Oroszország az ukrajnai háború miatt nem tudja teljesíteni az Indiának megígért létfontosságú védelmi felszerelések leszállítását – közölte az indiai légierő (IAF) képviselője az újdelhi parlamentben.
A két ország között a legnagyobb folyamatban lévő ügyletnek része egy Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer, amelyet az indiai kormány 2018-ban 5,4 milliárd dollárért (1,8 billió forint) vásárolt. Az IAF ezen kívül Szu-30-as és MiG-29-es vadászrepülőgépek leszállítását is várja Oroszországtól.
Kirill KUDRYAVTSEV / AFP Orosz Sz-400-as rakétás légvédelmi rendszerek vonulnak a Vörös téren a Győzelem napi katonai parádé főpróbáján Moszkva központjában 2022. május 7-én.
Oroszország és előtte a Szovjetunió évtizedeken át India első számú fegyverexportőre. India 2017 óta 18,3 milliárd dollárt (6400 milliárd forint) költött fegyverekre, amelyből az orosz import 8,5 milliárd dollárt (2900 milliárd forint) tett ki.
Az elmúlt két évtizedben az indiai kormány arra törekedett, hogy csökkentse függőségét Moszkvától, és inkább olyan nyugati országok felé nyisson, mint Franciaország, Izrael és az Egyesült Államok. A kormány a belföldi vállalatokat is arra ösztönzi, hogy a globális vállalatokkal együttműködve növeljék az indiai termelést.
Oroszország újdelhi nagykövetsége nem erősítette meg az indiai állítást. A legnagyobb orosz állami fegyverexportőr, a Roszoboronekszport egyelőre nem reagált.
Figyelembe véve valamennyi tagállam biztonsági és védelmi érdekeit, az uniós tagállamok vezetői üdvözlik az Európai Unió Tanácsában elért megállapodást, amely szerint az EU többek között közös beszerzés és megfelelő finanszírozás révén a következő tizenkét hónapon belül egymillió lőszert biztosít Ukrajnának – jelentették ki az Európai Tanács tagjai Brüsszelben csütörtökön.
Az uniós tagországok állam- és kormányfői a kétnapos EU-csúcs első munkanapján az ukrajnai háborúról folytatott vita után elfogadott zárónyilatkozatukban kijelenttették: az Európai Unió és a tagállamok fokozzák erőfeszítéseiket Ukrajna sürgető katonai és védelmi szükségleteinek kielégítése érdekében.
Leszögezték: az Európai Unió szilárdan és teljes mértékben Ukrajna mellett áll és továbbra is erőteljes politikai, gazdasági, katonai, pénzügyi és humanitárius támogatást nyújt az országnak, ameddig csak kell.
Kiemelték: az Európai Unió továbbra is elkötelezett amellett, hogy fenntartsa és növelje az Oroszországra nehezedő nyomást, többek között esetleges további korlátozó intézkedések révén, valamint partnereivel együtt folytassa az olajárplafon kidolgozására irányuló munkát. Az Európai Tanács hangsúlyozta a szankciók európai és nemzeti szintű hatékony végrehajtásának biztosítására irányuló erőfeszítések fokozásának fontosságát. Megerősítette: elkötelezett amellett, hogy megelőzze és leküzdje, hogy az unión kívüli országok esetlegesen kijátsszák a szankciókat.
A tagállami vezetők megerősítették, hogy támogatják Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békeformuláját és továbbra is együttműködnek Ukrajnával a 10 pontos béketerv kidolgozásában.
Kijelentették: elkötelezettek az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben elkövetett háborús bűncselekmények és minden más bűncselekmény teljes körű elszámoltathatóságának biztosítása mellett. Ezzel összefüggésben üdvözölték a nemzetközi agressziós bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó, március elején létrehozott, hágai székhelyű központról (ICPA) szóló megállapodást, valamint hangsúlyozták: támogatják a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyészének vonatkozó vizsgálatait.
Oroszországnak haladéktalanul biztosítania kell az erőszakkal Oroszországba szállított vagy deportált ukránok, különösen a gyermekek biztonságos visszatérését. Ezzel összefüggésben az Európai Tanács tudomásul veszi a Nemzetközi Büntetőbíróság által az orosz elnök és az orosz gyermekjogi biztos ellen kiadott elfogatóparancsokat
– fogalmaztak.
