„Oroszország és Kína kapcsolata még soha nem állt ilyen magas szinten”

Ukrajnába látogatott Kisida Fumio japán miniszterelnök, és Kijev mellett a közeli Bucsát is meglátogatta, ahol tavaly tavasszal a megszálló orosz seregek brutális vérengzést követtek el az ukrán civil lakosság kárára.

„A világ megdöbbent, amikor egy éve ártatlan civileket gyilkoltak meg Bucsában. Látván ezt a helyet, valóban nagy haragot érzek emiatt az atrocitás miatt” – idézte az MTI a Reuters beszámolója alapján Kisidát. A miniszterelnök koszorút helyezett el Bucsában a helyi templomnál, majd egyperces néma csenddel és meghajlással tisztelgett a halottak emléke előtt.

A japán kormányfő kedd reggel érkezett Kijevbe, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Látogatásának célja, hogy kifejezze tiszteletét az ukrán nép bátorsága és türelme iránt, amely Zelenszkij elnök vezetésével kiáll hazája védelméért, továbbá hogy Japán és a G7-országok vezetőjeként szolidaritásáról és rendületlen támogatásáról biztosítsa Ukrajnát.

Az ukrán elnök a japán miniszterelnökkel folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatón bejelentette, hogy elfogadta Kisida felkérését, és videoösszeköttetés útján részt vesz a G7-csoport májusi hirosimai csúcstalálkozóján. Zelenszkij és Kisida nyilatkozatot írtak alá a két ország különleges globális partnerségéről. „Ez a dokumentum tükrözi azokat az értékeket, amelyeket védünk, és a még megvalósulásra váró törekvéseinket” – mondta az Interfax-Ukrajina hírügynökség jelentése szerint a japán miniszterelnök a dokumentum aláírása után.

A nap folyamán Kína személyében Oroszország is aláírt egy partnerségi egyezményt.

A Guardian szerint Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint egyre kevesebb választ el bennünket a Nyugat és Oroszország közötti potenciális nukleáris ütközettől. Mondta mindezt azokra a hírekre reagálva, hogy az Egyesült Királyság szegényített uránt tartalmazó lőszert fog szállítani Ukrajnának. Sojgu szerint minden háború békével ér véget, de a fentiekkel kapcsolatban megígérte, hogy nem fog elmaradni Moszkvától a válasz.

A héten ez már a második alkalom, hogy magasrangú orosz tisztviselő atommal fenyeget: hétfőn Dmitrij Medvegyev mondta azt, hogy még annak az esélye is megvan, hogy Moszkva atommal sújtsa a Putyin ellen elfogatóparancsot kiadó hágai Nemzetközi Büntetőbíróságot.

A NATO főtitkára a szervezet tavalyi éves jelentését ismertető brüsszeli sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy Peking egy illegális háborút támogatna, ha fegyverekkel segítené Oroszországot. Mint mondta, az észak-atlanti szövetség eddig nem látott bizonyítékot arra, hogy Kína fegyvereket szállítana Moszkvának, de „vannak arra utaló jelek, hogy Oroszország kérte ezt”. Hozzátette, hogy ez csak elhúzná a háborút.

A főtitkár a sajtótájékoztatón megerősítette, hogy Magyarország fenntartásai ellenére áprilisban összehívja a miniszteri szintű NATO-ukrán találkozót. Hozzátette, hogy eddig is tiszteletben tartotta azokat a szempontokat, amelyek miatt Magyarország ellenezte a NATO-ukrán bizottság ülését, de ez egy intézményesített együttműködési keret, folytatódnia kell. Elmondta azt is, hogy az április eleji NATO-külügyminiszteri értekezlet margóján tartandó NATO-ukrán megbeszélésen túl továbbiakat egyelőre nem tervez. A találkozón meg fogják tárgyalni az ukrajnai magyar kisebbséggel kapcsolatos aggályokat is.

Ebben a cikkben írtunk róla részletesen:

Kapcsolódó

A kínai béketervet igazából csak a magyar kormány támogatja

Az oroszok és az ukránok is nyitottak, de nem támogatják egyértelműen. Pont azért, mert békét most igazán egyik fél sem akar, de ha lenne, az is csak Oroszországnak segítene. Végigvettük, mit akarnak a kínaiak.

A kínai elnök a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy országa a béke és a párbeszéd oldalán áll, és hogy pártatlan álláspontot képvisel az ukrajnai konfliktusban.

