Zelenszkij: A háború addig tart, amíg a Krím orosz megszállás alatt áll

A fekete-tengeri gabonaszállításáról szóló nemzetközi megállapodás meghosszabbítását sürgeti Olaf Scholz német kancellár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – közölte a német kormány szóvivője hétfőn.

Steffen Hebestreit közleménye szerint a kancellár hétfőn telefonon megbeszélést folytatott az ukrán elnökkel az Ukrajna elleni orosz támadás miatt kialakult ukrajnai humanitárius helyzetről, valamint a védelmi harcok állásáról és a politikai fejleményekről.

Olaf Scholz hangsúlyozta, hogy hazája az Ukrajna elleni töretlen agressziót tekintve továbbra is megingathatatlanul szolidáris a megtámadott országgal, és európai és nemzetközi partnereivel együttműködve továbbra is támogatja, méghozzá katonailag is.

Volodimir Zelenszkij megköszönte Németország támogatását, kiemelve a légvédelem és a tűzérség megerősítéséért tett erőfeszítéseket – tette hozzá a német kormányszóvivő. Mint írta, Olaf Scholz és Volodimir Zelenszkij egyaránt sürgeti a globális élelmezési helyzet javításához hozzájáruló, július 17-én lejáró gabonamegállapodás meghosszabbítását.

Az Ukrajnában termesztett gabona biztonságos fekete-tengeri szállításáról Ukrajna és Oroszország által Törökország és az ENSZ közvetítésével kötött megállapodást többször meghosszabbították már tavaly júliusi isztambuli aláírása óta, legutóbb május 17-én két hónapra. Ez lehetővé teszi az ukrán gabona és műtrágya exportját három kijelölt ukrán kikötőből, amelyeket Oroszország tengeri blokád alatt tart. Ezzel párhuzamosan Oroszország is folytathatja korábbi gabona- és műtrágyaexportját, a nyugati büntetőintézkedések nem vonatkoznak ezekre az árukra.

(MTI)

Lengyelország legalább az év végéig még megtartaná a Németország által kölcsönadott, amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rakétarendszereket – jelentette ki hétfőn a lengyel védelmi miniszter.

Mariusz Blaszczak német hivatali partnerével tartott megbeszélést a nap folyamán a délkelet-lengyelországi Zamoscban, ahová Boris Pistorius látogatásra érkezett az ott állomásozó német kontingenshez. Blaszczak hangsúlyozta, hogy a légvédelmi rakétákra szükség van az Ukrajnának szánt, Lengyelországon áthaladó szállítmányok védelmére.

Pistorius ugyanakkor gyorsabb előrelépést sürgetett az Ukrajnának átadott német Leopard típusú páncélosok javítását szolgáló, lengyelországi javítóüzem létrehozása ügyében. Annak ellenére, hogy az ipari együttműködés egyes kérdései bonyolultak, tíz napon belül megoldásokat kell találni ezekre, „hogy tudjuk, hogyan tervezzük a továbbiakat” – hangsúlyozta a német politikus.

Világosnak kell lennie: a karbantartás lényegi elemét képezi Ukrajna tartós támogatásának, ahogy a lőszerszállítás is,

tette hozzá.

A gliwicei javítóüzem létrehozásában a két miniszter már áprilisban megállapodott, azóta azonban nem történt előrelépés az ügyben.

(MTI)

Bár Oroszország szárazföldi fegyveres erőinek zöme Ukrajnában harcol, továbbra is fenyegetést jelentenek – mondta hétfőn újságíróknak Rob Bauer, a NATO katonai bizottságának elnöke.

Bauer elmondta: meg vannak győződve arról, hogy az orosz hadsereg újra felépíti magát, ezért a NATO a jövőbeni terveket nem az aktuális helyzetre építi, hanem a háború előtti státuszra, beleértve a nukleáris fegyverek szempontját is.

Sohasem szabad alábecsülnünk az oroszokat és azt, hogy képesek talpra állni,

tette hozzá a katonai vezető.

A Politico megjegyzi, hogy jövő kedden és szerdán az Észak-atlanti Szövetség vezetői Vilniusban gyűlnek össze, ahol aláírják az új regionális katonai terveket, és megvitatják, hogyan lehetne fellendíteni a védelmi beruházásokat, miközben továbbra is zajlik az ukrajnai háború.