Végezetül azzal összefüggésben, hogy „az ukrajnai háború aláásta a globális élelmezésbiztonságot”, a tagállami vezetők hangsúlyozták: biztosítani kell a mezőgazdasági termékek folyamatos elérhetőségét és megfizethetőségét a leginkább rászoruló országok számára.
Uniós diplomaták beszámolója szerint Volodimir Zelenszkij a zárt ajtók mögött zajló uniós csúcs ukrajnai háborúval foglalkozó vitáján videókapocslaton keresztül elmondott beszédben a lőszerszállítások felgyorsítására szólította fel a tanácskozó uniós vezetőket.
A szankciós csomagok, Ukrajna uniós felvétele, valamint a lőszerszállítások hozzájárulnak a konfliktus mihamarabbi lezárásához – tette hozzá Zelenszkij a beszámolók szerint.
Oroszország destruktív lépésként értékeli a szlovák MiG 29-es vadászgépek átadását Ukrajnának, ami ellentmond az Európai Unió békés rendezést sürgető retorikájának – jelentette ki csütörtökön Alekszandr Gruskov orosz külügyminiszter-helyettes.
Gruskov arra reagált, hogy a nap folyamán megérkezett Ukrajnába az első négy MiG 29-es azok közül, amelyeket Szlovákia ígért a kijevi vezetésnek.
Ez nyilvánvalóan egy destruktív lépés. Ellentmond az uniós vezetők ismételt nyilatkozatainak arról, hogy békés eszközökkel kell kiutat keresni
– hangsúlyozta a külügyminiszter-helyettes.
Minket ez egyáltalán nem ért váratlanul. Egyszerűen a lelőtt gépekről vezetett statisztikánkban újabb számok fognak megjelenni
– fűzte hozzá.
Gruskov szerint „Szlovákia az Európai Unió tagjaként durván megsértett különböző nemzetközi kötelezettségeket, ideértve az EU irányelveit, a nemzetközi fegyverkereskedelemről szóló egyezményt, és a fegyverek továbbadását szabályozó alapelveket, illetve a fegyverek konfliktusövezetekbe szállításának tilalmáról szóló EBESZ-dokumentumot”.
Hozzátette, hogy az elképzelhető jogsértések csokrába beletartozik a szerződésszegés is, tekintettel azokra a rendelkezésekre, amelyek tiltják a gyártó engedélye nélkül a fegyverek továbbadását harmadik félnek. Gruskov ezzel arra utalt, hogy a MiG 29-eseket eredetileg a Szovjetunióban, illetve Oroszországban gyártották.
Európa mindig is ki fog állni egy valódi és igazságos béke mellett, de ennek eléréséhez Ukrajnának szabadnak kell lennie – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke csütörtökön az uniós tagállamok vezetőivel tartott brüsszeli tanácskozását követő sajtótájékoztatóján.
Mint mondta, továbbra is szolidaritást kell mutatni, nem szabad belefáradni Ukrajna önvédelmének támogatásába. „A végső cél továbbra is a béke kell, hogy maradjon, és az EU egyedülállóan jó helyzetben van ahhoz, hogy ezt elősegítse. De ahhoz, hogy béke legyen, Ukrajnának önálló országként kell léteznie, ami nem fog menni a mi segítségünk nélkül” – jelentette ki.
Véleménye szerint „mérföldkőnek” számít a tagállamok által a hét elején elért közös lőszerbeszerzésről szóló megállapodás, mivel egy lépéssel tovább viszi az EU-t a célzottabb európai védelmi és biztonságpolitika felé.
JOHN THYS / AFP
Az Oroszország elleni szankciókról azt mondta, hogy „ezek szükségesek és arányosak,” de felhívta a figyelmet a büntetőintézkedések kijátszásának lehetőségére.
A szankciókat megfelelően végre kell hajtani, és hatékonyabb kapcsolatot kell kialakítani harmadik országokkal annak érdekében, hogy bevonjuk őket a folyamatba
– mutatott rá.
