Az orosz-ukrán háború szerdai eseményeiről itt olvashat.
Anton Gerascsenko, Ukrajna belügyi tanácsadója közölte, hogy Ukrajna annak ellenére tovább harcol, hogy az egész ország poszttraumás stresszhez hasonló tünetekben szenved. Azt mondta, hogy a háború eleje óta Kijevben 800 légiriadó volt.
Veszteségek és halál között élünk.
– mondta.
Ukrainian society is shaken by war. People are very tired. We all have PTSD of some sort, I think – not just our Defenders but everyone in Ukraine.
There have been over 800 missile attacks/air raid alerts on Kyiv since the full-scale invasion began. So those who didn't leave…
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) August 3, 2023
Több frontszakaszon visszavert ukrán támadásokról, Donyeck környékén végrehajtott orosz ellentámadásról és Kupjanszk irányában történt orosz előrenyomulásról számolt be csütörtökön a moszkvai védelmi minisztérium szóvivője, azt állítva, hogy a harcokban a frontvonalon több mint 900 ukrán katona esett el.
A moszkvai katonai tárca szóvivője, Igor Konasenkov altábornagy szerint a legtöbben, mintegy 380-an közülük a Donyeck környékén vívott harcokban haltak meg. Az orosz tábornok az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg egyebek között egy Buk légvédelmi rendszert, négy harckocsit, 12 páncélozott harcjárművet és három lengyel gyártmányú, Krab típusú önjáró löveget.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok csütörtökön ukrán tüzérségi támadást.
Az Ukrajnával határos Brjanszk megyében az ukrán tüzérségi tűz miatt megszakadt két község áramellátása. Vlagyiszlav Sapsa, Kaluga megye kormányzója közölte, hogy az orosz légierő hajnalban hét ukrán drónt lőtt le. A tisztségviselő szerint személyi sérülés nem történt, az infrastruktúrában nem keletkezett kár.
(MTI)
A repülésbiztonsági szabályok többszörös megsértése vezetett januárban a 14 halálos áldozatot követelő helikopterszerencsétlenséghez Kijevben – közölte csütörtökön az ukrán főügyészség.
A helikopter egy belügyi delegációval a fedélzetén január 18-án zuhant le a kijevi Brovari kerületben, egy óvoda közelében. A becsapódás következtében tűz ütött ki a helyszínen. A balesetben életét vesztette mások mellett Denisz Monasztirszkij belügyminiszter, első helyettese, Jevhenyij Jenyin és a tárca államtitkára, Jurij Lubkovics, továbbá három pilóta és még három, a minisztérium alkalmazásában lévő személy. A halottak között egy gyermek is volt, aki feltehetőleg a földön tartózkodott a gép lezuhanása közelében.
A helikopter egy frontközeli helyszínre tartott. A főügyészség csütörtökön közölte, hogy a katasztrófavédelem öt tisztségviselőjét gyanúsítják a repülésbiztonsági szabályok súlyos megsértésével. Az illetőket nem nevezték meg. Az Ukrajinszka Pravda hírportál értesülése szerint a gyanúsítottakat felmentik tisztségükből.
A vádhatóság szerint a minisztériumi tisztségviselők olyan helikoptert vettek igénybe az úthoz, amelyet a katasztrófavédelem csak vészhelyzet esetére tartott szolgálatban, más feladatokra nem volt engedélye. A legénység parancsnokát nem értesítették az időjárási körülményekről, de a személyzet tagjainak sem volt engedélyük arra, hogy rossz időjárási körülmények között repüljenek.
A rossz időjárási körülmények miatt a pilóta arra kényszerült, hogy rendkívül alacsonyan repüljön, még az útjába eső épületek magasságánál is alacsonyabban, tehát gyakorlatilag közöttük. Az ügyészség vádja szerint a pilóta nem volt eléggé képzett ahhoz, hogy ilyen körülmények között manőverezzen, és elveszítette uralmát a gép felett.
