Az Európai Unió meghosszabbította az Oroszország elleni szankciókat

Sanna Marin finn miniszterelnök nyitottnak mutatkozott hétfőn arra a lehetőségre, hogy Finnország felajánlja Ukrajnának F-18-as vadászrepülőgépeit, amelyeket hamarosan a modernebb F-35-ös típusra cserélnek le.

Finnország több F/A-18 Hornet típusú harci repülővel rendelkezik, és 2021 decemberében jelentették be, hogy megrendeltek 64 darab F-35A típusú gépet a Lockheed Martin amerikai gyártótól. “Finnországba új F-35-ösök érkeznek. Amikor a régi gépeket leselejtezik, tárgyalhatunk arról, miként lehet őket tovább hasznosítani” – mondta Sanna Marin újságíróknak.

A finn kormányfő múlt pénteken már Kijevben is felvetette annak lehetőségét, hogy Helsinki leselejtezett vadászgépekkel támogathatná a jövőben Ukrajnát. Finnországban ez a kijelentése bírálatokat váltott ki amiatt, hogy erről az ajánlatról a kormányfő – sajtójelentések szerint – előzetesen nem egyeztetett az államfővel és a védelmi miniszterrel. Petteri Orpo finn ellenzéki vezető szerint a Sanna Marin olyan “óvatlan” ígéretet tett, amelyet nem lehet majd betartani.

Az Oroszország és Kína közötti kétoldalú kapcsolatok a globális stabilitás tartóoszlopává váltak a világban növekvő geopolitikai feszültségek közepette – írta Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter Csang Ju-hszia vezérezredesnek, a kínai Központi Katonai Tanács elnökhelyettesének a tisztségére való újbóli kinevezése alkalmából hétfőn küldött üdvözlő táviratában.

A moszkvai katonai tárca tájékoztatása szerint Sojgu bizakodásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a két ország közötti katonai és haditechnikai együttműködés tovább fejlődik, jelentősen hozzájárulva az orosz-kínai kapcsolatok teljes rendszerének megerősítéséhez. A tárcavezető He Vej-tung vezérezredesnek a kínai Központi Katonai Tanács elnökhelyettesévé való kinevezéséhez szóló gratulációjában azt írta, hogy Oroszország és Kína régi barát és partner, és a két népet és országot szilárdan összekötötte a közös határ és történelem. Stabilnak és tartósnak nevezte a kétoldalú viszonyt, megfelelőnek a jószomszédság erősítéséhez és a kölcsönös bizalom biztosításához.

Li Sang-fu vezérezredesnek védelmi a miniszterré való kinevezése alkalmából gratulálva Szergej Sojgu kifejezte meggyőződését, hogy új hivatali partnerének tevékenysége fellendíti a katonai és haditechnikai együttműködést Oroszország és Kína között.

Oroszország lehetségesnek tartja a fekete-tengeri gabonamegállapodás meghosszabbítását, de a jelenlegi 120 nap helyett 60 napos hosszabbítást javasol – írja az MTI a genfi orosz nagykövetség közleménye alapján.

Szergej Versinyin külügyminiszter-helyettes, aki az ENSZ kereskedelmi és segélyezési illetékeseivel tárgyalt hétfőn a gabonamegállapodásról, azt mondta, Oroszország vizsgálja a hosszabbítás lehetőségét, de csak további 60 napra.

Az ukrán gabona fekete-tengeri exportját lehetővé tévő megállapodást 2022 júliusában írták alá Ukrajna, Oroszország, Törökország és az ENSZ képviselői. A megállapodást novemberben 120 nappal meghosszabbították, amely március 18-án lejár. Az orosz vezetés korábban azt közölte, csak akkor hajlandó a hosszabbításra, ha az orosz exportkorlátozásokat feloldják. Moszkva azzal indokolta álláspontját, hogy bár gabonaexportja engedélyezett, a pénzátutalásra, a szállításra és a biztosításokra vonatkozó szankciók mégis akadályozzák gabonája értékesítésében.

Egy ukrán illetékes a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy Kijev a 120 nap helyetti 60 napos hosszabbítást a megállapodás megsértésének tekintené, mert az eredeti egyezségben azt fektették le, hogy a hosszabbítás ideje legkevesebb 120 nap lehet.