Metsola üdvözölte a Nemzetközi Büntetőbíróság által Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen kiadott elfogatóparancsot, és támogatását fejezte ki egy különleges nemzetközi törvényszék létrehozásával kapcsolatban, amely az Ukrajna ellen elkövetett agresszió bűntettét vizsgálná. Figyelmeztetett, hogy az Ukrajna megszállt területéről Oroszországba történő jogellenes kitoloncolások és áttelepítések mintegy 16 ezer gyermeket érintettek.
Ez ellen jobban fel kell lépni, Putyint és cinkosait minden szinten szankciókkal kell sújtani és felelősségre kell vonni
– tette hozzá.
Felhívta a figyelmet, hogy az Európai Uniónak továbbra is gyakorlati, gazdasági és politikai támogatást kell nyújtania Moldovának – amely szilárdan ellenáll az aláásására irányuló orosz kísérleteknek –, valamint a grúziai és fehéroroszországi demokratikus erőknek.
Oroszországnak az a módszere, hogy a világot ellentétes frakciókra ossza. Ezzel szemben fel kell lépnünk
– fogalmazott.
Az európai versenyképesség növelésével kapcsolatban elmondta, hogy az európai zöld és digitális átállás felgyorsításához célzott beruházásokra van szükség, világos célkitűzésekkel és teljesítménymutatókkal.
„A vállalkozások csak akkor fognak befektetni a zöld átállásba, ha egyértelmű üzleti érveket és ösztönzőket biztosítunk. Könnyebb hozzáférést kell biztosítani a finanszírozáshoz és le kell egyszerűsíteni a bürokratikus folyamatokat. Egyenlő versenyfeltételekre van szükségünk, de el kell kerülnünk a protekcionizmust” – hívta fel a figyelmet.
Véleménye szerint „a több Európa” nem jelenti az európaiak homogenizálását, „ez a narratíva nem helyes”. „Értékeljük a sokféleségben rejlő egységünket. Megértjük, hogy a nagy dolgokban nagynak, a kicsikben pedig kicsinek kell lennünk” – mondta az uniós parlament elnöke.
Kigyulladt Urmas Reinsalu észt külügyminiszter páncélozott autója Kijevben tett látogatásakor. Reinsalu csütörtökön Tallinnban tartott sajtótájékoztatóján számolt be a rémisztő pillanatról.
Kaimo Kuuskkal (észt nagykövettel) a hátsó ülésen ültünk, amikor Kaimo egyszeriben azt mondta, hogy valami szagot érez. Aztán hirtelen lángok csaptak fel a hátunk mögül,
ismertette a tárcavezető.
Murat Gok / ANADOLU AGENCY / AFP
A személyzet csak nagy nehézségek árán tudta kívülről kinyitni a kocsi ajtajait, a csomagtér ajtaja pedig le volt zárva. „Szerencsére a hátsó ajtókat végül sikerült kinyitni, mivel az autó néhány másodperc alatt gázkamrává változott” – mondta Reinsalu.
A kedd esti incidens során senki sem sérült meg. Reinsalu a tűz lehetséges okairól nem tett említést. Az észt hatóságok által a nagykövet rendelkezésére bocsátott páncélozott jármű teljesen kiégett. Reinsalu szerint meg kell vizsgálni, hogy az ukránok esetleg hasznát tudják-e venni a roncsnak. A nagykövet új szolgálati kocsit kap.
Már Ukrajnában van az első négy MiG 29-es vadászgép azok közül, amelyeket Szlovákia átad Ukrajnának – közölte csütörtökön a szlovák védelmi minisztérium.
A minisztérium szerint a vadászgépeket ukrán pilóták vitték át Ukrajnába a szlovák légierő támogatásával. Az átadandó többi gép a következő hetekben repül majd át.
A minisztérium szerdán még azt közölte, hogy az Ukrajnának szánt vadászgépek még Szlovákia területén vannak, és átadásuk néhány héten belül fejeződik be.
Eduard Heger miniszterelnök ügyvezető kormánya múlt heti online ülésén döntött arról, hogy Szlovákia – teljes készletét – 13 MiG 29-es vadászgépet és egy Kub légvédelmi rendszert ad át Ukrajnának. Ennek előzménye, hogy Heger a február eleji brüsszeli európai uniós csúcson, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott találkozóján ígéretet tett arra, hogy Szlovákia átadja MiG 29-eseit Ukrajnának.
