Kedden vádat emeltek Donald Trump ellen a manhattani bíróságon, ahol a korábbi amerikai elnök mind a 34 vádpontban ártatlannak vallotta magát.
Trump az Egyesült Államok történetének első elnöke, akinek bíróság elé kell állnia egy bűncselekmény vádlottjaként. Azzal vádolják, hogy a 2016-os választási siker, illetve egy bűncselekmény eltitkolása érdekében üzleti dokumentumokat hamisított. Az ügy középpontjában az áll, hogy a vád szerint fizetett Stormy Danielsnek (valódi nevén Stephanie Gregory Cliffordnak), hogy a pornófilmes ne kotyogja el a korábbi együttlétüket.
A keddi meghallgatás mindössze egy órán át tartott, miközben az épületen kívül egymástól kordonnal elzárva tüntettek Trump támogatói és bírálói, igaz, a demonstrálók létszámát messze felülmúlta a médiakontingens.
A vádak
A vádhatóságnak a perben azt kell bebizonyítania, hogy Trump vétkes hamis üzleti nyilvántartás vezetésében, ami annak a következménye, hogy a 2016-os választást megelőző napokban 130 ezer dollárt (körülbelül 45 millió forintot) fizettek ki Danielsnek egy 2006-os, Tahoe-tói hotelben történt afférjuk eltitkolásáért. A pornószínésznőt a vád szerint Trump ügyvédje, Michael Cohen fizette ki, az összeget aztán a választás után az elnök részletekben térítette meg neki. Az ügyészség ezt azzal látja bizonyítottnak, hogy a Trump Szervezet főkönyvében több, Cohenhez köthető, 2017-es kifizetést is találni, de ezeket – véleményük szerint – valójában nem a jogi szolgáltatásaiért kapta, mint ahogy azokat a könyvelésbe bevezették.
Bár Danielsről szólnak leginkább a hírek, egy másik nőnek, a Playboy-modell Karen McDougalnek is hasonlóan fizethettek Trumpék.
Ez a történet David Peckerhez, a National Enquirer bulvárlap kiadójának korábbi vezetőjéhez kapcsolódik, aki felajánlotta Trumpéknak, hogy a kampány alatt kezeli a negatív információkat, történéseket. Ennek részeként a lapot kiadó American Media 150 ezer dollárt fizetett McDougalnak a története kizárólagos jogaiért, ám aztán nem hozta azt nyilvánosságra, hanem a szőnyeg alá söpörte. Viszont a kizárólagosság miatt senki más sem publikálhatta, így McDougal sem mesélhette el. Ezen kívül 30 ezer dollárt fizettek a New York-i Trump Torony egyik volt portásának azon – kamu – történetéért, hogy Trumpnak van egy házasságon kívül született gyereke.
A 2018-ban börtönre ítélt, azóta a korábbi elnökkel szakító Cohen, az ügyészség sztártanúja azt állítja, ebben az ügyben is ő volt Trump kijáróembere, egyeztetett is vele ezekről.
Az ügyészség tulajdonképpen azt akarja bebizonyítani, hogy a volt elnök valójában a választási törvényt szegte meg – noha ezzel nem vádolták meg.
Hogy is van ez?
Alvin Bragg manhattani körzeti ügyész azt mondta,
New York állam törvényei szerint bűncselekménynek minősül az üzleti nyilvántartások meghamisítása csalás és egy másik bűncselekmény eltitkolása céljából. Ez az ügy pontosan erről szól: 34 hamis nyilatkozatot tettek más bűncselekmények leplezésére.
Hogy mik ezek a más bűncselekmények, azt az ügyészségnek nem kell nyilvánosságra hoznia, a New York-i törvények ezt nem írják elő, az ügyészség nem is ezek miatt akarja elítéltetni Trumpot. Nyilván nem is a két szexuális affér miatt, hiszen azok sem számítanak bűncselekménynek, sőt még csak nem is a „hallgatási díjak” kifizetése miatt, ugyanis önmagukban azok sem illegálisak. A vád lényege az, hogy mivel ezeket a kifizetéseket nem hozták nyilvánosságra, nem árulták el, hogy ezeket a pénzeket valójában mire költötték,
A törvények, amelyeket így megsérthettek:
- a New York-i választási törvény: a jelöltet törvénytelen eszközzel segítették azzal, hogy a neki káros információk megjelenését akadályozták, elrejtették a szavazók elől,
- a szövetségi választási törvény: az említett 130 ezer dollár meghaladja az adományok megengedett mértékének felső határát,
- valamint az adóhatóságnak is hamis nyilatkozatokat tett Trump azzal, hogy a kifizetéseket jogi költségeknek álcázta.
Tulajdonképpen a választási törvényeket Cohen és a National Enquirer (illetve Pecker) sértette meg, ám azzal, hogy Cohen kifizetéseit Trump utólag megtérítette, továbbá a beiktatására meghívta őt, valamint Peckert is, a volt elnök már kötődik a bűncselekmények elkövetéséhez az ügyészség értelmezése szerint.
Szóval hivatalosan nem a választási törvények megszegése miatt áll a bíróság előtt Trump, hanem amiatt, hogy az ügyek eltussolását finanszírozó Cohent anyagilag kompenzálta – már elnökként. Összesen 10 hónapon át, részletekben térítette meg Cohen költségeit, előbb a vagyonát kezelő cégen, majd a saját bankszámláján keresztül. A számlák megnevezése „jogi szolgáltatási díj” volt, az ügyészség szerint hamisan.
