Oroszország átveszi az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöki posztját

A Twitteren számolt be róla az ukrán elnök, hogy szombaton egy órán át tárgyalt francia kollégájával, Emmanuel Macronnal. Zelenszkij tájékoztatta Macront a frontokon uralkodó legfrissebb állapotokról, majd egy jövőbeli béketerv részleteit latolgatták.

In an hour-long conversation with @EmmanuelMacron, the 🇺🇦-🇫🇷 defense interaction was effectively discussed. I briefed in detail on the situation at the front. We dwelled on further steps to implement #PeaceFormula, coordinated actions for the upcoming international events.

— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) April 1, 2023

Hiába próbálta elérni Ukrajna az ellenkezőjét, Oroszország át fogja venni az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöki posztját – írja a BBC.

Nem kell világméretű fordulatra gondolni, a szervezet szabályai szerint a 15 tagállam rotációs rendszerben egy-egy hónapra tölti be a tisztséget. Az oroszok legutóbb 2022 februárjában elnököltek – éppen akkor, amikor Putyin megindította az ukrajnai inváziót.

Ukrajna próbálta elérni a tagoknál, hogy blokkolják a folyamatot, de nem járt sikerrel. Az ország külügyminisztere, Dmitro Kuleba a valaha volt legrosszabb bolondok napi tréfának nevezte a fejleményeket, míg Mikhajlo Podoljak, Ukrajna elnöki tanácsadója szerint a lépés a nemzetközi jog újabb „megerőszakolása”.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsát 15 tagból áll, közülük 5 (az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína és Oroszország állandó tag, és vonatkozik rá a nagyhatalmi egyhangúság elve.

Az orosz védelmi minisztérium szombaton tette közzé a Telegramon azt a videót, amelyen látható, hogy Sojgu magas rangú katonatisztekkel, köztük Valerij Geraszimov vezérkari főnökkel tárgyalt Sojgu egyebek mellett az orosz csapatok lőszerellátásának fokozását ígérte. Mint mondta, „meghatározták a leggyorsabban fogyó lőszerek rendszeres utánpótlásának mennyiségét, és megteszik a szükséges intézkedéseket ezek növelésére”.

Közben Oroszországban szombaton megkezdődött az éves tavaszi katonai sorozás. Az erről szóló rendeletet csütörtökön tette közzé Vlagyimir Putyin orosz elnök. A rendelet értelmében a sorozás 2023. április 1-től július 15-ig tart, és 147 ezer, 18 és 27 év közötti orosz állampolgárra vonatkozik. Vlagyimir Cimljanszkij, a fegyveres erők vezérkarának ellentengernagya elmondta, hogy a behívottak közül senkit sem küldenek Ukrajnába harcolni.

2022 őszén 120 ezer embert hívtak be katonai szolgálatra, tavaly tavasszal pedig 134 500-at.

Mark Milley, az Egyesült Államok hadseregének legmagasabb rangú vezetője adott egy interjút a Defense One-nak, ahol azt mondta, hogy valószínűtlen, hogy Ukrajna még az idén meg tudja nyerni a háborút, és minden orosz katonát ki tud űzni a területéről.

Milley szerint Zelenszkij többször is azt mondta, hogy a cél az összes orosz katona elűzése az ukrán területekről, ami nagyon nehéz katonai feladat.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa négy évre szóló, 15,6 milliárd dolláros hitelt hagyott jóvá Ukrajnának.

Az IMF közleménye szerint a hitelprogram két ütemben valósul meg. A 2023-2024-es időszakra tervezett első szakasz a 2023-ra szóló stabil költségvetés létrehozására, a fenntartható dezinfláció és a stabil árfolyam, valamint a hosszú távú pénzügyi stabilitás megteremtésére összpontosít.

A második szakaszban a hangsúlyt a nagyratörőbb szerkezeti reformokra helyezik, amelyeknek a célja megerősíteni a makrogazdasági stabilitást, támogatni a fellendülést és fokozni a gazdasági ellenállóképességet.

A 15,6 milliárd dolláros hitelprogram egy nagyobb, 115 milliárd dolláros nemzetközi támogatási csomag része, amellyel Ukrajna sürgős finanszírozási igényeit akarják kielégíteni – mutatott rá az IMF.

(MTI)

A brit védelmi minisztérium szerint az ukrán erők már hat ZOOPARK-1M típusú radart pusztítottak el, a legutóbbit Donyeckben. Mindkét oldal törekszik arra, hogy ezeket a radarokat elpusztítsák, mert a segítségükkel nagyon gyorsan be lehet mérni, honnan lőttek ki egy lövedéket korábban. Sajnos ők maguk is könnyű célpontok, mert beazonosítható elektromágneses jelük van.

Oroszországnak valószínűleg alig maradt ilyen radarja Ukrajnában, és ezeket nagyon nehéz pótolni, amit a szankciók még tovább nehezítenek.

Az ukrán-magyar határszakaszon 5709-en léptek be Magyarországra pénteken, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4186-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 52 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Vonattal 43 ember – köztük 14 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.

(MTI)