A háború pénteki eseményei itt olvashatóak vissza.
Bebizonyosodott, hogy a szankciókkal Oroszországot nem lehet térdre kényszeríteni – mondta a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett MCC Feszt pódiumbeszélgetésén szombaton Esztergomban. Hernádi Zsolt szerint mindenki azt hitte, hogy emiatt le fog ülni az orosz gazdaság, de az oroszok átcsoportosították a teljes ellátási útvonalat. Ma az orosz kőolajexport 80 százaléka áttevődött Indiába és Kínába.
Az európai energiapaci helyzetről szólva hangsúlyozta: áttevődtek a súlypontok, de az ellátásbiztonsági kockázat többé-kevésbé fennmarad. „Ellátásbiztonsági káosz” azért nem alakult ki – mondta –, mert egyrészt meleg tél volt egész Európában, másrészt az árak miatt „elképesztő mértékben” csökkent a gázfogyasztás, Európában 22 százalékkal.
Hernádi Zsolt egy német lapban megjelent hírre reagálva, amely szerint a Mol és Törökország a legnagyobb dízelbeszállítója Ukrajnának, azt „bődületes hazugságnak” nevezte. Azt mondta, a Mol a logisztikai lehetőséget, a logisztikai támogatást adja, és „Magyarországról az ukrán dízelbehozatalnak a 6 százaléka érkezik”.
Az extraprofitadóval összefüggésben megjegyezte,
az olyan, mint a kábítószer: rá lehet szokni.
Úgy fogalmazott: „egyszer-egyszer lehet használni, de utána gyorsan ki kell vezetni, mert beruházások fognak elmaradni”.
A Mol pénzügyi helyzetéről és gazdasági környezetéről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei évben a cég makrogazdasági, olajipari környezet sokkal rosszabb, mint a tavalyi volt. Hozzátette: tavaly a vállalatoknál az ipari beruházások összege már markánsan elkezdett csökkenni, és a magyar makrogazdaságban három év múlva hiányzik majd, ha a Mol csökkenti a beruházásait.
Kitért arra is, hogy a Molnál azt vallják, ami jó a cégnek, az jó az országnak is, és ez fordítva is igaz: ami rossz az országnak, az rossz a Molnak is. Hozzáfűzte: egy magyarországi központú vállalat akkor lehet erős, ha a magyar kormány is erős.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton arról számolt be, hogy meglátogatta az ország keleti részén, Bahmutnál (korábbi nevén Artyomovszk) húzódó frontot, és köszönetet mondott az ott harcoló ukrán katonáknak az elkötelezettségükért.
Az ukrán elnöki hivatal azt közölte, hogy Zelenszkij Csasziv Jarba látogatott a Donyecki terület ukrán ellenőrzésű részében. Az elnök a Telegram-csatornájára feltöltött videójában beszélt látogatásáról. A felvételen látható, hogy több katonával kezet ráz, és kitünteti őket az ukrán hadsereg különleges erőinek ünnepe alkalmából. Zelenszkij arról is beszámolt, hogy a katonai parancsnokság tájékoztatta a front helyzetéről, erről azonban nem osztott meg részleteket.
Az ukrán hadsereg által indított ellentámadásban az ukrán erők Bahmutnál is súlyos harcokat vívnak az orosz csapatokkal, amelyek tavasszal foglalták el a kelet-ukrajnai várost. Azóta megszállva tartják a rommá lőtt Bahmutot, amely az Ukrajna elleni orosz támadás előtt 70 ezer lakost számlált. Az ukrán hadsereg a jelenlegi ellentámadásban kisebb sikereket jelentett, főként a délkeleti területeken.
The Ukrainian SOF did not let our country be occupied, Ukraine and everything we have: our identity, our life be destroyed. Thank you for the fact that even after 520 days of the very difficult full-scale war for our freedom and the lives of all of us, our children – the present… pic.twitter.com/8R8MROvR4l
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 29, 2023
A Fehéroroszországban állomásozó Wagner-zsoldosok migránsokként akár az Európai Unióba is beszivároghatnak – figyelmeztetett Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a BBC beszámolója szerint. A politikus szerint annak is fennáll a veszélye, hogy a zsoldosok határőröknek kiadva magukat segíthetik az illegális migrációt, ami Lengyelország elleni hibrid harci cselekménynek is minősíthető. Morawiecki szerint a közelmúltban a magánhadsereg száz katonája érkezett Fehéroroszország Lengyelországgal és Litvániával határos területére, Grodno város közelébe a júniusi, Putyin elleni kudarcos puccskísérletük után.
Mind Lengyelország, mind Litvánia kerítést húzott a Fehéroroszországgal közös határára. Morawiecki közölte, ebben az évben 16 000 alkalommal próbálták meg illegálisan átlépni a fehérorosz-lengyel határt. Az uniós határvédelmi szervezet, a Frontex szerint január és június között 2312 illegális határátlépés meg is történt ezen a szakaszon.
Álságos és önsorsrontó az ukrajnai békével kapcsolatos európai uniós érvelés, miszerint egyelőre nem megfelelőek a körülmények a rendezésről szóló tárgyalásokhoz – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton az esztergomi MCC Feszten.