Az Európai Unió Tanácsa Oroszország Ukrajna elleni háborújára és Fehéroroszágnak az agresszióban játszott szerepére reagálva csütörtökön újabb célzott korlátozó intézkedéseket fogadott el, hogy az Oroszországra vonatkozó szankciókat ne lehessen megkerülni Fehéroroszországon keresztül. Ezenkívül többeket felvett szankciós jegyzékébe az ukrajnai háborúban játszott szerepük miatt.
Az uniós intézmény brüsszeli közleménye szerint az új intézkedések mindenekelőtt az Oroszországot és Fehéroroszországot célzó uniós szankciók szorosabb összehangolását jelenti.
Az EU továbbá egyedi szankciókat fogadott el az emberi jogok folytatódó megsértése miatt 38 fehérorosz állampolgárral és 3 fehéroroszági szervezettel szemben Oroszország Ukrajna elleni háborújában játszott szerepük és az országban romló emberi jogi helyzet miatt.
A szankciós listára vettek között vannak olyanok, akik az emberi jogok súlyos megsértéséért felelősek és hozzájárulnak a civil és a demokratikus társadalom elnyomásához, a listán továbbá olyan szerepelnek, akik az Aljakszandr Lukasenka elnök vezette rendszer haszonélvezői és támogatói – írták.
Az Európai Unió nemzetközi partnereivel együtt szolidaritást vállal Ukrajnával, továbbra is segíti az országot és az ukrán népet, többek között politikai, pénzügyi, katonai és humanitárius támogatás formájában – tették hozzá.
Az Európai Unió első alkalommal 2020 októberében vezetett be korlátozó intézkedéseket Fehéroroszország ellen, válaszul az év augusztusában rendezett, Brüsszel által elcsaltnak tartott elnökválasztásra, valamint az azt követő megmozdulások erőszakos elnyomására, résztvevőik, valamint ellenzéki képviselők és újságírók megfélemlítésére.
A Fehéroroszországgal szembeni uniós korlátozó intézkedések jelenleg összesen 233 emberre és 37 szervezetre vonatkoznak. Közéjük tartozik Aljakszandr Lukasenka elnök, fia, Viktor Lukasenka nemzetbiztonsági tanácsadó, valamint a fehérorosz vezetés és a kormány több tagja, az igazságszolgáltatási rendszer magas rangú képviselői és számos gazdasági szereplő. A jegyzékbe vettekkel szemben hozott intézkedések közé uniós beutazási tilalom és az EU területén tárolt vagyonuk befagyasztása tartozik.
(MTI)
Ezt Dmitrij Medvegyev, a biztonsági tanács elnökhelyettese közölte csütörtökön. Az orosz kormány agresszív kampányba kezdett, amellyel fel szeretné tölteni a sorait az ukrajnai háborúban elszenvedett veszteségek után.
Az ukrán állam jelenleg csak a külföldi partnerek által biztosított pénzügyi támogatásnak, kölcsönöknek és hiteleknek köszönhetően marad életben – jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a kijevi nagyköveti értekezleten csütörtökön az Ukrinform ukrán hírügynökség szerint.
Hozzátette: az ukrán fegyveres erők támogatása és a háború megvívása évente 54 milliárd dollárjába kerül Kijevnek. Ez jóval több, mint az ukrán állami költségvetés 35 milliárd dolláros bevételi oldala békeidőben. A politikus elmondta, Ukrajna idén 45,8 milliárd dollárnyi támogatást vár a nemzetközi partnerektől az állami költségvetés finanszírozására, és 14 milliárd dollárt a legsürgősebb újjáépítésekre.
Ekkora összegre van sürgősen szükségünk, hogy reményt és erkölcsi biztatást adhassunk a társadalomnak a küzdelmünkhöz, valamint hogy biztosíthassuk államunk egységét, és az ukrán társadalom erkölcsi és lelki tartását,
fogalmazott a kormányfő.