Sok európai ország stratégiai és történelmi léptékű energiaellátási hibákat követett el, és ezek egyike az volt, hogy ezek az országok túlzottan függővé váltak egyetlen beszerzési forrástól, vagyis Oroszországtól – mondta hétfőn elhangzott nyilatkozatában a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) igazgatója.

Fatih Birol a BBC brit közszolgálati rádió hírműsorában kijelentette: nem szabad függővé válni egyetlen ország szállításaitól, akkor sem, ha „a legártatlanabb, legbarátságosabb országról van szó”.

Az IEA vezetője szerint Európa biztonságpolitikáját és külpolitikáját „rövid távú kereskedelmi döntések tették szemellenzőssé”.

Fatih Birol szerint nem lehet kizárni, hogy az idei télen ismét kiugró, kormányzati beavatkozást igénylő ütemben növekednek a földgázárak. A Nemzetközi Energiaügynökség igazgatója szerint ez különösen olyan forgatókönyv esetén képzelhető el, amelyben a kínai gazdaság nagyon erős teljesítményre kapcsol és nagy mennyiségű energiahordozót vásárol a piacon, és ehhez kemény téli időjárás társul.

Fatih Birol szerint törekedni kell a megújuló energiaforrások mielőbbi nagyarányú kiaknázására, nem utolsósorban az ilyen célú beruházások jelenleg hosszadalmas engedélyezési idejének rövidítésével. Hozzátette: ezzel párhuzamosan a cseppfolyósított földgáz (LNG) alternatív beszerzési forrásait is keresni kell.

Az IEA vezetője úgy fogalmazott, hogy áramkimaradások előfordulása a következő téli időszakban a korábbiaknál kisebb valószínűségű, de nem valószínűtlen. Nem lehet tudni ugyanis, hogy a kínai gazdaság kilábalása mennyire lesz erőteljes, és azt sem, hogy mennyire lesz kemény a következő tél, ezért felkészülten kell figyelni a fejleményeket – hangsúlyozta a hétfői BBC-interjúban a török energiaszakértő, közgazdász.

Londoni elemzőműhelyek ugyanakkor derűlátó módon ítélik meg az európai földgázellátási kilátásokat – jegyzi meg az MTI. Az Eurasia Group nevű londoni politikai-gazdasági kockázatelemző csoport saját számításai alapján nagyon valószínűtlennek nevezte legutóbbi tanulmányában, hogy Európában a 2023-2024-es téli szezonban földgázhiány alakuljon ki.

Az Eurasia elemzői szerint ugyanis az Oroszországon kívüli forrásokból beszerzett földgázmennyiség növekedése és a 2022-2023-as téli szezonban elért fogyasztáscsökkenés nyomán az európai tározók legalább 60 százalékos telítettséggel zárják a harmadik negyedévet a tavalyi azonos időszakban mért 20 százalékos telítettség helyett, és ez lehetővé teszi, hogy Európa a következő téli szezon előtt a maximális kapacitásra töltse fel tározóit.

Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, az Oxford Economics tanulmánya szerint a fogyasztás meredek csökkenése és a robusztus ellátási helyzet együttes eredményeként igen egészséges az európai földgáz-tartalékolási helyzet, a történelmi távlatú átlagokhoz képest az európai tározókban lévő mennyiség szezonális rekordokhoz közelít.

Mindezek alapján a ház szerint nagyon valószínű, hogy Európában augusztus végére eléri a tározói kapacitások száz százalékát a földgázkészlet.

Az Oxford Economics közölte: 2023 egészére egymillió brit hőegységenként (MMBtu) átlagosan 23 dolláros, a 2023-2024-es téli csúcsszezonban, vagyis a jövő év első negyedében 32 dolláros földgázárral számol. Egy MMBtu hozzávetőleg 28,264 köbméternek felel meg.

A ház londoni elemzői mindezt egybevetve valószínűtlennek tartják, hogy megismétlődik a tavaly augusztusi spekulációs láz, amelynek idején 100 dollár/MMBtu árrekordokat mértek az Európában irányadó holland TTF földgáztőzsdén.

