Az ukránok áttörték délen az oroszok első védelmi vonalát

Olekszij Reznyikov jelenlegi védelmi miniszter leváltását és Rusztem Umerovnak, a legfőbb ukrán magánosítási alap vezetőjének a kinevezését kéri a tárca élére a parlamenttől Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, írja az MTI.

„Úgy vélem, hogy a tárcának az együttműködés új megközelítéseire és más formáira van szüksége mind a katonákkal, mind összességében a társadalommal. A minisztériumot most Rusztem Umerovnak kell vezetnie. A Legfelsőbb Tanács jól ismeri őt, és Rusztem Umerovnak nincs szüksége további bemutatásra. Azt várom a parlamenttől, hogy támogassa ezt a jelölést” – mondta az ukrán elnök.

Reznyikovot 2021 novemberében nevezték ki védelmi miniszternek, és több milliárd dollárnyi nyugati katonai segítség biztosítását segítette elő a háborús erőfeszítések támogatására. A minisztériumát azonban korrupcióval vádolták, amivel Reznyikov szerint csak az általa vezetett tárcát akarták befeketíteni.

A 41 éves Umerov 2022 szeptembere óta vezeti az ukrajnai Állami Vagyonalapot, és jelentős szerepet játszott egyebek mellett kényes háborús tárgyalásokon, mint például az ENSZ és Törökország közvetítésével megkötött fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodásban.

Az Ukrajnának nyújtandó további védelmi segélycsomagokról tárgyalt vasárnap telefonon Volodimir Zelenszkij és Emmanuel Macron. Erről Zelenszkij tájékoztatotta a közvéleményt a Twitteren.

Az ukrán elnök közlése szerint a telefonbeszélgetés során megállapodás született Franciaország és francia cégek részvételéről a tervek szerint ősszel Ukrajnában megrendezendő első védelmi ipari fórumon. Tárgyaltak továbbá a gabonafolyosó működésének szavatolásáról és az odesszai régió biztonságának megerősítéséről.

Zelenszkij és Macron emellett megállapodott abban is, hogy országaik tárgyalásokat kezdenek a kétoldalú biztonsági garanciáktól a G7-nyilatkozat alapján. A hét legfejlettebb ipari országot tömörítő G7-csoport vezetői a július eleji vilniusi NATO-csúcstalálkozón fogadtak el nyilatkozatot az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról.

„Külön köszönetet mondtam Franciaországnak az ukrán béketerv megvalósításában nyújtott vezető szerepéért. Beszéltünk egy globális békecsúcs megrendezéséről, amelybe a lehető legtöbb országot be kell vonni, különösen az Európán kívülieket” – emelte ki még Zelenszkij.

I had a focused call with @EmmanuelMacron.

I thanked France for its support, including crucial military aid. We discussed the next packages.

We agreed that France and French companies will take part in Ukraine’s upcoming Defense Industries Forum.

We also discussed ways to…

— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 3, 2023

Erről számolt be Olekszandr Tarnavszkij, a délkeleti szektorban harcoló ukrán csapatok parancsnoka vasárnap a brit The Observernek adott interjújában, amit az MTI szemlézett.

„Véleményem szerint az oroszok azt hitték, hogy az ukránok nem fogják áttörni ezt a védelmi vonalat. Az elmúlt több mint egy évben mindent megtettek azért, hogy ez a terület jól védett legyen” – jegyezte meg a parancsnok, aki szerint az orosz erők idejük és erőforrásaik 60 százalékát az első védelmi vonal kiépítésére fordították, és csak 20 százalékát a második és harmadik vonalra. Beszámolók szerint az ukrán csapatok az áttörés mindkét oldalán haladnak előre, és beépültek a visszaszerzett területekre.

Az ukrán fegyveres erők java része jelenleg az első és a második orosz védelmi vonal között van, az offenzíva középpontjában most az ellenséges egységek megsemmisítése áll, amelyek fedezik az orosz csapatok visszavonását a második védelmi vonal mögé.

Tarnavszkij hangsúlyozta, hogy az ellentámadást az oroszok által épített hatalmas aknamező akadályozta. Mögötte az orosz csapatok „egyszerűen csak álltak és várták az ukrán hadsereget”. “Amint ott bármilyen ukrán haditechnika megjelent, az oroszok azonnal tüzet nyitottak rá, ezért az aknamentesítést csak gyalogság végezte és csak éjszaka. A parancsnok szerint most, hogy az aknamezőt az első védelmi vonalnál felszámolták, az oroszok kénytelenek manőverezni és átcsoportosítani erőiket.

„Az ellenség nem csak Ukrajnából, hanem Oroszországból is gyűjt tartalékokat” – emelte ki Tarnavszkij, hozzátéve, biztosra veszi, hogy előbb-utóbb az oroszoknak nem lesz elég erejük. Kifejtette még, hogy a második vonal nem olyan jól kiépített, így az ukránok ott használhatják a haditechnikájukat, noha azon a területen még mindig vannak elaknásított részek.

