Nem hívja meg soraiba Ukrajnát a NATO a júliusi csúcstalálkozóján

Franciaország, Belgium, Ciprus, Észtország és Magyarország közösen írtak alá egy levelet, amely szerint Mistral légvédelmi rendszereket szeretnének vásárolni, közölte a Reuters.

A hírügynökség szerint a levelet a védelmi miniszterek párizsi találkozójának elején írták alá, és része annak a törekvésnek, ami összehangolná és javítaná Európa légvédelmi képességeit.

Egy a héten megjelenő uniós jelentés szerint Ukrajna csak két elvárást teljesített a hétből, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az Európai Unió tagságáról szóló tárgyalásokat elindítsák.

Az EU négy hónappal az orosz invázió után adott formális tagjelölti státuszt Ukrajnának, de ez akkor egy szimbolikus lépés volt, ami a Nyugattal való integrációt igyekezett segíteni.

Hét feltételt adtak a tárgyalások megkezdéséhez, olyanokat, mint az igazságügyi reform és a korrupció visszaszorítása. Ukrajna az idei év elején szerette volna megindítani a tárgyalásokat, a mostani jelentés is ennek a része.

A jelentés még nem nyilvános, de a hírek szerint a két feltétel, amit teljesítettek az igazságügyi reformhoz és a médiatörvényhez kapcsolódik.

A dél-ukrajnai Herszon megyében, az ukrán ellenőrzésű területen még mindig öt település, benne 843 ház van elárasztva a kahovai vízerőmű felrobbantása következtében, a Dnyeper (Dnyipro) folyó orosz megszállás alatti bal partján pedig 17 település – közölte az ukrán belügyminisztérium hétfőn a Telegramon.

A Dnyeperen ugyanakkor a vízszint fokozatos apadása figyelhető meg, a nap eleje óta hét centiméterrel csökkent – jegyezte meg a tárca. Közlése szerint eddig az ukrán oldalon 2783 embert evakuáltak, köztük 309 gyermeket és 80 mozgáskorlátozottat, továbbá 284 állatot. 716 embert mentettek ki, köztük 30 gyermeket és 40 mozgáskorlátozottat. Pszichológiai segítséget 401 személynek nyújtottak. A mentést végzők vasárnap több mint 23 ezer tonna vizet szivattyúztak ki 78 házból és pincéből. A munkálatok kezdete óta 497 épületből és pincéből több mint 132 ezer tonna vizet távolítottak el, miközben 442 tonna ivóvizet és 36 597 kilogramm élelmiszert, és alapvető szükségleti cikket szállítottak az árvíz sújtotta településekre.

Vitalij Kim, a szomszédos Mikolajiv megye kormányzója eközben egy tévéműsorban arról beszélt, hogy régiójában lényegében megszűntették az árvíz következményeit.

A 375 víz alá került házból már mindből kiszivattyúzták a vizet. Ezen kívül maradt még két elárasztott híd, az egyik fa, a másik beton, amelyeket az ukrán konotopi utászezred igyekszik megjavítani, és már lehetővé is tették e hidakon az átjárást

– fejtette ki. Szavai szerint a víz visszahúzódóban van a régióban.

Még 50 centiméter van Sznihurivka település mellett, de ez már a kritikus pont. Kijelenthetjük, hogy Mikolajiv megye már nincs víz alatt

– tette hozzá.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn újabb haditanácsülést hívott össze, amelyen – az államfő tájékoztatása szerint – a frontvonalakon kialakult helyzet, és a támadó dandárok haditechnikai eszközökkel és lőszerrel való ellátása volt a központi téma.

Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes a Telegramon megerősítette, hogy az ukrán erők visszavették Zaporizzsja megyében Pjatihatki települést. Kiemelte, hogy ezen kívül az ukrán csapatok az ellentámadás két hete alatt visszafoglaltak még hét másik Zaporizzsja megyei települést Bergyanszk kulcsfontosságú kikötőváros és Melitopol irányában. Közölte, hogy az ukrán csapatok az ország délkeleti részében átlagosan hét kilométerre nyomultak be az orosz erők által ellenőrzött területekre, a délen visszafoglalt terület pedig 113 négyzetkilométerre terjed ki.

Az elmúlt héten az ellenség jelentős veszteségeket szenvedett, több mint 4600 orosz katona halt vagy sérült meg, emellett több mint nyolcvanan estek fogságba

– összegezte Maljar.

(MTI)

Az ukrán diplomaták nem érik el az ukrán állampolgárokat.

Kapcsolódó

Hazugozza a magyar államot Kijev: Ukrajna nem éri el a Moszkva által Magyarországnak átadott hadifoglyokat

Pedig tíz napja Magyarországon vannak az ukrán hadifoglyok.

Az egyik legnagyobb amerikai fegyvergyártó, a Lockheed Martin közölte, hogy készen állnak segíteni az ukrán pilótáknak F-16-osokban repülni, valamint a gépeket fenntartani, ha a Nato tagállamai rábólintanak, hogy adjanak belőlük az oroszok elleni harcban. Erről a cég egyik vezetője, Frank St John beszélt a Financial Timesnak.