Ezzel együtt Putyinnal együtt kijelentette, hogy elfogadhatatlanok azok a kísérletek, amelyek a nemzetközi jog általánosan elismert elveit és normáit szabályokon alapuló rend gyakorlatával próbálják felváltani. Elítélték továbbá az erőpolitikát, a hidegháborús gondolkodásmódot és a tömbökön alapuló konfrontációt.

A kínai állami média közben arról számolt be, hogy Oroszország megerősítette elkötelezettségét a béketárgyalások mielőbbi folytatásával kapcsolatban. Hszi és Putyin hangsúlyozta, hogy az ukrajnai válság megoldásához tiszteletben kell tartani minden ország jogos biztonsági aggályait és el kell kerülni a táborok közötti konfrontációt.

Kettejük csúcstalálkozója után sajtótájékoztatót tartott a kínai és az orosz elnök, itt mondta azt Putyin, hogy a Kína által javasolt béketerv alapját képezheti az ukrajnai helyzet megoldásának.

„Úgy véljük, hogy a Kína által előterjesztett béketerv számos pontja összhangban van Oroszország nézőpontjával, és alapul szolgálhat a békés rendezéshez, amikor a Nyugat és Kijev is készen áll majd erre. Ilyen szándékot azonban egyelőre nem tapasztaltunk részükről” – mondta Putyin a Guardian közvetítésében.

Az orosz elnök beszámolt arról is, hogy kínai kollégájával együtt aláírtak egy nyilatkozatot, ami „teljes mértékben tükrözi Oroszország és Kína kapcsolatát”, ami még soha nem állt ilyen magas szinten.

Putyin mellett Hszi Csing-ping is arról beszélt, hogy országaiknak továbbra is a szoros együttműködésre kell törekednie, hiszen annak már az eddigi eredményei is magukért beszélnek. Ennek keretében a felek – a TASZSZ orosz hírügynökség szerint – megállapodtak a Power of Siberia 2 nevű gázvezetékről is, ami a tervek szerint évente 50 milliárd köbméter gázt szállít majd Mongólián keresztül Kínába. Ennek kapcsán mondta azt Putyin, hogy Oroszország képes kielégíteni Kína energiaigényeit.

Az oroszok legalábbis ragaszkodnak ehhez. Ezt hivatalos közleményben jelezte az orosz külügyi tárca, indoklásukban úgy fogalmaztak, hogy a fent említett négy ország egyaránt részese az „Oroszország elleni konfliktusnak”, ezért nem nem pályázhatnak a semleges közvetítő szerepére.

A tárca a müncheni biztonsági konferencia korábbi elnöke, Wolfgang Ischinger azon javaslatára reagált, aminek értelmében fel kell állítani egy kapcsolattartó csoportot az ukrajnai békefolyamat elindítására, amiben Washingtonnak, Londonnak, Párizsnak és Berlinnek is szerepet kell vállalnia.

„Hivatalosan nem tudunk erről a kezdeményezésről. Mindazonáltal Ischinger elképzelése jogosan vet fel kérdéseket. Mindenek előtt azért, mert mind a négy említett ország maga is részese az Oroszországgal fennálló konfliktusnak, amely Ukrajna területén folyik” – közölte a tárca.

A minisztérium állásfoglalásában rámutatott, hogy nevezett országok fegyverrel és „zsoldosokkal”, valamint hírszerzési adatokkal látják el Ukrajnát és katonákat képeznek ki részére. Ezen felül szankciókat léptettek életbe Oroszországgal szemben, zárolták a külföldi kintlévőségeit, bíróságot terveznek felállítani az orosz vezetés megbüntetésére, zsarolják Moszkva barátait, megtiltva nekik, hogy együttműködjenek Moszkvával.

„Ezek az országok támogatják Zelenszkij ál-békekezdeményezéseit, amelyek valójában nem jelentenek mást, mint a valóságtól elrugaszkodott ultimátumot, amely országunk kapitulációját követeli” – hangoztatta az orosz külügyminisztérium névtelenül nyilatkozó illetékese a RIA Novosztyinak. Ugyanő ecsetelte tovább, hogy Moszkva álláspontja szerint a konfliktus átfogó, igazságos és fenntartható rendezése csak az harci cselekmények és a nyugati fegyverszállítások beszüntetése, az új területi realitások elismerése, Ukrajna „demilitarizálása és nácitalanítása”, semleges és el nem kötelezett státusának rögzítése, a szankciók feloldása, az Oroszországgal szembeni jogi követelések visszavonása, az orosz nyelv ukrajnai státusának helyreállítása, az ukrajnai nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása, valamint az Oroszországgal és Ukrajna más szomszédjaival való baráti kapcsolatok kialakítása révén lehetséges.

Az orosz üzleti szféra képes kielégíteni Kína növekvő energiaigényét, akár szerződés alapján, akár azon kívül – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai hivatali partnerével, Hszi Csin-pinggel kedden szűk körben lefolytatott hivatalos tárgyalásokat követően.

A szélesebb körű tárgyalások kezdetén az MTI szerint az orosz államfő közölte, hogy egyeztették a Szibéria Ereje-2 gázvezeték gyakorlatilag összes paraméterét. Putyin emellett arról is beszélt, hogy Oroszország támogatja, hogy az ázsiai és a latin-amerikai országok jüanalapú kereskedelmet folytassanak.

Néhány perces repülőtávra közelítette meg hétfőn Oroszország határát az Egyesült Államok egyik B-52 Stratofortress stratégiai bombázója. A NOBLE11-es hívójelű gép egy spanyolországi támaszpontról indult, és Svédország, valamint Lengyelország érintésével érkezett Észtországba, ahol aztán órákon át körözött a Tallintól keletre eső országrész felett, néha csupán 50-60 kilométerre az észt-orosz határtól. A Flightradar24 Twitter oldala szerint a 63 éves B-52-es gépnek hétfőn mozgalmas napja volt Európa felett.

It has been a busy day for the 63 years old B-52 Stratofortress over Europe today.#NOBLE11 https://t.co/XIk3ihZgVC pic.twitter.com/c8Q58UHt2T

— Flightradar24 (@flightradar24) March 20, 2023

Megkezdődött Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping hivatalos elnöki csúcstalálkozója kedden a Kremlben. A tárgyalás zárt ajtók mögött zajlik.

Hétfőn a két vezető egy nem hivatalos találkozó keretében vacsorázott együtt négy és fél órán át. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nem árult el túl sok részletet azzal kapcsolatban, hogy itt mi hangzott el, a Reuters szerint mindössze azt erősítette meg, hogy a két elnök beszélt Kína korábban közzétett 12 pontos béketervéről. Peszkov türelemre intett mindenkit, hogy várja meg a kedd délutáni csúcstalálkozó végét, azt követően Putyin és Hszi kiadnak majd egy közös nyilatkozatot.

A nap folyamán a RIA Novosztyi orosz hírügynökség arról tájékoztatott, hogy Hszi Csin-ping meghívta Putyin Pekingbe.

Egy jelentés szerint meghalt egy új-zélandi állampolgár Ukrajnában – közölte az új-zélandi külügyi tárca. A minisztérium megjegyezte, a hírt egyelőre nem tudják hivatalosan megerősíteni.

A helyi média úgy tudja, a halott új-zélandi állampolgár katona volt, azonban a védelmi minisztérium nem kívánta kommentálni ezeket az értesüléseket, mondván, „Új-Zélandnak nincsenek Ukrajnában állomásozó csapatai”.

Idáig két új-zélandi halt meg az ukrajnai háborúban. Dominic Abelen új-zélandi katonát– aki nem közölte a védelmi erőkkel, hogy Ukrajnába utazik, és nem is kért engedélyt erre – tavaly augusztusban ölték meg ott, miután fizetés nélküli szabadsága alatt külföldi harcosnak jelentkezett.

Andrew Bagshaw segélymunkás – brit-új-zélandi kettős állampolgár, aki Christchurchben élt – januárban halt meg egy humanitárius misszió során.

(The Guardian)

Közzétette mai hírszerzési jelentését a brit védelmi tárca. A jelentés szerint a Wagner-csoportba tavaly ősszel toborzott elítéltek közül több ezeren térhetnek haza és kaphatnak kegyelmet, miután a hat hónapos ukrajnai katonai szolgálat fejében a zsoldossereg amnesztiát ígért nekik.

A minisztérium szerint az elítéltek több mint fele meghalt vagy súlyosan megsebesült a harcokban, mégis az Oroszországból származó bizonyítékok alapján úgy tűnik, Moszkva tartja a szavát, és félév elteltével szabadon engedi a túlélőket.

A kegyelmeket maga Vlagyimir Putyin hagyta jóvá, elnöki rendelet útján.

A mostani leszerelések súlyosbítják a Wagner személyzeti problémáit, ugyanis néhány hete megtiltották nekik, hogy újabb fegyencekkel töltsék fel a csapataikat. A harci tapasztalatokat szerző, súlyos traumákat átélt, gyakran erőszakos bűnökért elítélt veteránok visszaengedése a civil életbe komoly kihívások elé állíthatja a háborús időszak orosz társadalmát.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 21 March 2023.