Ősszel helyi választásokat tartanak a Moszkva által ellenőrzött négy ukrán régióban – közölte az orosz Központi Választási Bizottság vezetője hétfőn. A CNN azt írja, hogy lakosság helyi kormányzókra és tisztségviselőkre szavazhatnak majd – erről Ella Pamfilova, a választási bizottság vezetője tájékoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

Pamfilova szerint a helyi kormányzók kezdeményezték a választás megtartását a Nyugat által el nem ismert módon annektált területeken (Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja, Herszon). A voksolást szeptember 10-én tartják majd.

Az ukrán hatóságok hazaárulással vádolnak egy volt hírszerzési tisztviselőt – írja a kijevi titkosszolgálat közlésére hivatkozva a Reuters.

Oleh Kulinicsot, aki az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Krím-félszigeti Igazgatóságát vezette, tavaly júliusban tartóztatták le azzal a váddal, hogy moszkvai utasításra más oroszbarát munkatársakat toborzott.

A nyomozók szerint Kulinics az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) dolgozott más egykori ukrán tisztviselők felügyelete alatt, akik szintén átálltak Moszkvához.

Zelenszkij korábban menesztette Ivan Bakanovot, az SZBU akkori vezetőjét és az ukrán legfőbb ügyészt azzal az indokkal, hogy mindkét szervezetben kollaboránsokat találtak. Az ukrán hatóságok emellett Andrij Naumov, az SZBU belbiztonsági osztályának korábbi vezetője ellen is nyomoznak, miután tavaly egy készpénzzel és smaragddal tömött autóval bukkant fel Szerbiában.

37,4 négyzetkilométert foglalt vissza Ukrajna a múlt héten az oroszok által korábban megszállt területből – közölte hétfőn Hanna Maliar ukrán védelmi miniszterhelyettes.

Hozzátette, az ukrán csapatok inkább Bahmut irányában nyomulnak előre, az orosz erők pedig a donyecki területen, Ljiman, Avdijivka és Marjinka irányában támadnak.

Ukrajna, mint mondta, a keleti fronton a múlt héten kilenc négyzetkilométert foglalt vissza, délen pedig 28,4 négyzetkilométernyi területet. A front mentén a visszafoglalt területek nagysága így összesen 158,4 négyzetkilométerre emelkedett – állítja az ukrán védelmi miniszterhelyettes.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon közölte, hogy az ukrán erők haladnak ugyan az ellentámadással, de az elmúlt hét szerinte „nehéz volt”.

Oroszország a hétvégén közölte, hogy katonái visszaverték az ukrán támadásokat a Bahmut környéki falvak mentén, és a délebbre található területeken, különösen a hegytetőn fekvő Vuhledar közelében. Sikerről számoltak be az oroszok az ukrán csapatok megfékezése szempontjából északkeleten is.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt állította, hogy több mint kilencszáz darab ukrán haditechnikai eszközt semmisítettek meg azokon a területeken, ahol Ukrajna ellentámadást folytat.

Sojgu elmondása szerint az elpusztított eszközök között van tizenöt repülőgép, három helikopter és kilencszázhúsz páncélozott jármű, köztük tizenhat Leopard harckocsi is.

Sojgu hozzátette: az ukrán csapatok június 4-e óta mintegy kétezer-ötszáz fegyvert vesztettek el.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján közölte: nem lát sok esély rá, hogy a július 18-án lejáró fekete-tengeri gabonaegyezményt meghosszabbítják.

Úgy látja, hogy az egyezményben nem teljesült az orosz fél kérése, mely a szankciókkal sújtott Orosz Mezőgazdasági Bankot (Rosszelhozbank) visszaengedné SWIFT nemzetközi fizetési rendszerhez.

Kijelenthető, hogy ez a része a megállapodásoknak továbbra sem teljesült. A határidő lejártáig még van idő, de sok reményt nem fűzök hozzá

– mondta Peszkov.

A háború kitörése után az oroszok blokád alá vették a fekete-tengeri ukrán kikötőket, ami miatt több millió tonna gabona maradt a tárolókban, és számos hajó a kikötőben rekedt. Ez tovább rontotta az amúgy is szűkülő globális ellátást, és szárnyaló inflációt idézett elő világszerte az élelmiszer- és az energiapiacokon. Oroszország és Ukrajna a világ búzaellátásának harmadáért felel, ráadásul az export jelentős részét – egyebek mellett az ENSZ élelmezési programjának keretében – a szegényebb országoknak szállítják.