Smihal szerint Ukrajnának eddig 28 milliárd dollárnyi külföldi támogatást sikerült biztosítania. Ugyanakkor megjegyezte: bár Ukrajna partnerei jelenleg támogatják az országot a háború miatt, de ha annak vége lesz, a nemzetközi támogatás mértéke jelentősen csökkenni fog.
Lényegében egyedül maradunk a problémáinkkal. A támogatás mértéke sokkal alacsonyabb lesz. Ezt is figyelembe kell venni, és most kell megtenni a lehető legnagyobb erőfeszítéseket
tette hozzá az ukrán miniszterelnök.
Elvesztettük gazdaságunk és vállalataink mintegy 30 százalékát. Elveszítettünk mintegy 3,5 millió munkahelyet. A háború első évében elveszítettük az ukrán hazai össztermék (GDP) 29,5 százalékát. Ez azonban kevesebb a vártnál. Az üzleti vállalkozások alkalmazkodtak, és továbbra is alkalmazkodni fognak. Idén enyhe növekedést várunk a tavalyi évhez képest
fejtette ki Smihal. Hozzátette: idén 12,8 százalékra csökkentették az éves szintű inflációt az országban.
Smihal arra kérte a jelenlévő ukrán nagyköveteket és misszióvezetőket, hogy aktívan igyekezzenek Ukrajnára irányítani a világ közvéleményének figyelmét annak érdekében, hogy ne csökkenjen a nemzetközi érdeklődés szintje.
Hangsúlyozta az ukrán diplomaták fontos szerepét, ők ugyanis szavai szerint manapság nagyon sok funkciót látnak el, mert mindennel foglalkozniuk kell: fegyvervásárlással, gyógyszerekkel és humanitárius kérdésekkel is.
Számomra a diplomáciai front nem kevésbé fontos, mint a katonafiaink és katonalányaink, a harcosaink által fenntartott katonai front. Önök pedig a diplomáciai fronton küzdenek
fogalmazott az ukrán kormányfő a kijevi nagyköveti értekezleten.
(MTI)
Oroszország háromszázezer hordóval csökkenti az olajkitermelését Szeptemberben, közölte a Reuters Alexander Novak miniszterelnök-helyettesre hivatkozva. Nem ez lesz a vége, év végéig körülbelül 5 százalékkal, félmillió hordóval szeretnék összesen csökkenteni a kitermelést. Mivel Oroszország a világ második legnagyobb olajkitermelője, a termelés csökkentése az árak emelkedéséhez fog vezetni.
Minden orosz tisztviselőnek hazai gépkocsit kell használnia – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök az ipari vállalatok vezetőivel csütörtökön megtartott tanácskozásán. Az államfő elmondta, a minisztériumok és egyéb hivatalok szorgalmazták, hogy folytatódjon a külföldi gyártmányú gépkocsik beszerzése.
Azt mondtam, hogy ezt teljesen ki kell zárni. És az ország minden tisztviselőjének hazai gépkocsival kell közlekednie,
hangsúlyozta Putyin. Úgy vélekedett, nincsen semmi baj azzal, ha szerényebbre fogják az igényeket.
Ellenkezőleg, még jó is. A mi figyelemre méltó tisztviselői karunknak meg kell értenie, hogy a hazai márkák, a hazai autók, más hazai termékek fejlesztésére kell törekedni,
tette hozzá Putyin. Az elnök szerint nem kell általánosságban elutasítani az importot, de az alapvető cikkek előállítását a hazai termelők felé kell irányítani.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke július elején sürgette, hogy a kormányzati és költségvetési intézmények a közbeszerzésnél a hazai autóiparra összpontosítsanak. Emlékeztetett rá, hogy Putyin egy Aurust használ hivatali autóként.
Szultan Hamzajev, az Egységes Oroszország képviselője is azt követelte, hogy a honatyák is orosz autókba üljenek át. Anton Sziluanov pénzügyminiszter pedig kijelentette, hogy az általa vezetett tárca kész elsőként részt vállalni a hazai autók hivatali célú beszerzésében.
