Zelenszkij az ostromlott Bahmut melletti frontra látogatott

A legsúlyosabb harcok szerdán Bahmut déli és északi részeiben zajlottak, az orosz erők emellett folytatták támadásaikat a régióban Avgyijivka és Marjinka irányában – idézi az MTI az ukrán vezérkar szerda esti helyzetjelentését.

A közlemény szerint a nap folyamán az ukrán légierő csapást mért az orosz hadsereg légvédelmi rakétarendszerére, valamint tizenkét élőerő- és fegyverzet-tömörülésre.

„Az orosz csapatok fő erőfeszítéseiket változatlanul arra Összpontosítják, hogy eljussanak Donyeck és Luhanszk megyék közigazgatási határáig. Ennek érdekében tovább folytatják támadóműveleteiket a donyecki régióban Liman, Bahmut, Avgyijivka, Marjinka és Sahtarszk teleülések irányába. Az orosz agresszor továbbra is a szokásos terrortaktikát alkalmazza a polgári lakosság ellen, lakott területeket és létfontosságú infrastrukturális létesítményeket ágyúz” – ídézik az ukrán vezérkart.

Az ukránok szerint az oroszok a Zaporizzsja elleni rakétatámadáson kívül negyvenegy légicsapást hajtottak végre. Huszonegy Sahíd-136 drónt indítottak Ukrajna ellen az Oroszországi Föderáció brjanszki régiójából, ezek közül tizenhat drónt megsemmisítettek az ukrán erők. Az oroszok ezen felül több mint harminc alkalommal nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel – közölte az ukrán vezérkar.

Lengyelországi támaszpontokon tett látogatást szerdán a brit trónörökös, írja az MTI. Vilmos walesi herceg a Buckingham-palota tájékoztatása szerint brit alakulatokat keresett fel az ukrán határ közelében lévő délkelet-lengyelországi Rzeszow egyik támaszpontján, és személyesen mondott köszönetet az Európa védelmében betöltött szerepükért.

A Rzeszow melletti támaszponton állomásozó brit erők elsősorban légtérvédelmi feladatokat látnak el.

Az udvar beszámolója szerint Vilmos, III. Károly király és a néhai Diana hercegnő elsőszülött fia, aki édesapja után majdan az Egyesült Királyság uralkodója lesz, a katonákhoz intézett beszédében igen fontosnak nevezte a szabadság védelmében kifejtett tevékenységüket, és biztosította őket arról, hogy Nagy-Britanniában is mindenki erőteljesen támogatja őket.

Vilmos herceg szerdán felkereste a lengyel fegyveres erők egyik alakulatát is, majd Varsóba utazott, ahol csütörtökön meglátogatja az ukrán menekültek egyik befogadóközpontját, és fogadja őt Andrzej Duda lengyel államfő.

A trónörökös a brit kormány kérésére látogatott Lengyelországba, de már az ukrajnai háború kitörése után, személyes Twitter-üzenetekben is biztosította Ukrajnát támogatásáról.

Nagy többséggel, 269 igen szavazattal, 37 ellenében és 43 képviselő távollétében elfogadta a svéd parlament azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a skandináv ország csatlakozását a NATO-hoz, amennyiben a NATO mind a 30 jelenlegi tagállama ratifikálja a csatlakozási jegyzőkönyvüket.

Tobias Billström svéd külügyminiszter a szavazás előtt tartott hatórás parlamenti vita során azt mondta: „meggyőződése”, hogy Svédország a katonai szövetség teljes jogú tagja tud lenni még a júliusi vilniusi NATO-csúcsértekezlet előtt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ha valamilyen okból kifolyólag országa mégsem tudna csatlakozni a szövetséghez, akkor a NATO nyitott ajtók politikája kérdőjeleződik meg.

A 349 képviselőből álló svéd törvényhozás jelenlegi nyolc pártja közül csak a Baloldali Párt és a Zöld Párt képviselői szavaztak a javaslat ellen. A zöldek nevében Jacob Risberg azt mondta, hogy a katonai szövetséghez való csatlakozás növeli a nukleáris hadviselés kockázatát, mert „az atomfegyvereket elrettentő eszközként használják.”

Aron Emilsson, a Svéd Demokraták képviselője, a parlament védelmi bizottságának elnöke történelminek és szükségesnek nevezte a csatlakozást, és hangsúlyozta: “semmi sem növeli gyorsabban Svédország védelmi képességeit, mint a védelmi szövetséghez való csatlakozás.”

Svédország a vele szomszédos Finnországgal együtt tavaly májusban, három hónappal az Ukrajna elleni orosz háború kezdete után adta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz.

(MTI)

Legalább egy ember meghalt és huszonöten megsérültek a zaporizzsjai lakóházba csapódott szerdai orosz rakétától – közölték az ukrán hatóságok.