Végül tavaly júniusban Oroszország és Ukrajna Törökország és az ENSZ közvetítésével megállapodott a fekete-tengeri ukrán gabonaexport újraindításáról. Az egyezmény értelmében az orosz blokád ellenére újraindulhatott az ukrán gabona szállítása a Fekete-tengeren, helyi tűzszünetek által garantált biztonságos folyosókon, a szankciókkal sújtott Oroszország pedig újraindíthatta a gabona- és műtrágyaszállításokat.

A megállapodás azóta többször lejárt, ám idáig mindig sikerült meghosszabbítani azt, legutóbb idén májusban.

(Reuters)

Nem tudjuk elképzelni Ukrajnát a Krím nélkül. És amíg a Krím orosz megszállás alatt van, ez csak egyet jelenthet: a háborúnak még nincs vége

– mondta a CNN-nek adott interjújában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Arra a kérdésre, hogy el tud-e képzelni olyan békés rendezést, melyben a Krím nem kerül vissza Ukrajnához, Zelenkszij elmondta:

Az nem lenne győzelem.

A beszélgetés során szóba került a Wagner lázadása is. Ennek kapcsán Zelenszkij elmondta: Putyin gyenge vezető, hiszen az oroszok nem álltak vezetőjük mellé, sőt, a lakosság fele szerinte egyenesen a lázadó Wagner-vezért, Prigozsint támogatta.

Először is, látjuk, hogy nem irányít mindent. Az, hogy a Wagner képes mélyen benyomulni Oroszországba és komplett régiókat elfoglalni, jól mutatja, hogy mindez mennyire könnyű. Nincs Putyin kezében az irányítás ebben a régióban. A teljes hatalmi vertikum, amivel korábban rendelkezett, a szemünk láttára omlik össze

– vélekedett Zelenszkij.

Belehalt súlyos koponyasérüléseibe Viktoria Amelina ukrán írónő, a kramatorszki pizzéria elleni keddi orosz rakétatámadás sebesültjeinek egyike.

– A 37 éves írónő, aktivista, aki többszörös koponyaalapi törést szenvedett, szombaton hunyt el egy dnyiprói kórházban – közölte a PEN Ukrajna írószervezet.

Amelina halálával 13-ra emelkedett a kramatorszki Ria Pizza étterem elleni légicsapás halottjainak száma. A sebesültek száma meghaladja a hatvanat.

Viktoria Amelina három kolumbiai személyiség – Héctor Abad nemzetközi hírű író, a Mind semmibe veszünk című kultikus regény szerzője, Sergio Jaramillo politikus, a FARC marxista gerillaszervezettel 2016-ban kötött békemegállapodás egyik főtárgyalója és Catalina Gómez újságíró, több spanyol nyelvű hírszolgáltató ukrajnai tudósítója – társaságában vacsorázott a katonák, önkéntesek és újságírók körében népszerű pizzériában, amikor az pusztító rakétatalálatot kapott.

A lvivi születésű írónő, akinek regényeit több nyelvre lefordították, munkáját jóval kiterjesztette az irodalmon túlra, dokumentálta a megszállt területeken elkövetett orosz háborús bűnöket

– emelte ki az írószervezet.

A támadásban könnyebben megsebesült a három kolumbiai állampolgár is. Ennek nyomán bírálta első ízben és egyértelműen Oroszország Ukrajna elleni háborúját Gustavo Petro kolumbiai elnök, aki addig a latin-amerikai fősodorhoz igazodva csak általánosságban foglalt állást a békés megoldás mellett, és ellenezte a fegyverszállításokat Ukrajnának. A kolumbiai kormány szerint a civil célpont elleni elfogadhatatlan támadással Oroszország megsértette a háborús törvényeket. Bogotá diplomáciai jegyzékben is tiltakozott a civileket sújtó bombázás ellen.

(MTI)

Közzétette napi hírszerzési jelentését a brit védelmi minisztérium.