Az RBK gazdasági lap online kiadásában csütörtökön emlékeztetett rá, hogy hasonló kezdeményezésre volt már példa. Az ötletet elsőként 1997-ben Borisz Nyemcov akkori miniszterelnök-helyettes vetette fel. Borisz Jelcin elnök támogatta a javaslatot, és rendeletet adott ki, amely megtiltotta külföldi gépkocsik beszerzését kormánytisztviselők számára. Utóbbiak azonban a hazai autók gyakori meghibásodásaira panaszkodtak, maga Jelcin pedig eközben továbbra is Mercedes-szel közlekedett. Az államfő végül – két évvel később – visszavonta rendeletét.
(MTI)
Litvánia szerint meg kell fontolni a Fehéroroszországgal közös határ lezárását, amit azonban Lengyelországgal és Lettországgal együtt kellene megtenni – jelentette ki Gitanas Nauseda litván elnök csütörtökön az északkelet-lengyelországi Suwalki városában, a Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel tartott közös sajtóértekezleten.
Nauseda szerint a Fehéroroszországba telepített orosz Wagner-zsoldosok „nagy kísértést jelenthetnek” Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezetőnek és Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy NATO-tagállamokkal szembeni provokációkhoz használják fel őket. A Suwalki-folyosó továbbra is a fehérorosz és orosz szolgálatok provokációinak lehetséges célpontja marad – jelentette ki a litván elnök.
Fontolgatjuk a Fehéroroszországgal közös határ lezárását, ezt azonban Lengyelországgal és Lettországgal koordinálva kellene megtennünk
tette hozzá.
A Nauseda által említett Suwalki-folyosó Lengyelország északkeleti csücskében található. A NATO szempontjából stratégiai fontosságú térségről van szó, amely összeköti Lengyelországot és – Litvánián keresztül – a szintén NATO-hoz tartozó három balti államot. Egyúttal elválasztja egymástól a kalinyingrádi orosz exklávét és az Oroszországgal szövetséges Fehéroroszországot.
A litván elnök szerint a fehéroroszországi helyzetet átfogóan kell szemlélni, mivel a Wagner-csoport jelenléte csak az egyik tényezője a kiéleződő helyzetnek. Fehéroroszország folytatja a nukleáris fegyverek telepítési tervének megvalósítását területén, emellett „nagyon agresszív retorikát” alkalmaz szomszédaival szemben. Megnyitotta a litván fővárostól 40 kilométerre fekvő, orosz technológiájú asztraveci atomerőmű második blokkját, és rendelkezésre bocsátja Fehéroroszország területét az orosz hadsereg számára, amely Ukrajnával szembeni akciót tervezhet – sorolta Nauseda.
A Morawiecki és Nauseda által idézett adatok szerint legalább 4 ezer Wagner-zsoldos van Fehéroszországban. Morawiecki rendkívül veszélyesnek nevezte a Wagner-csoportot. A zsoldos alakulatokat destabilizálás céljából irányítják át a NATO keleti szárnyára – fogalmazott a lengyel miniszterelnök. Oroszország és Fehéroroszország „fokozza a határokra nehezedő nyomást, növelik a provokációk számát” – jelentette ki a lengyel kormányfő. Szerinte számítani kell arra, hogy az ilyen provokációból egyre több lesz, céljuk „káosz és bizonytalanság keltése, a NATO keleti szárnya gyengeségének kimutatása”.