Az ukrán médiában bemutatott drámai felvételeken az érintett épületek több emeletén kiégett, elszenesedett lakásokat mutattak, némelyikből lángok is felcsaptak.

Anatolij Kurtijev, a zaporizzsjai városi tanács titkára elmondta, hogy a támadásban egy ember meghalt, huszonöt sebesültet pedig kórházba szállítottak, közülük állítólag hárman válságos állapotban vannak.

A sérültek közül ketten gyerekek.

Szerdán más polgári célpontok elleni orosz támadások is voltak. Egy éjszakai dróntámadás részben megsemmisített egy középiskolát és két kollégiumot a Kijevtől délre fekvő Rzsicsiv városában – közölték a hatóságok. Az nem derült ki, hogy hányan tartózkodtak a kollégiumokban a támadás idején.

(The Guardian)

A litván parlamentben egy konferencián szólalt fel szerdán I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka, aki a világ ortodox keresztényeinek ökumenikus szellemi vezetője. A pátriárka beszédében kijelentette, hogy Oroszország nagyhatalmú ortodox egyháza osztozik az ukrajnai konfliktus felelősségében. Egyúttal közölte, hajlandó segítséget nyújtani Oroszország háború utáni „lelki megújulásában”.

Bartolomaiosz pátriárka szavaiból nem nehéz kihámozni az orosz egyházfőnek, Kirill pátriárkának címzett bírálatot. Kirill pátriárka az ukrajnai orosz katonai invázió hangos támogatásával megosztotta a világ ortodox egyházait.

A konstantinápolyi pátriárka még 2019-ben azzal haragította magára Moszkvát, hogy elismerte az újonnan létrehozott ukrán ortodox egyházat, és azt mondta: az orosz hatóságok „stratégiai céljaik eszközeként használják az egyházat”.

Az egyház és az oroszországi állami vezetés együttműködött az agresszió bűnében, és osztozik a felelősségben az ebből eredő bűncselekményekért, így például az ukrán gyermekek döbbenetes elrablásáért

– idézte a Reuters a vallási vezető szavait a litván parlamentben elhangzott beszédéből.

Pár nappal ezelőtt jelentette be a szlovák kormány, hogy átadja Ukrajnának mind a 13 darab MiG-29-es vadászgépét, most pedig az is kiderült, hogy mit kap érte cserébe. Ahogy a G7 cikkében szerepel: a szlovákiai sajtó Jaroslav Nad’ védelmi miniszterre hivatkozva azt írta, az ország 12 darab AH-1Z Viper csatahelikoptert kap az Egyesült Államoktól.

Bár Szlovákia nem ingyen jut hozzá a Bell vállalat által gyártott forgószárnyasokhoz, de Nad’ szerint rendkívül előnyös üzletről van szó: 340 millió dollárt kell fizetni, miközben piaci áron a teljes csomag értéke mintegy egymilliárd dollár. Nemcsak a helikoptereket kapja meg ugyanis Szlovákia, hanem a pilóták és a földi kiszolgáló személyzet képzését, valamint az alkatrészellátást is biztosítja az Egyesült Államok.

Továbbá fegyvereket is, például Hellfire páncéltörő rakétákat, hiszen ennek a helikopternek a legfőbb szerepe a földi csapatok támogatása, ehhez pedig erős fegyverzetre van szükség. Az amerikai helikopterek így nyilvánvalóan nem a MiG-eket fogják helyettesíteni. Az utóbbiak kivonásáról egyébként már évekkel ezelőtt döntés született, és a folyamatot felgyorsította, hogy az ukrajnai háború miatt lényegében ellehetetlenült a szovjet eredetű gépek szervizelése. Szerepüket jövőre amerikai F-16-osok fogják átvenni – írja a G7.

Volodimir Zekenszkij hivatalának közleménye szerint az ukrán elnök meglátogatta a fronton lévő katonai állást az ostromlott keleti Bahmut város közelében – írja a The Guardian.

Látogatása során Zelenszkij tájékozódott az ukrán front helyzetéről, találkozott katonákkal, és egyperces néma csenddel emlékeztek a háborúban elesettekre.

Zelenszkij azt mondta,

Megtiszteltetés számomra, hogy ma itt lehetek hazánk keleti részén, Donbászban, és kitüntethetem hőseinket, megköszönhetem, kezet foghatok. Köszönjük, hogy megvédik az államot, a szuverenitást, Kelet-Ukrajnát.

Iuliia Mendel , Zelenszkij korábbi szóvivője megosztott egy videót a látogatásról:

.@ZelenskyyUa near Bakhmut pic.twitter.com/iVKRDZRwcD

— Iuliia Mendel (@IuliiaMendel) March 22, 2023

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közzétett egy videót, amely szerinte azt mutatja, hogy egy orosz rakéta eltalál egy délkelet-ukrajnai, zaporizzsjai lakóházát.