A vadászgépek átadásáról hozott döntés ellen több ellenzéki párt is tiltakozott, köztük a pozsonyi parlament legerősebb ellenzéki pártja, az Irány (Smer-SD) is, amelynek elnöke, Robert Fico pénteken bejelentette: büntető feljelentést tesz az ügyben a főügyészségen hivatali jogkörrel való visszaélés miatt.
Heger kormánya tavaly december óta ügyvezető, mert elvesztett egy ellene indított bizalmatlansági indítványt.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök nem érti, hogy Magyarország miért választja ketté Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának ratifikációját – írja az Aftonbladet svéd napilap alapján a Telex. Kristersson ezért csütörtökön kérdőre fogja vonni magyar kollégáját, Orbán Viktort.
Kenzo TRIBOUILLARD / AFP
A jelenlegi állás szerint, több változtatás után, március 27-én szavaz a parlament Finnország kérelmének ratifikációjáról, azt követően, hogy Törökország jelezte, megszavazza a finnek csatlakozását.
A törökök ugyanakkor azt is közölték, hogy vitás helyzetek miatt a svédekkel még tárgyalnak, míg a Fidesz-frakció ugyancsak jelezte, hogy róluk még nem döntöttek. Törökországnak a Svédországban élő kurdok miatt van konfliktusa a svédekkel, Magyarország részéről azonban nincsenek ilyen vitás kérdések. Mindenesetre Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt mondta, hogy még tavasszal szavaz az országgyűlés Svédország ratifikációjáról.
Az ukrajnai háború kezdete óta több mint kétezer ukrajnai beteget szállítottak át gyógykezelésre a tagállamok kórházaiba az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül – közölte az Európai Bizottság csütörtökön.
A brüsszeli testület közleménye kiemelte: az ukrán kórházakra és az ország egészségügyi rendszerére nehezedő terhek enyhítésére az Európai Unió több mint egy éve hangolja össze az ukrajnai betegek rendszeres orvosi evakuálását valamely tagországba.
A betegeket húsz európai ország – Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország és Szlovénia – kórházaiba szállították. Az evakuálásokat Lengyelországban, az ukrán határ közelében fekvő Rzeszów városában létesített központon keresztül irányítják. Az Ukrajnából szárazföldön szállított betegeket légi úton viszik az európai kórházakba – írták.
Az uniós bizottság közleménye Sztella Kiriakídiszt, az egészségügyért és az élelmiszerbiztonságért felelős uniós biztost idézte, aki azt mondta: a brutális orosz invázió hatalmas károkat okozott az ukrán egészségügyi rendszerben, veszélybe sodorva az ukrán állampolgárok egészségét és életét. A kezelésre szoruló, és az uniós tagországokba szállított ukrajnaiak a szakellátás mellett mentális egészségügyi és traumatológiai támogatást is kapnak. A közös munka folytatódni fog, csakúgy, mint az Ukrajnának nyújtott különböző természetű uniós támogatás – tette hozzá az uniós biztos.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön a dél-ukrajnai Herszon megyébe látogatott, ahol beszélgetett a helyi lakosokkal, és megígérte, hogy fokozatosan újjáépítenek mindent, amit az orosz hadsereg lerombolt a régióban – közölte az ukrán elnöki iroda.
Az államfő a Telegramon nyilvánosságra hozta, hogy Poszad Pokrovszke faluban járt, ahol szavai szerint sok lakóház és szociális infrastrukturális létesítmény rongálódott meg az orosz támadások következtében. A településen jelenleg zajlik az áram- és vízellátás helyreállítása, és egy orvosi rendelő újjáépítése. Az emberek már elkezdtek visszatérni a faluba – derült ki az elnöki iroda közleményéből.
Zelenszkij ígéretet tett arra, hogy a helyreállítási munkálatok java részét a következő télig befejezik. Az elnök koordinációs értekezletet is tartott a biztonsági kérdésekről, az orosz csapások következményeinek felszámolásáról, és meghallgatta a helyi katonai parancsnokság jelentését a térségbeli hadműveletek helyzetéről. Emellett állami kitüntetéseket adott át a herszoni régió védelmében részt vevő ukrán katonáknak.
