Börtön várhat azokra, akik „lejáratják” az orosz hadsereget

Egy ukrán parlamenti képviselő, Kira Rudik Twitteren azt írja, befejeződött az ukrán katonák kiképzése a Leopard 2 harckocsik használatára Németországban. (Guardian)

Ukrainian soldiers have completed their training on #Leopard 2 tanks in Germany. We are proud and motivated. We are looking forward to winning this war. pic.twitter.com/T6Ymh0g3El

— Kira Rudik (@kiraincongress) March 14, 2023

Oroszország az ukrajnai háborúban a létéért küzd, jelentette ki kedden Vlagyimir Putyin a szibériai Ulan-Ude helikoptergyárában munkásokkal találkozva. „Míg a Nyugat geopolitikai pozícióit akarja javítani, Oroszország saját államiságának fennmaradásáért harcol”, fogalmazott az orosz elnök.

2014 után elkezdték egyszerűen fizikailag kiiktatni azokat, akik az Oroszországgal fenntartott normális kapcsolatok fejlesztéséért szálltak síkra

– jelentette ki Putyin Kijevre utalva.

Az orosz elnök szerint Oroszország évtizedeken át próbált jó kapcsolatokat kiépíteni Ukrajnával. „A helyzet 2014-ben alapvetően megváltozott, amikor az ukránok nyugati segítséggel államcsínyt hajtottak végre”, állapította meg.

Nyolc éven át töprengett a Donyec-medencei konfliktus békés megoldásán, Oroszországot azonban „az orránál fogva vezették”, fogalmazott. Egységre hívott fel, és meggyőződését fejezte ki, hogy a háború orosz győzelemmel fog véget érni.

A nyugati szankciók kapcsán kijelentette, hogy szerinte nem teljesültek a Nyugatnak az orosz gazdaság összeomlásával kapcsolatos reményei. Éppen ellenkezőleg, a helyzet, mint mondta, Oroszország számára meglepően jól alakult, „sokkal szuverénebb és függetlenebb” lett. A távozó cégek helyére gyorsan találtak másokat.

Az Északi Áramlat gázvezetékeknél történt robbanások kapcsán az orosz elnök úgy vélekedett, hogy azokat „állami szinten” hajtották végre. Az a feltételezés, amely szerint egy független ukránbarát szervezet követte volna el őket, „teljes képtelenség”, tette hozzá.

A terrorcselekményt elég nyilvánvalóan állami szinten követték el, mert amatőrök ilyen akciót nem képesek végrehajtani

– jelentette ki. Putyin szerint ki lehet javítani a két gázvezetéket, de ehhez időre, eszközökre és új technológiára van szükség, mivel ilyen munkálatra a nemzetközi gyakorlatban eddig nem volt példa.

(MTI)

Az incidensről bővebben itt. 

További két ország csatlakozott az Ukrajna elleni agresszióval foglalkozó különleges törvényszék felállítására irányuló koalícióhoz – írta a Twitteren Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

Two more countries have joined the Coalition for the establishment of a Special Tribunal for the crime of aggression against Ukraine. 32 states are now working together to hold Russia’s top political and military leadership accountable. Putin and his associates will stand trial.

— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) March 14, 2023

Jelenleg 32 állam dolgozik együtt azon, hogy elszámoltatható legyen Oroszország legfelsőbb politikai és katonai vezetése. Putyin és társai bíróság elé állnak – tette hozzá.

Oroszország tagadta a háborús bűnök vádjait, beleértve az ukrán civilek elleni szándékos támadást.

Az ukrán szakminisztériumok nem erősítették meg azt az orosz bejelentést, amely szerint hatvan nappal meghosszabbították a gabonamegállapodást, írta kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál.

A hírportál szerint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy „jóakaratú gesztusként” meghosszabbították a megállapodást. Moszkva egyúttal nehezményezte, hogy a gabonakezdeményezés keretében nem oldották fel az orosz mezőgazdasági termékek exportjára vonatkozó korlátozásokat, beleértve az orosz ammónia Odessza-Toljatti ammóniavezetéken keresztüli tranzitját sem.

Az ukrán infrastrukturális tárca és a külügyminisztérium képviselői viszont hivatalosan nem erősítették meg a gabonamegállapodás meghosszabbítását. Ukrajna szerint ugyanis a gabonakezdeményezés 120 nap helyett csupán 60 nappal történő meghosszabbítása ellentétes az ENSZ-szel és Törökországgal közösen aláírt dokumentumokkal. A külügyminisztérium megerősítette, hogy Ukrajna nem ért egyet ilyen feltételekkel.

(MTI)

Az orosz parlament alsóháza támogatta azt a törvénymódosítást, amely büntetné azokat, akik „lejáratják” az orosz hadseregben szolgáló katonákat. A módosítást még a parlament felsőházának is jóvá kell hagynia, mielőtt Vlagyimir Putyin elnökhöz kerülne végső jóváhagyásra – írja a Reuters. Az orosz hadsereg „lejáratását” akár öt év börtönnel is büntethetnék, míg a „tudatosan hamis információk terjesztése 15 év börtönbüntetést vonhat maga után”.