A mai jelentés pontjai az alábbiak:

• Az ukrán hatóságok 2023. június 29-én jelentették be, hogy vészhelyzeti intézkedés keretében 2022 júliusa óta 139 ezer civilt evakuáltak Harkiv, Donyeck és Herszon megyék Ukrajna által ellenőrzött részeiről.
• Ez csak egy szelete az ukrán menekültválságnak: az ENSZ becslései szerint 6,3 millió ukrán menekült lépte át az országhatárt, míg 5 millióan az országon belül kényszerültek elhagyni az otthonukat.
• Ukrajna népessége a háborút megelőzően 44 millió fő volt, ami azt jelenti, hogy a háború csaknem másfél éve alatt a lakosság egynegyede kényszerült otthona elhagyására.

https://twitter.com/DefenceHQ/status/1675741306339962881

Hétfőn kora reggel 17 Oroszország által használt drónból 13-at hatástalanított az ukrán légvédelem – közölte az ukrán légierő.

Áldozatok nem voltak, hiszen a le nem lőtt drónok sem értek célba.

A légvédelem a déli, keleti és középső területeken működött. A légi csata eredményeként a légierő az Ukrán Védelmi Erők más komponenseinek légvédelmével együttműködve 13 darab Shaheíd-131-es és 136-os robotrepülőgépet semmisített meg

– olvasható a közleményben.

Az oroszok tömegével vetnek be Shaheíd típusú, iráni gyártmányú cirkáló lőszereket, melyeket a köznyelvben öngyilkos drónoknak hívnak. A Shaheíd-136-os drónok nem a mechanikai megbízhatóságukról és a kifinomultságukról ismertek, ellenben borzasztó olcsók: húszezer dollárért, vagy annál is kedvezőbb darabáron veszik őket az oroszok. Viszont a megsemmisítésükre olyan légvédelmi rendszereket kell bevetni, mint a norvég-amerikai fejlesztésű NASAMS vagy a német IRIS–T. Ezeknek a rendszereknél minden egyes rakéta ára meghaladja a 100-150 ezer dollárt.

Az orosz-ukrán háborúban használt fegyvereket, köztük a különböző drónokat az alábbi cikkünkben mutattuk be:

Kapcsolódó

A nyugati fegyverek már többször megfordították a háború menetét, de a sikeres ukrán ellentámadáshoz mindenre szükség lesz

Sorra vesszük, idáig mely fegyverek voltak a legnagyobb hatással a háború menetére, illetőleg milyen harcászati eszközökre van szüksége Ukrajnának ahhoz, hogy áttörését tudjon elérni az ellenoffenzíva során.

Merényletet kíséreltek meg az orosz támogatást élvező kírmi kormányzó ellen – közölte több orosz hírforrás az FSZB-re hivatkozva.  Az orosz titkosszolgálat közölte, hogy letartóztattak egy gyanúsítottat, akit állításuk szerint az ukrán szolgálatok bíztak meg Szergej Akszijonov megölésével. A moldovai születésű orosz politikust még 2014 októberében nevezték ki az oroszok Krím kormányzójának, miután a félszigetet elcsatolták Ukrajnától.

(CNN)

Nem lesz szükség semmilyen újabb mozgósítási hullámra. Az orosz elnök világosan, érthetően és konkrétan kijelentette, hogy semmilyen újabb mozgósítás nem lesz, a szerződéses katonák toborzása tervezetten folyik, akárcsak az alakulatok és egységek tervezett kialakítása, ideértve a tartalékosokat és azok kiképzését. Jelenleg és a közeljövőben semmi szükség sincs mozgósításra

– jelentette ki Andrej Kartapolov orosz parlamenti képviselő, az Állami Duma (alsóház) védelmi bizottságának vezetője.

Megjegyezte azt is, hogy ma „sem közép-, sem hosszú távon nem fenyeget a harci képességek csökkenése”. Elmondása szerint a Wagner alkalmazottai a zendülési kísérlet idején nem voltak a frontvonalban, mindannyian táborokban tartózkodtak.

(MTI)

Oroszország 700 ezer gyermeket deportált orosz területre az ukrajnai konfliktuszónából – közölte az orosz parlament felsőháza, a Szövetségi Tanács nemzetközi bizottságának vezetője.

Az elmúlt években 700 000 gyermek talált nálunk menedéket, akik az ukrajnai konfliktuszóna lövedékei elől menekültek

– írta Grigorij Karaszin a Telegramján.

