Európa mindig is ki fog állni egy valódi és igazságos béke mellett, de ennek eléréséhez Ukrajnának szabadnak kell lennie – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke csütörtökön az uniós tagállamok vezetőivel tartott brüsszeli tanácskozását követő sajtótájékoztatóján.
Mint mondta, továbbra is szolidaritást kell mutatni, nem szabad belefáradni Ukrajna önvédelmének támogatásába. „A végső cél továbbra is a béke kell, hogy maradjon, és az EU egyedülállóan jó helyzetben van ahhoz, hogy ezt elősegítse. De ahhoz, hogy béke legyen, Ukrajnának önálló országként kell léteznie, ami nem fog menni a mi segítségünk nélkül” – jelentette ki.
Véleménye szerint „mérföldkőnek” számít a tagállamok által a hét elején elért közös lőszerbeszerzésről szóló megállapodás, mivel egy lépéssel tovább viszi az EU-t a célzottabb európai védelmi és biztonságpolitika felé.
Az Oroszország elleni szankciókról azt mondta, hogy „ezek szükségesek és arányosak,” de felhívta a figyelmet a büntetőintézkedések kijátszásának lehetőségére.
A szankciókat megfelelően végre kell hajtani, és hatékonyabb kapcsolatot kell kialakítani harmadik országokkal annak érdekében, hogy bevonjuk őket a folyamatba
– mutatott rá.
Metsola üdvözölte a Nemzetközi Büntetőbíróság által Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen kiadott elfogatóparancsot, és támogatását fejezte ki egy különleges nemzetközi törvényszék létrehozásával kapcsolatban, amely az Ukrajna ellen elkövetett agresszió bűntettét vizsgálná. Figyelmeztetett, hogy az Ukrajna megszállt területéről Oroszországba történő jogellenes kitoloncolások és áttelepítések mintegy 16 ezer gyermeket érintettek.
Ez ellen jobban fel kell lépni, Putyint és cinkosait minden szinten szankciókkal kell sújtani és felelősségre kell vonni
– tette hozzá.
Felhívta a figyelmet, hogy az Európai Uniónak továbbra is gyakorlati, gazdasági és politikai támogatást kell nyújtania Moldovának – amely szilárdan ellenáll az aláásására irányuló orosz kísérleteknek –, valamint a grúziai és fehéroroszországi demokratikus erőknek.
Oroszországnak az a módszere, hogy a világot ellentétes frakciókra ossza. Ezzel szemben fel kell lépnünk
– fogalmazott.
Az európai versenyképesség növelésével kapcsolatban elmondta, hogy az európai zöld és digitális átállás felgyorsításához célzott beruházásokra van szükség, világos célkitűzésekkel és teljesítménymutatókkal.
„A vállalkozások csak akkor fognak befektetni a zöld átállásba, ha egyértelmű üzleti érveket és ösztönzőket biztosítunk. Könnyebb hozzáférést kell biztosítani a finanszírozáshoz és le kell egyszerűsíteni a bürokratikus folyamatokat. Egyenlő versenyfeltételekre van szükségünk, de el kell kerülnünk a protekcionizmust” – hívta fel a figyelmet.
Véleménye szerint „a több Európa” nem jelenti az európaiak homogenizálását, „ez a narratíva nem helyes”. „Értékeljük a sokféleségben rejlő egységünket. Megértjük, hogy a nagy dolgokban nagynak, a kicsikben pedig kicsinek kell lennünk” – mondta az uniós parlament elnöke.
(MTI)