Hatvan nappal meghosszabbították a gabonamegállapodást – közölte Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kedden a TASZSZ hírügynökséggel. Az ukrán gabona fekete-tengeri exportját és az orosz merőgazdasági termékek kivitelét lehetővé tévő megállapodást 2022 júliusában írták alá Ukrajna, Oroszország, Törökország és az ENSZ képviselői. Az alku hatályát novemberben 120 nappal, március 18-ig meghosszabbították.

Grusko hangsúlyozta, hogy Moszkva számára a legfontosabb az orosz termékek exportjával kapcsolatban tett ígéreteknek, kötelezettségvállalásoknak a teljes körű megvalósítása.

Ebben az értelemben részünkről semmi sem változott, keményen fogunk dolgozni, és rá fogjuk kényszeríteni partnereinket, hogy teljesítsék vállalásaikat

– mondta a diplomata.

Egy ember meghalt, három megsebesült Ukrajna keleti részén, Kramatorszk városában. Volodimir Zelenszkij a Telegram-csatornáján megerősítette a hírt.

Kramatorszk. Egy orosz rakéta csapódott be a városközpontba. Hat épület megrongálódott. Legalább három ember megsérült. Egy ember meghalt. Részvétem a családnak! A mentési munkálatok még tartanak

– írta az ukrán elnök.

Nem létfontosságú nemzeti érdek az Egyesült Államok számára, hogy még jobban belekeveredjen az Ukrajna és Oroszország közötti területi vitába – jelentette ki hétfőn Ron DeSantis floridai kormányzó, aki az amerikai elnökjelöltségre is pályázik.

Az Egyesült Államoknak számos létfontosságú nemzeti érdeke van – a határok biztosítása, a katonai felkészültség megerősítése, az energiabiztonság és függetlenség, a Kínai Kommunista Párt gazdasági, kulturális és katonai hatalmának megfékezése. De az Ukrajna és Oroszország közötti területi vitába való további belekeveredés nem tartozik ezek közé

– fogalmazott DeSantis közleményében. Joe Biden elnök kormányzata „gyakorlatilag biankó csekk formájában finanszírozza ezt a konfliktust, amíg csak szükséges, meghatározott célok és elszámoltathatóság nélkül, ami elvonja a figyelmet országunk legsürgetőbb kihívásairól” – tette hozzá.

A közvélemény-kutatások szerint a republikánus párton belül DeSantis a legerősebb riválisa Donald Trump volt elnöknek a 2024-es amerikai elnökjelöltséget illetően.

A Fox News műsorvezetője, Tucker Carlson hétfőn a Twitteren tette közzé a republikánus jelöltek és lehetséges esélyesek válaszait egy kérdőívre az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államoknak támogatnia kellene-e a rendszerváltást Oroszországban, Donald Trump azt írta: „Nem. Támogatnunk kellene a rendszerváltást az Egyesült Államokban, ez sokkal fontosabb. A Biden-kormányzat az, amely ebbe a zűrzavarba belesodort minket.” Trump korábban a konfliktus mielőbbi befejezését szorgalmazta. Más republikánus amerikai elnökjelöltek – Nikki Haley volt ENSZ-nagykövet és Mike Pence volt alelnök – támogatják az Ukrajnának nyújtott támogatás növelését, és bírálják Joe Bident, amiért nem nyújt elegendő segítséget Kijevnek.

A brit védelmi minisztérium legfrissebb jelentése szerint egészen súlyos az oroszok tüzérségi lőszerhiánya. A jelentés szerint ez lehet az oka annak, hogy az utóbbi időben egyetlen orosz alakulat sem volt képes műveleti szempontból jelentős támadást véghez vinni.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) sürgősen határozatot kell hoznia egy független bizottság felállításáról az Északi Áramlat csővezetékeken történt robbanások kivizsgálására, tekintettel egy olyan tárgy felfedezésére, amely nem tartozik a vezeték szerkezetéhez, de egy robbanószerkezet eleme lehet – írta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a minisztérium honlapján hétfő este megjelent állásfoglalásban.

Zaharova szerint az orosz diplomáciai tárca figyelmét felhívták a nemrég napvilágot látott információra, amely szerint Dánia kizárólagos gazdasági övezetében, a szabotázs helyszínétől 30 kilométeres távolságban egy olyan tárgyat találtak, amely nem képezi részét az Északi Áramlat szerkezetének, de egy robbanószerkezet eleme lehet. A szóvivő sürgette egy BT-határozat meghozását arról, hogy az ENSZ főtitkára állítson fel egy vizsgálóbizottságot, hogy fényt derítsen a szabotázs minden körülményére, hogy a jövőben hasonló eset ne fordulhasson elő.

Közölte, hogy a múlt héten az orosz külügyminisztériumba bekéretett Jakob Henningsen dán nagykövet olyannak mutatkozott, mint akinek nincsen tudomása ezekről az adatokról, és hétfőn sem mondott semmi konkrétumot azon az általánosságon kívül, hogy minden intézkedést megtesznek a helyzet tanulmányozására, figyelembe véve a biztonsági és gazdasági szempontokat.