Bragg a másik két példát, a portásét és McDougalét csak azért hozta szóba, (eddig is lehetett tudni róluk), mert azokkal akarja alátámasztani, hogy Daniels esete nem egyszeri hiba, hanem egy rendszernek, Trump normál üzletmenetének a része.
Bragg vádiratát sokan homályosnak tartják, kritikusai szerint nincs igazi ütőkártyája, mások viszont úgy vélik: elég sok szálat tart a kezében, és a tárgyalás közben derül majd ki, melyik lehet sikeres ezek közül.
Mit szól a vádakhoz Trump?
Alapvetően boszorkányüldözésnek tartja az egész ügyet.
A tárgyalás után a volt elnök azonnal vissza is tért floridai otthonába, Mar-a-Lagóba, ahol pár száz híve várta, akiknek azt mondta, az eset „sértés hazánkra nézve”. A tárgyaláson a 25 perces beszédében – noha a bíró arra kérte a feleket, hogy „tartózkodjanak az olyan kijelentésektől, amelyek valószínűleg erőszakra vagy zavargásokra buzdítanak” – kritizálta az ügyészeket, és kijelentette: politikailag motivált az ellene indított eljárás, ellenfelei „el akarják pusztítani” az Egyesült Államokat.
Soha nem gondoltam volna, hogy ilyesmi megtörténhet Amerikában. Az egyetlen bűn, amit elkövettem, az volt, hogy félelem nélkül megvédtem nemzetünket azoktól, akik el akarják pusztítani
– mondta.
Alvin Bragg a bírósági tárgyalás után tartott sajtótájékoztatóján kijelentette:
Nem tudjuk és nem is fogjuk normalizálni a súlyos bűncselekményeket. Komoly felelősségünk van annak a fenntartásában, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő. Sem pénz, sem bármiféle hatalom nem változtathat ezen kikezdhetetlen amerikai elven.
Börtön és elnökjelöltség
A következő meghallgatást decemberre tűzte ki Juan Merchan bíró, szóval sokáig elhúzódhat ez az ügy – kivéve azt az esetet, ha az elnök ügyvédjeinek sikerül valahogy leállíttatniuk az eljárást. Ha ez nem történik meg, akkor maga a per egy éven belül meg sem indul, az államügyészek januárban, a védőügyvédek 2024 késő tavaszán indítanák meg.
Trump – akinek a bíró elutasította azt a kérvényét, hogy a drága és bonyolult biztonsági intézkedések miatt ne kelljen megjelennie decemberben –a tárgyalóteremben egykedvűen követte a fejleményeket.
amit 2024 novemberében tartanak, és előtte, vélhetően 2024 februárjától – vagyis a per tervezett kezdete után egy hónappal – még meg kell mérettetnie magát a párton belüli kihívóival szemben is a hónapokig tartó republikánus előválasztáson.
A vádemelés nem feltétlenül rontja a volt elnök új politikai ambícióit, sőt kampányát akár segítheti is az áldozati szerepben való tetszelgés, igaz, egy hónapokig tartó jogi procedúra további kételyeket ébreszthet a bizonytalan szavazókban, illetve túlságosan lekötheti az energiáit.
Viszont Bragg jogi elméletének bonyolultsága, illetve az a tény, hogy a New York-i ügyészek egy választási jogi ügyben még sosem vonódtak be egy szövetségi választásba, nem nyűgözte le Trump kritikusainak egy részét sem. A Republikánus Párton belül az egyik legnagyobb Trump-kritikus, a utahi szenátor, Mitt Romney szerint a volt elnöknek nem szabadna újra az ország vezetőjévé válnia, ugyanakkor Bragg politikai nyomásra használja a vádemelést.
Az ügyész túlkapása veszélyes precedenst teremt a politikai ellenfelek kriminalizálására, és rontja a közvéleménynek az igazságszolgáltatási rendszerünkbe vetett hitét.
A volt elnök egy még keményebb kritikusa, az FBI korábbi igazgatóhelyettese, Andrew McCabe, akit órákkal nyugdíjazása előtt rúgott ki Trump, úgy fogalmazott: a vádirat egy romhalmaz, „teljesen hatástalan”. William Barr, Trump egykori főügyésze, aki volt főnöke választási csalással kapcsolatos állításait szimplán baromságnak nevezte, a vádirat közlésekor azt mondta: ez egy „szánalmasan gyenge ügynek” tűnik.
Nem is ez az ügy aggaszthatja igazán Trumpot, hanem a többi. Például, ha vádat emelnek ellene a választásba való beavatkozással kapcsolatban. Georgiában azt vizsgálják az ügyészek, hogy Trump 2020-ban megpróbálta-e jogellenesen felülbírálni az államban az általa elveszített választás eredményét. Egy akkori felvétel alapján Trump azt kérte Georgia belügyminiszterétől, Brad Raffensbergertől, hogy a javára változtasson a választási eredményeken.
Ezeken túl az igazságügyi minisztérium egy különleges jogtanácsos vezényletével két vizsgálatot is folytat, az egyiket arról, hogy a 2020-as választáson megkísérelte-e megváltoztatni a választási eredményeket a Capitolium megtámadásának biztatásával, a másikat arról, hogy a hivatala elhagyása után titkos dokumentumok maradtak nála.
Ezekben az ügyekben vádemelés legkorábban nyáron lehet, már ha az ügyészek még a 2024-es választás előtt be akarják fejezni a pereket.
