Putyintól hétfőn a Zsenmin Zsipao kínai pártlapban, Hszi Csin-pingtől pedig a Rosszijszkaja Gazeta kormányzati újságban jelent meg cikk a hétfőn kezdődő legfelsőbb szintű moszkvai orosz-kínai tárgyalások alkalmából.
A TASZSZ orosz hírügynökség által ismertetett két írás szerint Putyin régi jó barátjának nevezte az Oroszországba három napos állami látogatásra érkező Hszit, akivel „a legmelegebb kapcsolatok” alakultak ki. A kínai vezető szerint a felek az örök barátság és kölcsönösen előnyös együttműködés koncepcióját követik. szavai alapján a világjárvány idején egymásnak nyújtott támogatás újabb bizonyítéka volt annak, hogy „bajban ismerszik meg a barát”.
A két elnök pozitív utalásokat tett kettőjük korábbi több mint negyven személyes találkozójára, amelyek Hszi szerint megadják az alaphangot a kétoldalú kapcsolatok fenntartható fejlődéséhez.
„A minőségüket tekintve (a kapcsolatok) túltesznek a hidegháború korának politikai-katonai szövetségein, nincs bennük vezető és vezetett, nincsenek megkötések vagy tiltott témák” – hangsúlyozta az orosz elnök, hozzátéve, a viszony szerinte a globális stabilitás sarokkövét, a nemzetközi ügyek pozitív napirendjének biztosítékát jelenti.
A felek kitértek a mindkét ország számára prioritást jelentő kereskedelem és a gazdasági partnerség témájára, amelynek keretében a kétoldalú forgalom idén meghaladja majd a 200 milliárd dollárt. Putyin rámutatott, hogy növekszik a nemzeti fizetőeszközökben való elszámolás részesedése, ami által, mint fogalmazott, a kapcsolatok egyre szuverénebbé válnak. Az évszázad üzletének nevezte a Szibéria Ereje gázvezetéket, megjegyezve, hogy Moszkva és Peking néhány hegemóniára és megosztottságra törekvő országgal ellentétben szó szerint és átvitt értelemben is hidakat épít.
A kínai elnök hangsúlyozta, hogy a két ország szilárdan kiáll a nemzetközi jogon alapuló világrend mellett, „hatékony lépésekkel megvalósítva a valódi multipolaritást, és kiáll az új típusú nemzetközi kapcsolatok kialakításáért”. A kínai vezető szerint a többpólusú világrend, a gazdasági globalizáció és a nemzetközi kapcsolatok demokratizálódása visszafordíthatatlan tendencia: „A nemzetközi közösség tudatában van annak, hogy a világon egyetlen ország sem áll a másik fölött. Nincs egyetemes kormányzati modell, és nincs olyan világrend, ahol egyetlen országé a döntő szó” – hanhsúlyozta.
Kitérve az ukrajnai helyzetre, kifejezte Oroszország készségét a válság politikai és diplomáciai rendezésére, és emlékeztetett arra, hogy tavaly áprilisban a béketárgyalásoknak nem Moszkva vetett véget. Hangot adott véleményének, mely szerint a békefolyamat jövője kizárólag a geopolitikai realitásokat számításba vevő, komoly tárgyalásokra való készségtől függ. Megköszönte Kínának, hogy kiegyensúlyozottan viszonyul az Ukrajnában zajló eseményekhez, megérti azok hátterét és valódi okait, és üdvözölte Peking nyitottságát arra, hogy konstruktív szerepet vállaljon a rendezésben.
Hszi megismételte Kína Ukrajnával kapcsolatos álláspontját, és emlékeztetett a Peking által javasolt béketervre, amely, mint állította, tükrözi a világközösség egységes álláspontját az ukrán válság leküzdéséről. Úgy vélekedett, hogy racionális kiutat és a tartós béke felé vezető utat meg lehet találni, ha minden fél a közös és fenntartható biztonság koncepciójától vezérelve, egyenrangú félként, ésszerűen és pragmatikusan folytat majd párbeszédet és konzultációkat.
A moszkvai tárgyalásokra vonatkozó várakozásokkal kapcsolatban Putyin közölte, hogy Oroszország nagy reményeket fűz a látogatásához, amely szerint lendületet ad a kétoldalú együttműködés egész komplexumának. Hszi a barátság, az együttműködés és a béke megerősítését nevezte meg célként.
„Kész vagyok Vlagyimir Putyin elnökkel együtt új terveket és intézkedéseket felvázolni, hogy új távlatokat nyissunk az átfogó partnerség és a stratégiai együttműködés kínai-orosz kapcsolatai számára” – jelentette ki a kínai vezető.