Készek vagyunk utólagos rendeléseket teljesíteni, új gépeket legyártani, valamint bármilyen átalakításra, oktatásra, felszerelésre vagy rendszercserére is.

– közölte.

Ukrajna nem kap hivatalos meghívást a NATO-ba a szövetség júliusi vilniusi csúcstalálkozóján – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn Berlinben.

Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélése után, kettejük tájékoztatóján Stoltenberg kérdésre válaszolva elmondta, hogy a szövetség a vilniusi találkozó előkészítésének során, és magán az értekezleten sem készül hivatalosan meghívni tagjai közé Ukrajnát. Kiemelte, hogy az észak-atlanti szövetség egyelőre arra összpontosít, hogy az orosz támadással szemben védekező Ukrajnának legyen lehetősége fennmaradni Európában független, demokratikus államként, a NATO-tagságtól függetlenül.

Ugyanakkor „a NATO kapui nyitva állnak a belépni szándékozó országok előtt, és a tagok száma természetesen emelkedhet” – fűzte hozzá Stoltenberg.

Az elmúlt két hétben az ukrán hadsereg nyolc települést foglalt vissza a megszálló orosz erőktől az ország déli részén – közölte Hanna Maliar védelmi miniszter-helyettes hétfőn.

A CNN összefoglalója szerint Maliar elmondta, hogy az offenzív hadműveletek során felszabadították Novodarivka, Levadne, Storozheve, Makarivka, Blahodatne, Lobkove, Neskuchne és Piatykhatky közösségeket.

Utóbbi státusza vita tárgyát képezte vasárnap, miután az orosz kormány tagadta saját, a megszállt dél-ukrajnai vezetőjének jelentését, cáfolva azt az állítását, hogy a kijevi erők visszafoglalták a falut.

Hétfőn Maliar közölte, hogy az ukrán erők 7 kilométert nyomultak előre az oroszok által megszállt területeken a déli Tavria szektorban, visszafoglalva 113 négyzetkilométernyi területet.

Méltatta az ukrán katonák „professzionalizmusát és bátorságát” a frontvonalban tett előrelépésekért.

Az új listára felkerült az ukrán nagykövetjelölt is.

A Kárpát.in.ua azt írja, Kárpátalja legbefolyásosabb embereinek listája ezúttal különleges, sokban eltér az  eddigiektől, arra új nevek, napjaink hősei kerültek fel az új prioritások miatt. A készítők szerint ennek oka a háború, ami „könyörtelen, szörnyű – olyan, amilyen elképzelhetetlennek tűnt a civilizált XXI. században”.

A listán szerepel többek között Dmitro Liszjuk, a 128-as kárpátaljai dandár parancsnoka, Viktor Mikita, a megyei adminisztráció vezetője, a magyar közösség több képviselője és Fegyir Sándor nagykövetjelölt, akit a lövészárkok professzorának neveznek a lista összeállítói. Ő néhány napja is a fronton volt, így nem tudott érdemben reagálni arra, hogy lassan három hónapja nem tudja elkezdeni munkáját ukrán diplomataként Budapesten. A téma előkerült a Kormányinfón is. Gulyás Gergely miniszter azt mondta, nem tudja, miért nem írja alá Novák Katalin a befogadó nyilatkozatot, utánanéz a dolognak, de Ukrajna hozzáállása a magyarokhoz, Magyarországhoz nem indokolja a sietséget.

Kapcsolódó

Március óta vár Novák Katalinra az ukrán nagykövetjelölt

Sándor Fegyir több hónapja nem tudja elfoglalni hivatalát. Most is a fronton van.  

Japán hétfőn megállapodott Ukrajnával egy olyan kapcsolattartó rendszer létrehozásáról, amelynek révén bekapcsolódik a háborúban károkat szenvedett területek újjáépítésébe – írja az MTI. Vatanabe Hiromicsi japán újjáépítési miniszter és Olekszandr Kubrakov ukrán miniszterelnök-helyettes szándéknyilatkozatot írt alá a témáról Tokióban.

A bejelentés szerint Japán segítséget fog nyújtani házak és iskolák újjáépítésében,  a víz- és szennyvízszolgáltatások, valamint a közlekedési infrastruktúra helyreállításában. A lerombolt területek újjáépítéséhez Tokió azon tapasztalatai alapján látja el tanácsokkal és ismeretekkel Kijevet, amelyeket az északkeleti országrészt 2011-ben ért pusztító földrengés és az azt követő cunami utáni helyreállítás során szerzett.

Az infrastrukturális miniszteri posztot is betöltő Kubrakov részt vett a vezető ipari országok (G7) szállítási minisztereinek vasárnap véget ért háromnapos megbeszélésén. A miniszterek a találkozó után kiadott közleményükben megerősítették elkötelezettségüket a fenntartható közlekedési infrastruktúra helyreállításának támogatása mellett Ukrajnában

A brit hírszerzés információi szerint az oroszok megkezdték a csapataik átcsoportosítását a Dnyeper keleti partjáról Bahmut és Zaporizzsja felé. Mindebből azt a következtetést vonták le, hogy az oroszok úgy gondolkodnak, a Kahovka-gát összeomlása és az áradások miatt nem kell arra számítaniuk, hogy a folyó irányából érkezik majd ukrán támadás, így az erőiket más területekre összpontosíthatják.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 19 June 2023.