Az ukrán főügyészség közben arról tájékoztatott a Telegramon, hogy az orosz erők tüzérséggel lőtték az északkeleti országrészben lévő Szumi megyében Szeredina-Buda városát, miközben az ukrán rendfenntartók az orosz hadsereg korábbi ágyúzásának körülményeit dokumentálták.  Egy rendőr életét vesztette, kettőt sérülésekkel kórházba szállítottak. A támadásban egy civil is megsebesült. Az ukrán vezérkar legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége mintegy hatszázzal 264 660-ra nőtt. Az ukrán erők szombaton megsemmisítettek egyebek mellett öt orosz harckocsit, 22 tüzérségi és egy légvédelmi fegyvert, valamint 11 drónt.

Egy ukrán bíróság elrendelte Ihor Kolomojszkij ukrán oligarcha letartóztatását – derült ki a BBC vasárnapi cikkéből. Kolomojszkijt szombaton egy bírósági végzéssel két hónapra előzetes letartóztatásba helyezték csalás és pénzmosás gyanújával. Az ügyészség közleménye szerint azzal vádolják, hogy 2013-tól 2020-ig több, mint félmilliárd hrivnyát (ami csaknem ötmilliárd forintnak felel meg) mosott tisztára úgy, hogy külföldre utalta azokat az általa irányított bankokon keresztül. Az üzletember ügyvédei szerint nem teszi le a félmilliárd hrivnyás óvadékot, hanem fellebbez a döntéssel szemben.

Az ügy folytatása az ukrán korrupcióellenes intézkedéseknek, amelyek eddig is célba vettek számos magasrangú személyt – írja a BBC. Kolomojszkijt védői szerint a szervezett bűnözés és a korrupció elleni harccal is foglalkozó Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) épületében tartják fogva. A történtekre Volodomir Zelenszkij ukrán elnök is utalt a videójában. Azt mondta, azoknak, akik kifosztották Ukrajnát és a törvény fölé helyezték maguknak, már nem lesz visszatérés a megszokott pozíciójukba, Ukrajna szabályai megváltoztak. Felidézte, hogy 2019-es hatalomra kerülésekor a korrupció elleni küzdelem az egyik fő célja volt.

Kolomojszkijnál már februárban házkutatást tartottak, az eljárást a dnyipro-i otthonában egy olyan nyomozás keretében tartották, amely sikkasztás és adóelkerülés miatt indult az ország két legnagyobb, részben általa tulajdonolt olajcégénél. Nem mellékes, hogy két éve az Egyesült Államok szankcionálta az oligarchát jelentős korrupció vádjával.

A The Guardian cikke kitér arra is , hogy Kolomojszkij az ország egyik leggazdagabb embere, aki Volodimir Zelenszkijt támogatta a 2019-es elnöki posztért.

Idén eddig 280 ezren jelentkeztek hivatásos szolgálatra az orosz hadseregnél – közölte vasárnap Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke.

A védelmi minisztérium szerint január 1-je óta mintegy 280 ezer embert vettek fel szerződéses alapon a fegyveres erők soraiba, beleértve a tartalékosokat is

– idézte Medvegyev szavait a TASZSZ állami hírügynökség alapján a The Guardian.

Tavaly Oroszország bejelentette, hogy több mint 30 százalékkal 1,5 millió főre bővíti harcoló állományát. Ezt az ambiciózus feladatot megnehezítette a Moszkva Ukrajna elleni háborújában elszenvedett súlyos, de nem titkolt áldozatok száma.

Egyes orosz törvényhozók azt javasolták, hogy Oroszországnak 7 milliós hivatásos hadseregre van szüksége az ország biztonságának biztosításához – ez a lépés hatalmas költségvetési kiadást igényelne.

Vlagyimir Putyin 2022 szeptemberében 300 ezer tartalékos „részleges mozgósítását” rendelte el , aminek következtében több százezer ember elmenekült Oroszországból, nehogy harcra küldjék őket.

Az orosz szárazföldet a Krím-félszigettel összekötő főhídon vasárnap hajnalban egy rövid szünet után újraindult a forgalom – közölte a híd oroszok által telepített üzemeltetője a Telegramon.

A The Guardian szerint nem hozták nyilvánosságra a forgalom felfüggesztésének okát. Az orosz védelmi minisztérium azonban szombat hajnalban közölte, hogy erői megsemmisítettek egy pilóta nélküli ukrán hajót és három haditengerészeti drónt, amelyeket a krími híd megtámadására használtak.

A híd az elmúlt hónapokban megnövekedett légi és tengeri dróntámadások célpontja volt.

Az ukrán-magyar határszakaszon 7440-en léptek be Magyarországra szombaton, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 15 430-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 139 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Oroszország vasárnap hajnalban dróntámadást eszközölt az ukrajnai Odessza ellen. A kikötőváros ellen 25 drónt vetettek be, elsősorban a kikötői létesítményeket támadták, de a város környékén két civil is megsérült.

A The Guardian cikke szerint a támadás három és fél órán át tartott, az ukrán légvédelem 22 iráni gyártmányú Shaded drónt lőtt le.

Az odesszai kikötő létfontosságú tengeri kijárata Ukrajnának, innen indulnak a gabonát szállító hajók. A kikötő az ország gabonaexportjának fő útvonalának kezdőpontja. Korábban az ENSZ által kötött megállapodás értelmében lehetővé tették Kijevnek, hogy gabonáját a Fekete-tengeren keresztül szállítsa. Azonban jelenleg nincs érvényes egyezmény Mozkva és Kijev közt.  Hétfőn mások mellett erről is tárgyal Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn Szocsiban.