Zelenszkij azt írta, azokra a lakott területekre lőttek, ahol hétköznapi emberek és gyerekek élnek. Ez nem lehet „csak egy nap” Ukrajnában vagy bárhol a világon – tette hozzá.

Mint írta, a világnak nagyobb egységre és eltökéltségre van szüksége az orosz terror gyorsabb legyőzéséhez és az életek védelméhez.

Zaporizhzhia. Right now, residential areas where ordinary people and children live are being fired at.
This must not become “just another day” in 🇺🇦 or anywhere else in the world. The world needs greater unity and determination to defeat Russian terror faster and protect lives. pic.twitter.com/YnocW2yVaU

— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) March 22, 2023

Orosz támadásban legalább négy ember meghalt és öt megsérült a kelet-ukrajnai Donyeck megyében – közölte Pavlo Kirilenko kormányzó szerdán a Telegramon.

A hevesen ostromlott Bahmutból is érkezett hír halálos áldozatokról és sebesültekről – tette hozzá Kirilenko, az áldozatok számának ismertetése nélkül.

Az ukrán hadsereg szerdára virradóra az orosz ellenőrzés alatt álló Donyeck városa ellen intézett rakétatámadást. Egy Tocska-U rakéta a helyi vízművek közigazgatási épületébe csapódott, és egy gázvezeték is megrongálódott – közölte Telegram csatornáján Alekszej Kulemzin, a város polgármestere. Áldozatokról nem tett említést.

Szerda reggel az ukrán hadsereg 155 milliméteres tarackokkal lőtte Donyeck egyik kerületét, aminek következtében károkat szenvedett egy helyi iskola épülete.

Három ember meghalt és további heten megsebesültek a Kijev térségében éjszakai orosz dróntámadásokban – közölték ukrán tisztviselők szerda reggel.

A kijevi regionális katonai adminisztráció a Telegram csatornáján arról számolt be, hogy egy „polgári objektum” megsérült, és a mentők továbbra is a helyszínen dolgoznak.

A Reuters jelentése szerint az ukrán hadsereg azt közölte, hogy 21 iráni gyártmányú Shahed drónból 16-ot lelőttek az éjszaka folyamán.

Az ukrán-magyar határszakaszon 4820-an léptek be Magyarországra kedden, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 3149-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.

A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 68 embernek állított ki harminc napra érvényes, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.

Az orosz haditengerészet „visszavert” szerda hajnalban egy dróntámadást a Moszkva által annektált Krím-félszigeten Szevasztopol kikötője ellen – közölte a város Kreml által támogatott kormányzója.

„A fekete-tengeri flotta visszavert egy felszíni dróntámadást Szevasztopol ellen” – írta a Telegramon Mihail Razvozsajev, Szevasztopol oroszok által támogatott vezetője – idézte a vezetőt a The Guardian.

Hszi Csin-ping kínai elnök elhagyta Moszkvát miután Vlagyimir Putyinnal tartott kétnapos csúcstalálkozót– írja az AFP orosz médiára hivatkozva.

A RIA Novosztyi hírügynökség azt közölte, a kínai vezetőt az orosz díszőrség bucsúztatta, az orosz és a kínai himnusz is elhangzott.

Kína korábban békejavaslattal állt elő, amit üdvözölt Vlagyimir Putyin, ugyanakkor az Egyesül Államok szerint Kína nem alkalmas rá, hogy pártatlan közvetítő legyen. John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője kedden kijelentette, hogy Kína nem pártatlan közvetítő. Megjegyezte, hogy Kína tartózkodott az Ukrajna elleni orosz invázió bírálatától, és továbbra is orosz olajat vásárol, még akkor is, amikor a nyugat szankciókat alkalmaz Moszkva energiaiparára, hogy a Kreml ne tudja pénzelni a háborút.

A Nemzetközi Valutaalap kedden közölte, hogy megállapodást kötött Ukrajnával egy körülbelül 15,6 milliárd dollár értékű négyéves finanszírozási csomagról, amely forrásokat kínál az országnak az orosz invázió elleni védekezéshez – írja a The Guardian.

A megállapodás, amelyet az IMF igazgatótanácsának még ratifikálnia kell, figyelembe veszi Ukrajna háború utáni európai uniós csatlakozásának lehetőségét. Az alap tájékoztatása szerint az igazgatótanács várhatóan a következő hetekben tárgyal a jóváhagyásról.

Ha a várakozásoknak megfelelően jóváhagyják, az ukrán program az IMF legnagyobb hitele lenne egy aktív konfliktusban érintett országnak.