Find out more about Defence Intelligence’s use of language: https://t.co/vwV6Pe2K1I

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/tlnuet4ZoW

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) June 19, 2023

Az ukrán csapatok vasárnap elfoglalták a Zaporizzsja megyei Pjatihatki falut. Az ukrán elnök közleménye szerint „lépésről lépésre”, jól halad az ukrán ellentámadás.

Pjatihatki elfoglalását az orosz erők is elismerték. Az ellenség hullámszerű ellentámadásai hatalmas veszteségek árán, de eredménnyel jártak – írta Vlagyimir Rogov, a több mint 70 százalékban elcsatolt Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja a Telegramon.

A térséget tüzérséggel lövik továbbra is az orosz erők, hogy bekerítsék az ukrán csapatokat – tette hozzá Rogov.

Moszkva közben vasárnap arról is tájékoztatott, hogy a mintegy ezer kilométeren húzódó ukrajnai frontvonal három régiójában is heves harcok folytak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap éjszakai videoüzenetében arról számolt be, hogy az ukrán erők nagyon hatékonyan verték vissza a támadásokat Avdijivka közelében, a Kelet-Ukrajnában folyó harcokban, és hangsúlyozta, hogy az ellentámadás jól halad.

Zelenszkij a videóban Vlagyimir Putyin és az afrikai küldöttség szentpétervári tárgyalásait is kommentálta. Zelenszkij szerint a szentpétervári tárgyalások is jól tükrözték, hogy csak Ukrajna béketerve reális, amely az orosz csapatok teljes kivonulását követeli Ukrajnából. Zelenszkij szerint az oroszországi tárgyalások csak a háborúról szóltak, arról, hogyan lehet tovább pusztítani az életeket.

Közben az ENSZ azzal vádolta Moszkvát, hogy a kahovkai vízerőműben történt gátszakadás után az orosz csapatok által elfoglalt ukrán területeken nem engedélyezte, hogy segítséget nyújtson az elöntött területeken érintett, sokezernyi embernek, akik elvesztették otthonaikat.

Az Independent közlése szerint nagyjából 32 ezerre tehető azoknak a zsoldosoknak a száma, akiket korábban oroszországi börtönökből toborzott a Wagner, és akik a szerződésük lejárta után, büntetésük elengedése mellett már vissza is tértek az országba.

Ezt maga Jevgenyij Prigozsin, a zsoldoscsapat vezére jelentette be, aki még azzal is elbüszkélkedett, hogy az említett zsoldosok a visszatértük után összesen 83 bűncselekményt követtek el, ez az arány pedig elmondása szerint alacsonyabb ahhoz képest, amit az olyan szabadultak produkálnak, akik nem járták meg a frontot.

Az ukrán-magyar határszakaszon 6936-an léptek be Magyarországra vasárnap, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6148-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 93 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – jelezték.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – áll a közleményben.

Az ukrán erők „átmenetileg leállíthatják az ellentámadást, hogy átértékeljék taktikájukat” – áll az Institute for the Study of War konfliktussal kapcsolatos legfrissebb értékelésében, amit a The Guardian szemlézett.

Idézték az Észt Védelmi Erők Felderítő Központjának vezetőjét, Margo Grosberg ezredest, aki pénteken azt mondta, hogy szerinte „nem fogunk támadást látni a következő hét napban”.

Az agytröszt megjegyezte: A hadműveleti szünetek a nagy offenzívavállalkozások közös jellemzői, és ez a szünet nem jelenti Ukrajna ellentámadásának végét. Ukrajna folytatta az ellentámadást a front legalább négy szektorában vasárnap, és „korlátozott területi előnyöket ért el”.

Az ENSZ azzal vádolta Oroszországot , hogy nem hajlandó a segélyszállítmányokat beengedni a Moszkva ellenőrzése alatt álló területekre, amelyeket a Kahovka-gát csaknem két héttel ezelőtti lerombolását követő árvíz sújtott – írja a The Guardian.

„Az Orosz Föderáció kormánya ez idáig visszautasította kérésünket, hogy belépjünk az ideiglenes katonai ellenőrzése alatt álló területekre” – mondta Denise Brown, az ENSZ ukrajnai humanitárius koordinátora.

Az ENSZ továbbra is részt vesz a szükséges hozzáférés megszerzésében. Sürgetjük az orosz hatóságokat, hogy a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeiknek megfelelően járjanak el. Nem tagadható meg a segély azoktól, akiknek szükségük van rá

– mondta.

Az ukrán és az orosz hatóságok közlése szerint 52-re emelkedett az árvíz halálos áldozatainak száma. Orosz tisztviselők szerint 35 ember halt meg Moszkva ellenőrzése alatt álló területeken, az ukrán belügyminisztérium pedig azt közölte, hogy 17-en meghaltak, 31-en pedig eltűntek – írja a Reuters. Mindkét oldalról több mint 11 ezer embert evakuáltak.