Lengyelország „nagyon határozott választ ad” az orosz és fehérorosz provokációkra, amelyekhez eszközül használják a Wagner-csoportot – húzta alá a kormányfő, utalva a 2021 óta Fehéroroszországon át Lengyelországba irányuló migrációs nyomás miatt a lengyel-fehérorosz határon emelt acélfalra, az odatelepített riasztórendszerre és a lengyel határőrség és hadsereg megnövelt jelenlétére a keleti határszakaszon.
https://twitter.com/GitanasNauseda/status/1687023705765847040
(MTI)
Csütörtökön őrizetbe vették az ukrán fegyveres erők egyik tisztviselőjét, akit azzal vádolnak, hogy készpénz fejében hadkötelezett férfiaknak segített elmenekülni az országból – közölte az ukrán korurpcióellenes felügyelet.
Az ukrán állami nyomozóiroda közleménye szerint a kijevi városvezetésben dolgozó és a hadsereg egyik osztályát vezető tisztviselő hamis dokumentumokat állított ki, amelyekben a férfiakat katonai szolgálatra alkalmatlannak nyilvánította. Ilyen dokumentum birtokában már átléphették a határt.
A közlemény szerint a szolgáltatás ára fejenként 10 ezer dollár volt. A hatóságok akkor csaptak le a gyanúsítottra, amikor éppen három férfinak adta át az iratokat.
A Guardian emlékeztet, hogy amióta tavaly Ukrajnában az orosz invázió után bevezették a hadiállapotot, a 18 és 60 év közötti munkaképes férfiaknak tilos elhagyniuk az országot, és bármikor behívhatják őket katonai szolgálatra.
Az orosz Wagner-zsoldoscsapat harcosait azért szállítják a NATO keleti szárnyának közelébe, hogy destabilizálják a katonai szövetséget – állította csütörtökön Lengyelország miniszterelnöke. A Wagner katonái megkezdték a fehérorosz nemzeti hadsereggel történő közös kiképzést, miközben Lengyelország több mint 1000 katonát vezényelt közelebb a határhoz.
Tisztában kell lennünk azzal, hogy a provokációk száma növekedni fog
– mondta a Reuters szerint Mateusz Morawiecki, miután Kelet-Lengyelországban találkozott Gitanas Nausėda litván elnökkel.
Nausėda szerint a fehéroroszországi Wagner-harcosok száma meghaladhatja a 4000-et.
Nauseda szerint is a Fehéroroszországba telepített orosz Wagner-zsoldosok nagy kísértést jelenthetnek Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezetőnek és Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy NATO-tagállamokkal szembeni provokációkhoz használják fel őket.
Ha a helyzet még bonyolultabbá válik, akkor fontolóra kell vennünk a Fehéroroszországgal közös határ lezárását, ezt azonban Lengyelországgal és Lettországgal koordinálva kellene megtennünk
– tette hozzá.
Azt követően, hogy Norvégia kémkedés gyanúja miatt kiutasított az országból 15 orosz diplomatát, Moszkva bejelentette, hogy az északi országot felvették a barátságtalan államok listájára – írta a Guardian a RIA Novosztyi orosz hírügynökség alapján. Innentől kezdve Norvégia moszkvai diplomáciai képviseletének létszámát mérsékelték 27 főre. Korábban tíz norvég diplomatát is kiutasítottak Oroszországból.
Jelenleg ilyen korlátozás van érvényben az Egyesült Államok, Csehország, Görögország, Dánia, Szlovénia, Horvátország és Szlovákia diplomáciai képviseleteivel szemben.
Anniken Huitfeld norvég külügyminiszter a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette: Norvégia nem adott okot arra, hogy barátságtalan magatartással vádolják Oroszországgal szemben, amellyel közös határa van.
„A jelenlegi helyzet Oroszország ukrajnai háborújának következménye. Oroszország maga dönthet a háború befejezéséről. Szomszédos országként mindketten érdekeltek vagyunk a működő diplomáciai kapcsolatokban és a kapcsolattartás csatornáiban, nem utolsósorban nehéz időkben” – fogalmazott a norvég külügyminiszter.
Képünkön az oslói orosz nagykövetség.
