukrajnát lőszerrel, ami kulcsfontosságú tényező a háborúban.

Stoltenberg elítélte az orosz csapásokat is Ukrajna és a Nato-tag Románia határának közelében. Ugyan nincs bizonyíték arra, hogy ezek a csapások szándékos támadást jelentettek volna Románia ellen, de vakmerőnek és destabilizálónak minősítette őket – tudósított a Reuters.

Oroszország nem látja, hogy meglennének az előfeltételei az ukrajnai rendezési tárgyalásoknak, és az esetleges egyezkedés esetén sem fogja felfüggeszteni a harci cselekményeket, hogy a jóakaratát kifejező gesztussal ne éljenek vissza, mint korábban – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a TASZSZ hírügynökség által csütörtökön közölt interjúban.

Az orosz diplomácia vezetője ezt arra a kérdésre válaszolta, hogy lehet-e alapjuk azoknak a nyugati sajtóban megjelent állításoknak, amelyek szerint az ukrán ellentámadás meghiúsulása nyomán az ősz folyamán tárgyalások kezdődhetnek.

Amikor a Nyugat ilyen provokatív híresztelésekbe kezd, úgy tűnik, hogy tesztel bennünket, hogy készek vagyunk-e elfogadni a feltételeit. És valóban nem rejtik véka alá a feltételeiket: néhány hónapos szünetet tartanának, az ideiglenes tűzszüneten kívül nem kötnének más megállapodást, az így nyert idő alatt pedig új fegyverekkel pumpálnák tele Ukrajnát

– fogalmazott Lavrov.

Megítélése szerint a nyugati országok most ugyanazt a logikát követik, mint a minszki megállapodások esetében. Emlékeztett rá, hogy az ukrajnai rendezésről az előző évtized derekán megkötött megegyezésről utólag Angela Merkel volt német kancellár, valamint Francois Hollande volt francia és Petro Porosenko volt ukrán elnök is egyformán elismerték, hogy nem szándékoztak végrehajtani a megállapodásokat, és csak azért volt rájuk szükség, hogy „feltöltsék a kijevi rezsim fegyverarzenáljait” Oroszország ellen.

Ukrajna területi integritása biztosított lett volna, ha betartották volna a minszki megállapodásokat. Mert pontosan ez volt a céljuk: a területi integritás helyreállítása olyan módon, hogy a Donyec-medence – a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság – különleges státuszt kapjon

– mondta Lavrov.

Amikor tehát azok, akik (az orosz elnök) Vlagyimir Putyinnal együtt a minszki megállapodások társszerzői voltak, nyíltan beismerték, hogy valójában félrevezették őt, és egyáltalán nem állt szándékukban végrehajtani is azokat, éppen ők voltak, akik lerombolták Ukrajna területi integritását, amiért most folyton annyira aggódnak

– tette hozzá.

Lavrov szerint Moszkva, a minszki megállapodások meghiúsulását követően, 2022 áprilisában is készen állt a rendezésre, akkor azonban „Washington és London követelésére” visszavonták.

(MTI)

Az éjszaka során nagyszabású dróntámadást indított Oroszország Ukrajna ellen. Odesszából nem érkeztek jelentések károkról vagy áldozatokról. – Csak néhány kisebb tüzet regisztráltak a száraz fűben a lehulló roncsok miatt – írta az odesszai katonai közigazgatás vezetője a Telegramon.

Az orosz hadsereg rakétatámadást intézett egy infrastrukturális létesítmény ellen Mikolajivban, de senki sem sérült meg – közölte a város polgármestere.

Az ukrán állami média tájékoztatása szerint az éjszakai dróntámadásban Herszonban egy ember meghalt, egy másik pedig megsebesült. Az elmúlt 24 órában két ember vesztette életét a déli régióban. Az értesülést az ukrán hatóságok idáig nem erősítették meg.

Az ukrán légierő csütörtökön közölte, hogy az orosz erők által kilőtt 44 Shaheíd-típusú drónból 34-et megsemmisített az ukrán légvédelem. Emellett hat felderítő drónt is elfogtak.

(CNN)

Szerdán erőteljes orosz támadásokat hiúsítottak meg az ukrán csapatok a keleti fronton. A megszállók az elvesztett állásaikat próbálták visszaszerezni Bahmutnál – közölték az ukrán katonai tisztviselők.

A júniusban elindult ukrán ellentámadás a déli frontra összpontosít, ám az elmúlt hetekben két kulcsfontosságú, Bahmut közelében fekvő falvat, Andrijivkát és Klicsivkát is visszafoglalták. Az ukrán ellentámadók vélhetően az Azovi-tengerre akarnak kitörni, hogy elvágják a déli földnyelvet és a Krím-félszigetet a Donbassztól, illetve az orosz honi területektől. A bahmuti vélhetően egy kiegészítő irány, az itt végrehajtott műveletek az orosz erők megosztását szolgálják.

Ilja Jevlash, Ukrajna keleti haderőcsoportjának szóvivője úgy nyilatkozott:

Folytatjuk az intenzív ellenséges támadások visszaverését Klicsivka és Andrijivka közelében. Az ellenség az elvesztett pozíciók visszafoglalásának reményében tovább ostromolja ezeket az állásokat, sikertelenül.

Az elmúlt 24 órában az érintett területet 544 alkalommal ágyúzták az oroszok, hét harctéri összecsapás történt és négy légitámadást is indítottak.

(The Guardian)

Oroszország az éjszaka folyamán „nagyszabású” dróntámadást indított Ukrajna ellen. Az ukrán légierő több mint 30 pilóta nélküli légi járművet (UAV) semmisített meg – közölték csütörtök reggel az ukrán hatóságok.

Natalija Gumenjuk, az ukrán déli katonai parancsnokság szóvivője arról tájékoztatott, hogy a Fekete-tenger partvidékén és szárazföld belsejében is fogtak drónokat.

A szóvivő a Telegramján a „sorozatos csapásokról” azt írta, „Oroszország nem enged a nyomásból, ezért új taktikát alkalmaz”. Mint mondta, a támadások a teljes déli irányt lefedték, de Odessza és Mikolajiv térségében működött a légvédelem. Ezzel egyidőben az oroszok Közép-Ukrajnát is megsorozták.

A szóvivő az esetleges károkról és áldozatokról azt mondta:

A támadás következményeit csak most tisztázzák, mert valóban nagyszabású volt a támadás. Mindenesetre a légvédelem hatékony volt: több mint 30 drónt sikerült hatástalanítani.

Mióta Oroszország egyoldalúan felmondta a fekete-tengeri gabonaegyezményt, rendszeresen indít légicsapásokat az odesszai kikötői infrastruktúra ellen. A tél közeledtével Moszkva ismét célba vette az ukrán energiarendszert.

(The Guardian)