A politikus szerint az ukrajnai invázió több mint ötszáz nappal ezelőtti megindítása óta Európa háborús pszichózisba süllyedt, és a közös külpolitika leszűkült erre az egyetlen témára. „Több mint ötszáz napja csak a háborúról beszélünk. Holott pontosan tudjuk, hogy a háborúról ki mit gondol. Gyakorlatilag ugyanazt gondolja mindenki. Ez a háború rossz, brutális, a háborúban emberek halnak meg, gyakorlatilag rommá lőnek egy országot, a háborút abba kell hagyni, el kell ítélni, világosan meg kell nevezni, hogy ki az agresszor és ki az áldozat” – mondta.
– És mikor felvetjük, hogy beszéljünk a békéről, akkor jön, hogy te putyinista vagy, a Kreml propagandistája vagy, az oroszok barátja, kéme, satöbbi – fejtette ki Szijjártó, aki a háború kirobbanása előtt két hónappal vette át Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől a „Barátságért” kitüntetést, a legmagasabb elismerést, amelyben külföldi állampolgár részesülhet, és amelyet Vlagyimir Putyin adományozott a fideszes politikusnak, aki egyébként barátjaként tekint Lavrovra.
Szijjártó megdöbbentőnek minősítette az EU azon javaslatát, amelynek alapján a következő négy évben akár húszmilliárd euróval is támogathatnák az ukrajnai fegyverszállításokat, ami azt jelenti, hogy a közösség úgy gondolkodik, hogy négy évig még biztosan háború lesz. Rámutatott: az is problémás, hogy Magyarországnak úgy kellene 200 millió eurót beleadnia ebbe, hogy közben hazánk nem kapja meg a neki járó EU-s forrásokat, illetve az OTP rajta van a háború nemzetközi szponzorainak ukrajnai listáján.
Minden tömegrendezvényt lemondtak a dél-oroszországi Rosztovi területen, az Azovi-tenger partján fekvő Taganrogban, miután egy lelőtt ukrán rakéta darabjai több embert megsebesítettek, károkat okoztak.
A helyi közigazgatás Telegram-csatornájára hivatkozva az MTI azt írta, az incidensnek nincs halálos áldozata. A helyi kormányzó szerint a rakéta darabjai a város központjában, a múzeum területén értek földet. Károsodott az épület fala, teteje, a szomszédos társasház és más épületek. 16 ember kért orvosi segítséget, kilencen közepesen súlyos sérüléseket szenvedtek, egy sérült súlyos állapotban van. Gyerekek nincsenek a sérültek között.
Az Egyesült Államok kormánya szükség esetén pótlólagos költségvetési forrásokat fog kérni a kongresszustól Ukrajna további támogatására, ha elfogy az idei évre szánt 38 milliárd dolláros (mintegy 13 260 milliárd forintos) keret.
A Fehér Ház nemzetbiztonsági koordinátora, John Kirby hozzátette, jelenlegi számításai szerint a tavaly elfogadott összeg elég lesz a pénzügyi év végéig, amely szeptemberben zárul. Az ukrán határ közelében, de orosz terület felett lelőtt rakétákról azt mondta, az Egyesült Államok azt nem támogatja, ha Ukrajna Oroszországon belül hajt végre támadást, azt pedig határozottan tagadta, hogy Ukrajna területén amerikai harcoló alakulat lenne, amely a harctéren is bevetésen vesz részt. Az Egyesült Államok katonái nem fognak harcolni Ukrajnában, ahogy ez a múltban sem történt meg, idézte az MTI.
Az ukrán elnök rendkívüli ülést hívott össze.
Legkevesebb öt ember megsérült, amikor orosz rakétatámadás ért két lakóépületet a kelet-ukrajnai Dnyipróban – írja a BBC. Egy lakóház legfelső emelete szinte teljesen megsemmisült. Zelenszkij elnök szerint találat érte az Ukrán Biztonsági Szolgálat épületét, rendkívüli ülést hívott össze az „orosz rakétaterror” miatt. Szerhij Liszak kormányzó közölte: a támadásban egy 14 és 17 éves gyerek is megsérült, őket otthonukban kezelik. Halálos áldozatokról nem érkeztek jelentések.
Az ukrán-magyar határszakaszon 7256-an léptek be Magyarországra, a román-magyaron belépők közül pedig 9748-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek. Az Országos Rendőr-főkapitányság szombaton az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a beléptetettek közül 119 embernek állítottak ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Az orosz támadások miatt Ukrajna 2-3 hónapon belül kikötők nélkül maradhat, ezért új légvédelmi rendszerekre van szüksége.
Az operatív parancsnokság szóvivője szerint olyan amerikai F-16-os vadászgépek is kellenének, amelyek képesek csapást mérni az orosz fegyverrendszerekre. Ukrajnának már vannak nyugati védelmi rendszerei, ám Moszkva sem állt meg, a megszállók egyszerre indítanak cirkáló és hiperszonikus rakétákat. Jelenleg szinte az összes ukrán kikötőt blokkolták, azokat egyetlen hajó sem hagyhatja el.
„Két-három hónap múlva lehet, hogy egyetlen kikötőnk sem marad… Uralni akarják a Fekete-tengert. Gabonamonopóliumot akarnak szerezni
– hangsúlyozta a szóvivó, akit a karpat.in.ua idézett.
