Nagyvilág

Markó Béla a fekete márciusról: még nem teljesen konszolidált a román-magyar viszony

Kiss Gábor / MTI
Kiss Gábor / MTI

Bár 1990 fekete márciusa óta sok minden megváltozott, az erdélyi magyar közösségnek számos célját sikerült elérnie,

még mindig nem teljesen konszolidált a román-magyar viszony

– jelentette ki Markó Béla az Erdélyi Magyar Televízió (ETV) Metszet című kedd esti műsorában az MTI tudósítása szerint.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egykori elnöke az ETV 1990 fekete márciusára emlékező adásában hangsúlyozta: 1990. március 19–20-án Marosvásárhelyen „egy román-magyar viszony robbant”. Az erdélyi magyarok oktatási, nyelvhasználati és a döntési jogok szintjén jó irányba akartak változtatni saját helyzetükön, és ez ütközött a román nacionalisták azon akaratával, hogy elfojtsák ezt a szándékot – mondta Markó Béla, hozzátéve, hogy 33 év múltán „még mindig egy átmeneti korszakban vagyunk”.

Azóta nyilván sok minden megváltozott (…), azokat az 1989–1990-es célkitűzéseket, ha nem is teljes egészében, de elég nagy részben sikerült teljesíteni

– mondta, példaként az önálló erdélyi magyar középiskolákat említve. Hozzátette ugyanakkor, hogy egyes eredményekhez – melyekről sokan 1990 márciusa előtt azt hitték, elérésük hónapok kérdése – évtizedek kellettek. „Viszont még mindig nem teljesen konszolidált a román-magyar viszony. Még mindig előjönnek ugyanazok a problémák, még ha más arányban, elszigetelten is” – jelentette ki Markó Béla a kétnyelvű feliratok és a jelképhasználat elleni bírósági ítéleteket említve példaként.

Ha a politikában nem is annyira, de az igazságszolgáltatásban és sajnos a civil társadalomban is még mindig él ez az ellentét

– fogalmazott az RMDSZ volt elnöke.

Smaranda Enache emberjogi aktivista, a Pro Európa Liga társelnöke a műsorban úgy fogalmazott: a nemzedéke számára 1990 fekete márciusa traumaként él, mind a magyar, mind a román közösség szintjén. Úgy vélte, ennek feldolgozását segítette volna, ha a történtekről jelentés készül, mely az események hátterét is feltárja. „Ebben nem segített az állam, önmagunk kellett választ találjunk erre” – mondta.

Markó Béla úgy vélte: az 1990 márciusában Marosvásárhelyen történteket minden iskolában tanítani kellene. „Ez nem marosvásárhelyi történet, ez erdélyi történet” – fogalmazott a műsorban az RMDSZ volt elnöke arra utalva, hogy Szatmárnémetiben is kialakult hasonló konfliktusos helyzet. Hangsúlyozta: érthető, hogy a kollektív traumákat felejteni akarjuk, de a tanulságokat át kell adni a fiataloknak. Úgy vélte, ahhoz képest, hogy mit ért el az elmúlt 33 évben, az erdélyi magyar közösségben kevés a remény, pesszimista a saját jövőjével kapcsolatban.

1990. március 19-én husángokkal és fejszékkel felfegyverkezett román falusi férfiakat szállítottak Marosvásárhelyre, hogy „védjék meg” a várost a magyaroktól. Az erőszakosan fellépő, sok esetben ittas férfiak feldúlták az RMDSZ székházát, és súlyosan bántalmazták, fél szemére megvakították Sütő András írót. Az összetűzéseknek három magyar és két román halottja és 278 sebesültje volt. (MTI)

Kiemelt kép: Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt elnöke a szövetség fennállásának 30. évfordulója alkalmából a Kolozsvári Magyar Operában a tartott ünnepségen 2020. január 18-án. MTI/Kiss Gábor 

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik