A szerdai tudósításunkat itt olvashatják vissza.
Luiz Inácio Lula da Silva, Brazília új elnöke ismét kiállt Ukrajna területi integritása mellett és elítélte az orosz inváziót, miután találkozott a finn elnökkel, Sauli Niinistoval. Ez azért fontos, mert Lula korábban kifejezetten megengedő politikát vitt Oroszországgal szemben.
Két ember megsérült, amikor felrobbant az eszköz, ami a belgorodi kormányzó szerint egy drón volt, de ezt még nem erősítette meg senki. Az orosz Tass hírügynökség szerint csak ma 11 ember sérült meg Belgorodban, miután az ukrán erők lőtték a települést. Őket kórházba vitték.
Megváltozott a Donyeck megyei Bahmut városánál a hadművelet formátuma, ezért átmenetileg szünetelnek a harcok – jelentette ki Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők szárazföldi erőinek parancsnoka csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott nyilatkozatában.
A helyzet Bahmut irányában megváltozott. Jelentősen csökkentek az orosz erők rohamai. Első pillantásra úgy tűnik, hogy az ellenség felhagyott a támadó hadműveletek folytatásával a térségben, de ez nem felel meg a valóságnak. Átmenetileg megváltozott a hadművelet formátuma a Wagner orosz zsoldoscsoport alakulatainak kivonása, orosz reguláris, köztük légideszant alakulatokkal való felváltása nyomán. Ezért a jelenlegi helyzet a nyugodtság benyomását keltheti
– magyarázta a katonai vezető, aki jelenleg a harcok övezetében tartózkodik. Figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy az orosz erők igyekeznek magukhoz ragadni a kezdeményezést, tartva az ukrán ellentámadástól.
Az elmúlt napokban az ukrán alakulatok felfüggesztették az előrenyomulást a szárnyakon, mivel ott más fontos feladatokat láttak el. Csoportunk parancsnoksága megfelelő intézkedéseket hoz egységeink harcképességének helyreállítása és az ellenséges szándékok meghiúsítása érdekében
– fűzte hozzá Szirszkij.
Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy csütörtökön az orosz erők csapást mértek a megyeszékhely, Harkiv ipari övezetében egy létesítményre. A romok alól sértetlenül mentettek ki egy nőt. Az Ukrajinszka Pravda helyi kormányzók beszámolóiból készített délelőtti beszámolójában azt írta, hogy az elmúlt napban országszerte hét polgári személy vesztette életét, és 27 sérült meg. Közülük csütörtökre virradóan Kijevben és környékén hárman haltak meg, és 16-an szenvedtek sérüléseket. A kelet-ukrajnai donyecki régióban két civil halt meg, és öt sérült meg az elmúlt napban, a déli Herszon megyében pedig egy helyi lakos vesztette életét, és öt sebesült meg.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége 460-nal mintegy 208 370-re nőtt. Az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett két harckocsit és 14 tüzérségi rendszert.
MTI
Nem kerülhet napirendre egy háborúban álló ország csatlakozása a NATO vilniusi csúcstalálkozóján, az észak-atlanti szövetség nem válhat az ukrajnai konfliktus részesévé, az ugyanis a harmadik világháború kockázatával járna – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Oslóban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO informális külügyminiszteri ülését követően arról számolt be, hogy szomszédos államként hazánkban hatványozottan jelentkeznek a háború negatív hatásai, ezért a kormány mielőbb békét szeretne, azonban ez az álláspont továbbra is kisebbségben van a transzatlanti térségben.
Emlékeztetett, hogy a katonai szervezet tavaly kimondta, hogy nem részese az ukrajnai konfliktusnak, s mindent megtesz az Oroszországgal való közvetlen konfrontáció elkerülése érdekében.
Számunkra a ragaszkodás ehhez a döntéshez életbevágóan fontos, (…) továbbra is ennek kell lennie az alapnak. Ez kell, hogy meghatározzon mindent, ami a NATO Ukrajnával kapcsolatos tevékenységét, benne a csúcstalálkozóra való felkészülést alakítja
– vélekedett.
Szerencsére semmifajta olyan jelzés nem érkezett a mai napon sem a külügyminiszteri tanácsülésen, amely kétségbe vonta volna ennek a korábbi döntésünknek az érvényességét
– mondta. Szerinte a júliusi vilniusi csúcsértekezleten ezt a határozatot meg kell erősíteni és el kell kerülni az eszkalációs kockázat növekedését.
Szijjártó Péter az esetleges ukrán NATO-tagsággal kapcsolatban leszögezte: „világosan kell beszélnünk, egy háborúban álló ország csatlakozása nem kerülhet napirendre”.
Úgy gondolom, hogy ebben zárt körben egyetértés van, (.) de jól láthatóan azért ilyen határozottan és direkten egyes országok nem mernek vagy nem akarnak fogalmazni a nyilvánosság előtt
– mondta.
Lehetne kertelni, lehetne hitegetni az ukránokat, hogy a csúcstalálkozón kapnak tagsági menetrendet. De ez nem lenne tisztességes az ukránokkal szemben, nem szabad olyan illúziókat kelteni, amelyek nyilvánvalóan nem fognak valóra válni
– tette hozzá.
Ezután felszólalt az ellen is, hogy az ukrán haderő bármilyen harcászati kiképzésben részesüljön a NATO zászlója alatt, ez ugyanis a konfliktus kiszélesedését eredményezhetné. Szavai szerint a kétoldalú harci kiképzés és a katonai egészségügyi szakemberek képzése rendben van, de a szövetség közös tréningje már ellentmondana a korábbi döntéseknek.
A miniszter közölte, hogy a NATO-főtitkár által az ukrán védelmi képességek erősítése céljából javasolt, évi 500 millió eurós fejlesztési alap kizárólag önkéntes alapon jöhet létre.
Illetve fontosnak nevezte, hogy adott esetben a NATO-Ukrajna Tanács oly módon álljon fel, hogy annak keretében a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását is számon lehessen kérni.
Szerinte nagy a nyomás, hogy Magyarország végre ratifikálja a svéd NATO-csatlakozást, a kormányzat álláspontja azonban világos, hogy ennek az időpontjáról majd az Országgyűlés fog dönteni.
Semmilyen nyomásgyakorlást nem vagyunk hajlandók elfogadni. A magyar parlament szuverén módon fog döntést hozni a ratifikációról, amelyet a kormány természetesen támogat
– mondta, de arról nem beszélt, hogy ha a kormány támogatja, miért nem tűzik azt napirendre.
(MTI)
Az oroszországi Belgorod régió egyik városában, Sebekinóban készült az alábbi videó, amelyen úgy tűnik, mintha helyi hivatalnokok a város dokumentumait égetnék el, készülve az ukrán megszállásra. Ez elég nagy változás a korábbiakhoz képest, mert Belgorod nem az oroszok által elfoglalt ukrán területeken fekszik, hanem Oroszország eddigi területén belül, Harkivtól északra. Korábban is volt rá példa többször, hogy az ukránok átlőttek, és korábban egy orosz önkéntesekből álló, de elvileg az ukrán oldalon harcoló csapat elfoglalt a környéken egy falut is. A rendes ukrán haderő viszont még nem lépett át Oroszországba.
Wow. Local officials in Shebekino
(in Russia's Belgorod region) are reportedly burning town documents, apparently in anticipation of Ukrainian occupation. https://t.co/qfN5lhyAXU pic.twitter.com/eOcrcqUNue— Kevin Rothrock (@KevinRothrock) June 1, 2023
Az Európai Parlament csütörtökön megszavazta azt az uniós törvénytervezetet, amelynek célja, hogy 500 millió eurós támogatás keretében az EU növelje lőszerek és rakéták európai termelését, és felgyorsítsa Ukrajnába szállításukat. Az Európai Bizottság idén május 3-án nyújtotta be a jogszabályjavaslatot, az uniós parlamenti képviselők pedig még ugyanebben a hónapban megállapodtak abban, hogy a törvényjavaslat jóváhagyásának felgyorsítása érdekében elindítják a parlamenti sürgősségi eljárás folyamatát.
A jogszabályt 446 szavazattal 67 ellenében, 112 tartózkodás mellett fogadták el. A képviselők most megkezdik a tárgyalásokat az uniós kormányokat tömörítő tanáccsal, hogy politikai megállapodásra jussanak, amelyről a képviselők júliusi plenáris ülésükön szavaznak.
(MTI)
Vizsgálat indult, miután egyes beszámoló szerint azért halhatott meg három ember Kijevben ma hajnalban, mert hiába próbáltak bejutni egy óvóhelyre, zárva találták azt. A három halálos áldozat között van a jelentések szerint egy édesanya és gyermeke.
Those who died on the left back of Kyiv had apparently run to a shelter, but it was closed. They were then hit by falling debris. This man’s wife was among the three reported killed. pic.twitter.com/da5N4Z1pvp
— Oliver Carroll (@olliecarroll) June 1, 2023
(Guardian)
Svédország mihamarabbi NATO-tagságát sürgette az észak-atlanti szövetség főtitkára csütörtökön Oslóban, a NATO-tagországok külügyminiszteri találkozóján.
Jens Stoltenberg elmondta, az ügyben a hét elején Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is egyeztetett, és nemsokára Ankarába is ellátogat. Az MTI tudósítása szerint hozzátette: Stockholm tagsága az összes NATO-tagország érdeke.
A kétnapos megbeszélés előtt a házigazda Norvégia külügyminisztere, Anniken Huitfeldt szintén leszögezte: Svédországnak mihamarabb, még a NATO júliusi, Vilniusba tervezett csúcstalálkozója előtt az észak-atlanti szövetség tagjává kell válnia.
Csütörtök kora reggel is szólnak a légvédelmi szirénák a hajnali támadásokat követően Kijevben, írja a Guardian. A város újabb hivatalos tájékoztatást adott ki, eszerint az éjjeli támadásoknak a korábban közölt kettő helyett egy kiskorú halálos áldozata van. 12 ember megsérült, a sérültek között is egy gyerek van.
A rendőrség tájékoztatása szerint szerdán ukrán-magyar határszakaszon 5835 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6196 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 48 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Három ember, köztük két gyerek meghalt csütörtök hajnalban a Kijevet ért orosz támadásokban, írja a Guardian. Az oroszok lakóépületeket és egy kórházat is eltaláltak. Az egyik elhunyt gyerek 5-6, a másik 12-13 éves lehet az ukránok tájékoztatása szerint. A sérültek száma egyelőre nem ismert.