Zelenszkij szerdán a Donyeck megyei Bahmut közelében járt, ahol úgyszintén katonákat tüntetett ki szolgálatukért, majd munkalátogatást tett a szomszédos Harkiv megyében is.
Ukrainian Presidency / Handout / Anadolu Agency / Getty Images Volodimir Zelenszkij ukrán elnök katonákat tüntet ki Bahmutban 2023. március 22-én.
Natalia Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsokság sajtóközpontjának vezetője egy csütörtöki tévéműsorban kijelentette, hogy az ellentámadás részeként az ukrán hadsereg a herszoni régióban mintegy 20-30 kilométeres övezetet igyekszik megtisztítani az orosz erőktől a Dnyeper (Dnyipro) folyó balpartján.
Azon dolgozunk, hogy az ellenség érezze jelenlétünket, nyomásunkat. Ez azonban meglehetősen nehéz feladat, és bonyolítja, hogy az orosz megszállók civilek között rejtőzködnek, igyekeznek egységeiket és felszerelési bázisukat a helyi lakosok udvaraiban, lakóépületek mögött elrejteni,
fejtette ki, hozzátéve, hogy mindennek ellenére az ukrán ellentámadás kellően hatékony. Rámutatott: az ellentámadás elsődleges célja megakadályozni az orosz erőket abban, hogy a bal parti állásaikból lőjék Herszon és Mikolajiv megye lakott területeit.
Az ukrán határőrszolgálat arról számolt be, hogy Bahmutban folytatódnak az utcai harcok, az ukrán határőrök visszaverték a Wagner orosz zsoldoscsoport rohamát. Az orosz támadók veszteségekkel kényszerültek visszavonulni – írták közleményükben. A műveletről a határőrség videofelvételt is közzétett Youtube-csatornáján.
Viktorija Ruban, az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat Kijev megyei részlegének szóvivője közölte, hogy befejeződtek a mentési munkálatok a főváros közelében fekvő Rzsiscsiv településen, amelyet szerdára virradó éjjel ért orosz dróntámadás. Tájékoztatása szerint megtalálták a kilencedik helyi lakos holtestét a szétlőtt kollégiumi épület romjai alatt. A halálos áldozatokon felül kilencen sérültek meg a támadás következtében.
Az ukrán vezérkar csütörtöki helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt nap folyamán mintegy 660-nal 168 150-re nőtt az Ukrajnában elesett orosz katonák száma. Az ukrán erők egy nap alatt megsemmisítettek egyebek mellett 13 orosz harckocsit és húsz drónt.
Ukrán lobogót tűztek ki egy rádiótoronyra az oroszok által megszállt Krím-félszigeten – számolt be a Twitteren Euan MacDonald brit újságíró. A videón nem csak a zászló látható, hanem a kamera ráfókuszál a közeli település nevét jelző táblára is, amelyen a Hrusivka név olvasható. Ez 18 kilométerre északra található a krími Szudak városától. MacDonald megjegyzi, hogy ugyan már kilenc év eltelt azóta, hogy az oroszok megszállták a Krímet, de egyes helyiek még mindig tanúságot tesznek a hazafiságukról.
A Ukrainian flag flies from a communications tower near the village of Hrushivka, about 18km north of the town of Sudak in Ukraine’s Russian-occupied Crimea. Even after 9 years of Russian military occupation, some Crimeans still seem prepared to risk demonstrating patriotism. pic.twitter.com/sgTE3ahwCc
Interjút adott a The Guardian című brit napilapnak Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. A csütörtökön megjelent interjúban a katonai szövetség vezetője megismételte: Ukrajnában felmorzsoló jellegű háború folyik, és emiatt arról is szó van, hogy megvan-e az ipari kapacitás a támogatás fenntartására.
Stoltenberg szerint a háború intenzitására jellemző, hogy Ukrajna jelenleg a nyugati gyártókapacitást meghaladó mennyiségű, napi 4-7 ezer tüzérségi lövedéket használ. Oroszország 20 ezer tüzérségi lövedéket vet be naponta az ukrajnai hadszíntéren, és önkényuralmi rezsimektől, köztük Irántól és Észak-Koreától próbál még több fegyvert beszerezni – mondta az észak-atlanti szövetség főtitkára. Hozzátette:
Ukrajnát képessé kell tenni támadó hadművelet indítására és területek visszafoglalására.
