Miután tavaly februárban Oroszország lerohanta Ukrajnát, nem sokan tippeltek arra, hogy az ukránok vissza tudják majd tolni a frontot az ország keleti részére, és az ukrán állam és haderő is kitart a nyomás alatt. Abban, hogy ez így történt, jelentős szerepük van azoknak az országoknak, amelyek megfizették az ellenállás árát.
Természetesen ennek az ellenállásnak a legdrágább eleme az emberi erő – amit egyértelműen Ukrajna áll –, ugyanakkor a fegyvertámogatások és az ukrán állam működtetéséhez nyújtott külső segítség nélkül a háború – minden bizonnyal – már régen véget ért volna. Minden jel arra mutat, hogy Oroszország sem azzal számolt a támadás előtt, hogy Ukrajna egyrészt kitartóan védekezik majd, másrészt a Nyugat egységesen összezár az ukránok támogatásában.
Pedig pontosan ez történt.
A legtöbb fegyvert és támogatást az Egyesült Államok adta Ukrajnának, de Nagy-Britannia is megnyitotta a kasszát és a tankgarázst, sőt, szorosan mögöttük ott áll az Európai Unió is, amelynek tagországai eddig négymilliárd eurót, azaz több mint ezerötszáz milliárd forintot adtak arra, hogy Ukrajna megvédje magát.
Ez egyébként az EU gazdaságának méretét nézve elhanyagolható összeg, miközben Ukrajna működtetéséhez elengedhetetlen. A támogatásokat viszont nagyrészt eseti módon, külön csomagonként fogadták el, amelyhez az EU egy korábban is létező külpolitikai segélyezési eszközét, az ironikus módon Európai Békekeretnek nevezett segélycsomagot használták.
Ebből a békekeretből támogatták azt, hogy a jelentkező tagországok átadhassák a fegyvereiket Ukrajnának. Már ez is jelentős ugrás volt a korábbiakhoz képest, mert az unió mindig is szélsőségesen pacifista szervezet volt. A EU eredetmítosza eleve a béke, hiszen annak köszönhetően jöhetett létre, hogy Németország és Franciaország megbékélt egymással, és mindketten azt állítják saját magukról, hogy ők a folyamatos, 1945 óta tartó európai béke megteremtői.
Most viszont az az új terv, hogy az Ukrajnának nyújtandó segélyeket formális mederbe terelik, így a jövőben az ukrán hadifelszerelések támogatása szervezett formában zajlik majd – egy erre kitalált eszköz segítségével. Bár mindez hozzáállásban talán nem jelentős változás az eddigiekhez képest, de méreteiben mindenképpen.
Azt már említettük, hogy az EU eddig négymilliárd eurót adott Ukrajnának a fegyverkezésre. A legutóbb szétküldött bizottsági tervek szerint most olyan alapot hoznának létre,
A csomag lényege, hogy az EU nem közvetlenül és közösen venne fegyvert, hanem ezt a tagországok tennék meg, amelyek utóbb a keretből visszakapnák az Ukrajnának szánt fegyverek árát.
Nem is feltétlenül a csomag mérete a fontos, hanem inkább a hosszú távú elszántság, amit jelez. A mostani négyéves terv mellett az Európai Külügyi Szolgálat is hosszú távú tervet készített Ukrajna támogatására – jórészt az van benne, amit eddig is tett az EU, csak hosszabb időtávra –, emellett pedig az unió már betervezett a mostani hétéves költségvetésből 50 milliárd eurót nem katonai segítségre. Ez húszezer milliárd forint, ami már a magyar állam éves költségvetéséhez mérhető összeg.
A fordulat lényege, hogy
A kérdés persze az, hogy mit tesz ebben a helyzetben a magyar kormány, hiszen Orbánék Ukrajna támogatásában mindig is kicsit különutas álláspontot képviseltek. Megszavaztuk ugyan az Oroszország elleni szankciókat, de folyamatosan panaszkodtunk miattuk. A mostani terv pedig úgy megy be a tagországok miniszterei közé, hogy Magyarország még mindig vétózza az Ukrajnának a korábbi rendszerben adni tervezett nyolcadik segélycsomagot.
Ez is egyike azoknak az ügyeknek, amelyekben nem teljesen világosak a magyar kormány szándékai. Az Orbán-kabinet azért vétózik, mert az ukrán korrupcióellenes ügynökség feltette az OTP Bankot arra a listára, amelyen a nemzetközi terrorizmus, lefordítva az orosz agresszió támogatóit gyűjtik. Erről itt írtunk részletesebben. A listának azonban az OTP bár kiadott róla egy közleményt, de nem úgy tűnik, mintha zavarná őket a dolog. A cég helyett a magyar kormány állt bele kőkeményen az ügybe, amelyben az ukrán fél azóta sem engedett.
Ezért kérdéses, mi fog történni a mostani tervvel. Az elfogadásához ugyanis Magyarország hozzájárulása is szükséges, márpedig az elképzelést az unió még az ősz előtt szeretné megvalósítani.
Vannak is arra mutató jelek, hogy a magyar kormány most is vétózni fog, ráadásul ugyanarra hivatkozva:
A kormány sem az ukrajnai fegyverszállítás finanszírozására szánt, s eddig is blokkolt 500 millió euró, sem az újabb javaslat szerinti 20 milliárd euró kapcsán nem hajlandó semmifajta tárgyalásra, amíg Kijev le nem veszi az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról
– jelentette ki Szijjártó Péter az EU-s külügyi tanács ülésének szünetében. Az ukrán kormányra az ilyen nyomásgyakorlás egyszer már hatott, de nem Magyarország esetében. A legutóbbi problémázás után a görög cégeket ideiglenesen levették a listáról – bizonyítva, hogy a NAZK listájára igenis lehet politikai nyomást gyakorolni –, ám a magyar bank egyelőre rajta maradt.
Ukraine’s National Agency on Corruption Prevention (NACP) has temporarily suspended the five Greek companies from the list of “international sponsors of war”.
The removal happened while bilateral negotiations with the European Commission take place in the context of sanctions. pic.twitter.com/hgRAamF3Q2
— Jorge Liboreiro (@JorgeLiboreiro) June 21, 2023
Az OTP ügyébe egyébként Orbán Viktor is beleállt Tusványoson, amikor a bank listázását hungarofób megnyilvánulásnak titulálta.
