A Hegyi-Karabahban élő örmények elköltöznek Örményországba, mert nem akarnak azeri fennhatóság alatt élni, és félnek a velük szembeni esetleges etnikai tisztogatástól – jelentette be vasárnap az önhatalmúlag kikiáltott Hegyi-karabahi Köztársaság elnöki tanácsadója.
Népünk nem akar Azerbajdzsán részeként élni, 99,9 százalékunk inkább elhagyja ősi földjét
– mondta David Babaján a Reutersnek. Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy a mintegy 120 ezer ember mikor indul el az enklávéból a Lacini-folyosón át Örményországba.
Babaján – aki nem olyan rég arról beszélt, hogy Hegyi-Karabahot mindenki magára hagyta – most úgy fogalmazott, „népünk sorsa az örmény nép és az egész civilizált világ szégyene, a felelősök pedig Isten előtt fognak felelni bűneikért egy napon”, majd hozzátette, „az örmény harcosok fegyverletétele folyamatban van”.
Eközben szombaton Ararat Mirzoján örmény külügyminiszter az ENSZ New York-i székházában tétlenséggel vádolta meg a nemzetközi közösséget a hegyi-karabahi konfliktussal kapcsolatban. A tárcavezető azt mondta, a térségbe ENSZ-missziót kell küldeni, hogy felügyelje az emberi jogi, a humanitárius és a biztonsági helyzetet. „A régió elkeserítő helyzete rávilágít arra, hogy nem lehet az ügyeket puszta közleményekkel és általános felhívásokkal elintézni” – jelentette ki Mirzoján.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök korábban azt mondta, az örményeknek maradniuk kellene még úgy is, hogy nem lesznek biztonságban. Az ő szavai arra is utalnak, hogy Örményország gondjai a hegyi-karabahi háború végeztével sem oldódtak meg.
Örményország mindig teljesítette vállalásait, és sosem árulta el szövetségeseit. Ám a helyzet azt mutatja, hogy a szövetségi rendszerek és szövetségeseink, amelyekre mindig számítottunk, inkább kiszolgáltatottságunkra világítottak rá. Az utóbbi években velünk történt események miatt a legfontosabb kérdés az lett: Örményország független, szuverén, demokratikus országgá válik-e vagy pedig egy félelemben tartott gyarmat lesz
– elmélkedett a kormányfő.
Pasinján szerint Örményország néhány jelenlegi partnere nemcsak az ország külső, de a belső biztonságára is veszélyt jelent. Éppen ezért felszólítta partnereiket, hogy tartsák tiszteletben az államuk szuverenitását, a nemzetközi közösséget pedig arra, hogy nyilvánítsák ki támogatásukat Örményország függetlensége, területi egysége és demokráciája iránt.
A kormányfő egyúttal bejelentette azt is, hogy Jereván előkészületeket tett a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) 2002-ben létrehozó 1998. évi Római Statútumhoz történő csatlakozásra. Örményország jó őár szovjet utódállamhoz hasonlóan, de Pasinján szerint mára egyértelmű, hogy az ODKB, valamint az Oroszország és Örményország közötti stratégiai partnerség nem képes garantálni Örményország biztonságát, ezért kezdeményeztél az ICC-hez valsó csatlakozást. Az örmény kormányfő ugyanakkor leszögezte, hogy ez a lépés nem Moszkva ellen irányul – tekintve, hogy az ICC háborús bűnök elkövetésével vádolja Vlagyimir Putyin orosz elnököt, aki ellen nemzetközi elfogató parancs is érvényben van.