A legtöbb gyermeket a háború első hónapjaiban hurcolták el Ukrajnából. Az ENSZ emberjogi biztosának adatai szerint 260 ezer gyereket telepítettek erőszakkal orosz földre a háború kezdete óta.

Márciusban a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin és Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi ombudsman ellen, amiért törvényellenesen hurcoltattak el gyerekeket Ukrajnából.

(The Guardian)

Egy hónapra felfüggeszti az új tagok toborzását a Wagner-csoport – adta hírül a cég toborzó csatornája a Telegramon. A lépést azzal indokolják, hogy a zsoldossereg épp most vonult ki Ukrajnából, továbbá, hogy a Lukasenka-Prigozsin megállapodás részeként áttették a székhelyüket Fehéroroszországba.

Arról nem tesznek említést, hogy a Wagner június 23-án hadat üzenet az orosz katonai vezetésnek, elfoglalta Rosztovot és Voronyezst, majd csapataival megindult Moszkva felé. A wagneresek útközben egy tucat orosz katonát öltek meg, de a visszavonulásért cserébe mégis amnesztiát kaptak.

A Novaja Gazeta című független orosz hírportál szerint a csoportnak június 30-án legalább 21 toborzóközpontja volt 20 orosz városban.

(Kyiv Independent)

„Mike Pence meglátogatott minket, ő támogatja Ukrajnát. Elsősorban mint amerikai, másodsorban mint republikánus” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton Kijevben a spanyol médiának tartott sajtótájékoztatóján. Donald Trump egykori alelnöke idén nyáron jelentette be, hogy elindul a republikánus elnökjelöltségért, Zelenszkij azonban tart tőle, hogy a republikánus oldalon nem mindenki támogatná olyan lelkesen Ukrajnát, mint Pence.

Kétpárti támogatásunk van. Azonban köreikben egymástól eltérő üzenetek fogalmazódnak meg Ukrajna támogatását illetően. Vannak republikánusok, akiktől olykor veszélyes üzenetek érkeznek, melyek az Ukrajnának szánt támogatások mérséklését vetik fel

– nyilatkozta Zelenszkij, aki szerint függetlenül attól, hogy ki nyeri a következő amerikai elnökválasztást, a kétpárti támogatás fenntartása „a legfontosabb Ukrajna számára”.

(CNN)

Az orosz erőknek sikerült némi területet szerezni a kelet-ukrajnai Szvatove városának közelében – közölte vasárnap az ukrán védelmi miniszterhelyettes.

Hanna Maliar szerint heves harcok folynak a környéken: Oroszország két, Szvatovétől délre fekvő falut, Bilohorivkát és Szerebriankát támadja.

Szvatove a Luhanszki terület egy jelentős regionális központja. A település régóta az ukrán erők egyik legfőbb célpontja a keleti fronton: a város kulcsfontosságú orosz utánpótlási útvonalak mentén fekszik, így annak az esetleges felszabadítása komoly stratégiai előnyökkel járna.

A luhanszki Szvatove és Kreminna városok között elterülő frontszakaszon az ukránok már márciusban is megkísérelték a támadást, de akkor az oroszok visszaverték őket.

Mailar szerint

Oroszország a keleti fronton több irányból is támad: Avdijivka, Marinka és Liman városánál is felélénkültek a harcok.  A déli fronton Mailar az ukrán csapatok fokozatos előrenyomulásáról számolt be. Az ellentámadásba lendült ukrán haderőnek különösen a délkelet-ukrajnai Berdjanszk és Melitopol városok irányába sikerült területeket nyernie. Az ukrán csapatok folyamatos, heves harcok árán haladnak előre. Mailar elmondása szerint az ukránok intenzív ellenállásba ütköznek, mivel az oroszok aláaknázták a területet, és ide csoportosítják az erőiket.

Mindez aligha véletlen, hiszen a Mariupol-Berdjanszk-Melitopol tengelyen áthaladó vasútvonal kulcsfontosságú az orosz csapatok ellátása szempontjából. Amíg ez az útvonal sértetlen, addig nemcsak a déli csapatok ellátása, de bizonyos mértékig az élőerő kimenekítése is biztosított, így az ukrán haderő egyik stratégiai célja az ellentámadás során, hogy a vonal ellátásbiztonságát megzavarja.

(CNN)