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/3cNBwujMx7

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/56rYBrSDMA

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) March 21, 2023

Kisida Fumio japán miniszterelnök kedd reggel Kijevbe érkezett, írja az MTI.

Kisida Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik, hogy „kifejezze tiszteletét az ukrán nép bátorsága és türelme iránt, amely Zelenszkij elnök vezetése alatt kiáll hazája védelméért, valamint Japán és a G7-országok vezetőjeként szolidaritásáról és rendületlen támogatásáról biztosítsa Ukrajnát” – írta a japán külügyminisztérium közleményében, melyben a miniszterelnök kijevi útját bejelentette.

A közlemény szerint megbeszélésen Kisida

határozottan elutasítja majd Oroszországnak a status quo egyoldalú, inváziós, erőszakos megváltoztatását, és megerősíti, hogy elkötelezett a szabályokon alapuló nemzetközi rend védelmére.

Zelenszkij korábban meghívta Kisidát Ukrajnába. Az ukrán elnök Kisida kérésére február 24-én, az orosz invázió kezdetének évfordulóján részt vett a G7-országok online csúcsértekezletén.

Ukrajna hétfőn közölte, hogy a donyecki Avdijivka városa hamarosan „második Bahmuttá” válhat. A békeidőben 30 ezres lélekszámú kisváros védői nyolc hónapja tartják magukat az oroszokkal szemben, azonban most a teljes bekerítés veszélye fenyegeti őket. Bahmutot immár kilencedik hónapja ostromolják az oroszok. Március elejére csaknem teljes a műveleti bekerítés: a város védőit csaknem az összes utánpótlási útvonaltól elvágták.

A Donyeck városától északra fekvő Avdijivka térségében valószínűleg kizárólag az orosz reguláris egységek végeznek műveleteket, és most sikerrel törtek ki a várostól északnyugatra fekvő területre.

„Az ellenség folyamatosan próbálja bekeríteni Avdijivka városát. Nagyon egyetértek brit kollégáimmal abban, hogy Avdijivka hamarosan a második Bahmut lehet” – nyilatkozta a televíziónak Olekszij Dmytraszkivszkij ukrán katonai szóvivő. A brit hírszerzés hétfői jelentésében arról ír, hogy az oroszok csekély előrehaladást értek el a városban, ahol egy hatalmas kokszüzem is található, amely kulcsfontosságú védőállás lehet a jövőben.

Avdijivka már évek óta a frontvonalban van: az ukrán katonák már 2014-es kelet-ukrajnai harcok kitörésekor beásták magukat a településen.

(Reuters)

Az ukrán védelmi minisztérium közleménye szerint az orosz fekete-tengeri flotta cirkálórakétái semmisültek meg a krími Dzsankoj városában történt robbanásban.

Szergej Akszenov, a Krím oroszok által kinevezett kormányzója megerősítette, hogy dróntámadás érte a várost, azonban megsemmisült cirkálórakétákról nem tettek említést. Hozzátette: a lezuhanó törmelék egy embert megsebesített, továbbá megrongált egy házat és egy üzletet.

Az ukránok nem vállalták felelősséget a támadásért.

Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminisztérium tanácsadója egy felvételt is megosztott a közösségmédiában a robbanásról, amely állítása szerint a város vasútállomásának környékén történt. A rakétákat szerinte az orosz Fekete-tengeri flotta hajóiról terveztek indítani.

A tanácsadó állításait nem hitelesítette független fél.

Russian cruise missiles "Kalibr NK" were destroyed in Dzhankoi, Crimea, during their transportation by rail – @DI_Ukraine

It is reported that this video is from Dzhankoi. The voice says it's the train station area. pic.twitter.com/9UXMe2aKNR

— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) March 20, 2023

Dzsankoj közelében egy orosz katonai légibázis található, amely az ukrán tisztviselők szerint Oroszország legnagyobb katonai bázisa a Krímben.

Bár Ukrajna – hasonlóan a Kercsi-híd elleni támadáshoz – nem vállalta a felelősséget a hétfő esti támadásért, a múltban már bebizonyította, hogy képes távolsági célpontokat támadni a Krímben. Oroszország fekete-tengeri zászlóshajója, az Admiral Makarov októberben egy dróntámadásban sérült meg a krími Szevasztopol kikötőjében.

(The Guardian)