Dursun Aydemir / ANADOLU AGENCY / AFP
Kiemelte ugyanakkor, hogy a NATO nem részese a konfliktusnak, és a tagállamok saját hatáskörükben döntenek a fegyverszállításokról. Jens Stoltenberg kijelentette: várakozása szerint a júliusi vilniusi NATO-csúcsértekezleten a szövetségesek kötelezettséget vállalnak arra, hogy hazai össztermékük (GDP) legalább két százalékát védelmi kiadásokra fordítják.
A The Guardian nyomán az MTI londoni tudósítója felidézi, hogy a NATO minap közzétett éves jelentése szerint a szövetség harminc tagországa közül jelenleg csak hét – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország és a három balti köztársaság – teljesíti a két százalékos GDP-arányos védelmi kiadási célt.
Stoltenberg az interjúban a védelmi kiadási célkitűzés teljesítésével azonos fontosságúnak nevezte Kína meggyőzését arról, hogy ne szállítson fegyvereket Oroszországnak. Ha Kína komoly közvetítői tevékenységet kíván kifejteni az ukrajnai konfliktusban, akkor kísérletet kell tennie „az ukrajnai nézőpont megértésére” is, és közvetlen kapcsolatba kell lépnie Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – mondta a NATO-főtitkár.
Jens Stoltenberg kijelentette, hogy üdvözöl bármilyen békekezdeményezést, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Peking még nem ítélte el az Ukrajna elleni orosz agressziót.
Oroszország elleni hadüzenettel érne fel Vlagyimir Putyin elnök letartóztatására tett bármilyen kísérlet – közölte csütörtökön Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök.
Mikhail Metzel / SPUTNIK / AFP
Mint ismert, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) még a múlt pénteken adott ki nemzetközi elfogatóparancsot az orosz elnök ellen. A hágai bíróság az elfogatóparancsot azzal indokolta, hogy Vlagyimir Putyin a felelős több ezer ukrán gyermek Oroszországba való jogellenes internálásáért, ami háborús bűncselekménynek minősülhet.
Az ICC szerdán már aggodalmát fejezte ki az Oroszországból érkező „fenyegetések” miatt, amelyek az elfogatóparancs kiadását követték.
Medvegyev hétfőn például azt mondta:
Könnyen elképzelhető, hogy egy hiperszonikus rakétát lőnek ki az Északi-tengerről egy orosz hajóról a hágai bíróságra.
Az ICC tagállamait tömörítő közgyűlés elnöksége sajnálatát fejezte ki, amiért a nemzetközi jog által tiltott cselekmények gyanúsítottjának felelősségre vonását akadályozzák. A közgyűlés egyúttal megerősítette az ICC iránti rendíthetetlen támogatását.
A pénteken kiadott elfogatóparancs arra kötelezi a nemzetközi bíróság százhuszonhárom tagállamát, hogy őrizetbe vegyék Putyint, ha a területükre lép, illetve elfogása esetén szállítsák őt és Hágába, a bíróság elé.
Az ICC-nek sem Oroszország, sem Ukrajna nem tagja, jóllehet, utóbbi joghatóságot biztosított a bíróságnak a területén elkövetett bűncselekmények üldözésére. A bíróságnak azonban nincs saját rendőri ereje, a letartóztatásokat így a tagállamok hatóságainak kell végrehajtaniuk.
Aggodalmát fejezte ki az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű nukleáris biztonsága miatt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója és biztonságának garantálását követelte.
„Ismét felszólítom a feleket, tegyenek meg mindent a nukleáris biztonság védelméért az erőműben” – sürgetett Rafael Grossi szerdai közleményben, kiemelve, hogy a létesítmény biztonsága továbbra is kétséges.
A tájékoztatás szerint az Európa legnagyobb atomerőművének számító létesítmény három hete egy telephelyen kívüli, 750 kV-os külső tápvezetékről jut elektromos áramhoz, miután az utolsó, 330 kV-os villamosenergia-átviteli vezeték március elején megsérült, és azóta javítják.
MUSTAFA CIFTCI / ANADOLU AGENCY / AFP
Grossi figyelmeztetett arra, ha ez is megszűnik, az erőmű az „utolsó védelmi vonalnak” számító vészhelyzeti dízelgenerátorok segítségével tudja csak biztosítani a reaktormag és a nukleáris hulladéktározó hűtését és más, a nukleáris biztonsághoz elengedhetetlen dolgokat.
A főigazgató emellett felhívta a figyelmet az erőmű dolgozóinak helyzetére is, akik a létesítmény körül zajló harcok miatt súlyos pszichológiai nyomásnak vannak kitéve. Az orosz erők tavaly márciusban foglalták el a zaporizzsjai atomerőművet. A környéken dúló harcok miatt az atomerőművet az elmúlt évben többször érte támadás. A városban tegnap is lőttek, egy házat orosz rakétatámadás ért, legalább egy embert meghalt.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma kiadta az ukrajnai helyzetről szóló napi hírszerzési tájékoztatóját. Az alábbiakat írják:
Március eleje óta zajlanak heves harcok a frontvonal Szvatove-Kremina szektorának egyes részein az északi Luhanszki területen. Oroszország részben visszaszerezte az ellenőrzést Kremina városba vezető útvonalak felett. Korábban ezek közvetlen ukrán fenyegetés alatt álltak.
Oroszország helyenként akár több kilométeres előnyre tett szert. Az orosz parancsnokok valószínűleg megpróbálják kiterjeszteni a biztonsági zónát nyugatra a magasabb fekvésű területek mentén előkészített védelmi vonalaktól. Az Oszkil folyó képezte természetes akadályt szintén integráli tervezik. Valószínűleg megpróbálják visszafoglalni Kupianszkot is, amely fontos logisztikia csomópontnak bizonyult.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 23 March 2023.
Hiába írt levelet az ukrán ombudsman magyar kollégájának a kárpátaljai magyar kisebbség ügyével kapcsolatban két hónappal ezelőtt, Dmitro Lubinec választ sem kapott Kozma Ákostól – írta a Népszava.
„Ismét hivatalos levélben fordultam Kozma Ákoshoz, az alapvető jogok biztosához azzal a javaslattal, hogy közös monitoring látogatásokat tegyünk Magyarország és Ukrajna területén a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásával kapcsolatban. Választ azonban nem kaptam” – idézi a lap Dmitro Lubinecnek, az ukrán parlament emberi jogi biztosának Telegram-bejegyzését.
Szerdán az ukrán-magyar határszakaszon 4843 fő lépett be az Országos Rendőr-főkapitányság napi jelentése szerint. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4204 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – írták.
A beléptetettek közül a rendőrség 67 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Az ukrajnai háború borzalmai elől szerdán 35 ember érkezett Budapestre vonattal. Közülük 15-en gyermekek.
Elakadhat a heves ellenálláson a hónapok óta kitartó szárazföldi támadássorozat Bahmutban – vélekednek amerikai, ukrán és brit katonai szakértők a The Guardian szerint.
Az oroszok a lap szerint légicsapások újabb hullámát indították Ukrajna északi és déli részén. A leghalálosabb gyalogsági támadásnak mégis Bahmut a helyszíne. Az amerikai Institute for the Study of War azt írta legújabb közleményében, hogy a Bahmut körüli orosz hadműveletek üteme „lassulni látszik, miközben a nyugati jelentések szerint az orosz erők más irányból próbálnak offenzívát indítani”.
Az orosz erők jelenleg növelik az Avdijivka körüli offenzív műveletek tempóját, amelynek célja a település bekerítése. Lehetséges, hogy az orosz erők ezt a Bakhmut körüli műveleteik és a Vuhledar körüli megrekedt offenzíva rovására teszik
– áll a jelentésben.
A brit katonai hírszerzés úgy véli, hogy a város elleni orosz támadás kifulladhat. Továbbra is fennáll azonban a veszélye annak, hogy a bahmuti ukrán helyőrséget bekerítik – közölte a brit védelmi minisztérium szerdán.
Az ukrán vezérkar ugyancsak egyetértett azzal az állítással, hogy Oroszország támadóereje Bahmutban csökkenőben van.