Civilek és a helyi mentőszolgálat emberei sérültek meg a khersoni templom elleni támadás során – írja a The Guardian. Egészen pontosan három civil és négy mentőszolgálati dolgozó sérült meg. Oleksandr Prokudin regionális kormányzó beszámolója szerint
az orosz hadsereg tüzet nyitott egy templomra Herszon központjában.
A sérülteket kórházba szállították.
Nagyon károsnak tartjuk a magyar miniszterelnök megnyilvánulásait. Nem érti, mi történik a világban és különösen a most is zajló háborúban. Ennek az a következménye, hogy nyilatkozataival rombolja a közös európai értékeket. Ez Ukrajna szempontjából egyáltalán nem fontos, hiszen Orbán semmiképpen sem tekinthető globális politikai szereplőnek, így nincs hatása a nemzetközi politikai folyamatokra és szabályokra. Orbán egy lokális politikus, aki nem tesz mást, mint szóról szóra megismétli az orosz propagandaszövegeket. Ezzel közvetlen kárt okoz Magyarországnak. Nem értem, hogy miért teszi, amikor hallgathatna is – mondta a Hvg.hu-nak adott interjújában Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó.
Szerinte Orbán valamiért, akár személyes megfontolásból, közvetlenül érdekelt abban, hogy Putyin hatalomban maradjon. „Ukrajna azért harcol, hogy szabad maradhasson, afelől viszont
szemernyi kételyem sincs, hogy Orbán azonnal letérdelne, ha Oroszország ezt követelné tőle.
A felvetésre, hogy a magyar kormány szerint a 2017-es ukrán oktatási törvény csorbította a kárpátaljai magyar kisebbség jogait, Podoljak közölte: „Ukrajna egyetlen kisebbség jogait sem sérti meg, soknemzetiségű állam vagyunk. Vannak persze az államiság alapjait érintő alapvető szabályok. Ha szükség van párbeszédre, akkor azt le kell folytatni, de szerintem nem nehéz megoldást találni”.
Volodimir Zelenszkij tanácsadója beszélt arról is, hogy az ukrán támadás a vezérkar által meghatározott menetrend szerint zajlik. Kifejtette, „a hosszú front több szakaszán – délen Zaporizzsjában, illetve keleten Donyeck térségében – egyszerre folytatunk hadműveleteket. Valamennyi irányban előrehaladtunk, és szakaszolni sem lehet a műveletet, hiszen fokozatosan növeljük mindkét erőfeszítés intenzitását: az oroszok által elaknásított területek megtisztítását és a védelmi vonalaik mögé való benyomulást”.
Közölte azt is, hogy a békéről nincs kivel tárgyalni, mert „Oroszországban már nincs olyan politikai vezetés, amely szavatolhatná bármilyen vállalt kötelezettség betartását”.
Váratlan látogatást tett Kárpátalján Volodimir Zelenszkij szerdán, az ukrán elnök Ungváron és Beregszászon is megfordult. A Telex helyszíni tudósítói szerint Zelenszkijt hatalmas ováció fogadta Beregszászon, ahol a magyar közösség képviselőivel, Babják Zoltán polgármesterrel és katonai vezetőkkel találkozott. A találkozón ott volt Ukrajna leendő magyarországi nagykövete, Sándor Fegyir is, akinek a befogadó nyilatkozatát március óta nem írta alá Novák Katalin köztársasági elnök.
Az ukrán elnök a 128. különálló Kárpátaljai hegyi roham-dandár tagjaival is találkozott.
Berehove. An important meeting with representatives of the Hungarian community and our warriors. The first meeting in this format.
We are all citizens of Ukraine, ethnic Hungarians, ethnic Ukrainians, and all our other national communities. We all defend our country, we all… pic.twitter.com/CM5T9LvC2P
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) August 2, 2023
Zelenszkij a látogatása után arról beszélt, hogy
Kárpátalja a gazdasági és társadalmi növekedés egyik motorja lesz. Köszönöm minden kárpátaljainak, aki Ukrajna javáért dolgozik, és segít közelebb hozni a győzelmünket!