Stéphane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője a tárgyalások után New Yorkban úgy nyilatkozott, hogy a világszervezet mindent megtesz a megállapodás fenntartása érdekében. Mint elmondta, kapcsolatban állnak az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval, az Egyesült Királysággal és más országokkal is, hogy lehetővé tegyék az orosz agrártermékek exportját,”de sok, ehhez szükséges dolog az ENSZ döntéshozatali hatáskörén kívül esik.

Az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács hétfőn további hat hónappal, szeptember 15-ig meghosszabbította az Ukrajna területi egységének, önállóságának és függetlenségének aláásásáért vagy veszélyeztetéséért felelősökkel szemben hozott korlátozó intézkedések hatályát – olvasható a brüsszeli testület sajtóközleményében.

A szankciók 1473 természetes személyt és 205 szervezetet érintenek.

A Tanács ismételten elítélte Oroszország Ukrajna elleni háborúját, amely – mint írták – az ENSZ Alapokmányának megsértését jelenti, és mérhetetlen szenvedést és pusztítást okozott Ukrajnának.

„Az Európai Unió rendíthetetlenül elkötelezett amellett, hogy segítse Ukrajnát mindaddig, amíg azt a megtámadott ország igényli, valamint támogatja Ukrajna önállódáságát és területi egységét” – fogalmaz a tanács, hozzátéve, hogy Oroszországnak azonnal véget kell vetnie a kegyetlen háborúnak.

Az EU az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdetét követően több alkalommal korábban példátlan intézkedéseket fogadott el azzal a céllal, hogy jelentősen meggyengítse Oroszország gazdaságát, és korlátozza hadviselési képességét. A megszorító intézkedések beutazási korlátozásokról, vagyoni eszközök befagyasztásáról, valamint arról rendelkeznek, hogy tilos pénzeszközöket vagy más gazdasági erőforrásokat a jegyzékbe vett személyek és szervezetek rendelkezésére bocsátani.

A Wagner rohamosztagai több irányból támadják a Donyeck megyei Bahmutot, igyekeznek áttörni az ukrán védelmen a város központjáig, ugyanakkor jelentős veszteségeket szenvednek – közölte hétfőn Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka.

Az MTI összefoglalója szerint a parancsnok hangsúlyozta, hogy az ukrán erők folytatják a város védelmét, tüzérségi tűzzel, harckocsikkal és egyéb fegyverekkel visszavernek minden ellenséges kísérletet Bahmut elfoglalására.

Zelenszkij a közösségi oldalain közzétett legutóbbi nyilatkozatában kiemelte, hogy kevesebb, mint egy hét alatt Bahmut környékén több mint 1100 orosz katona vesztette életét a harcokban, 1500 sebesült meg, és több mint tíz orosz lőszerraktár égett le.

Vitalij Kim, a dél-ukrajnai Mikolajiv megye kormányzója közben arról adott hírt a Telegramon, hogy reggel az oroszok tüzet nyitottak a régió egyik településére, aminek következtében egy férfi és egy nő életét vesztette egy összeomlott ház alatt, hétéves gyermeküket pedig sérülésekkel kórházba szállították. Rajta kívül még két felnőtt szenvedett sérüléseket.

Az Ukrenerho áramszolgáltató vállalat hétfői közleményében azt írta, hogy a múlt csütörtöki nagyszabású orosz rakétatámadás miatt a nyugat-ukrajnai Zsitomir és a keleti országrészben lévő Harkiv városok lakóinak egy része még mindig áram nélkül van. Zsitomir és Harkiv megyékben ezért hálózati korlátozások vannak érvényben. Miután az orosz hadsereg március 9-én hevesen ágyúzta Zaporizzsja és Dnyipropetrovszk megyéket, ezekben a régiókban továbbra is rendkívüli leállások vannak érvényben. A javítócsapatok mindent megtesznek a stabil áramellátás mielőbbi helyreállítása érdekében, de a munkálatok időt vesznek igénybe – jegyezte meg az Ukrenerho.

Az ukrán vezérkar hétfői helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt nap folyamán mintegy 710 orosz katona halt meg, velük együtt az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége megközelítette a 160 ezret. Az ukrán katonák megsemmisítettek egyebek mellett még nyolc orosz harckocsit és 16 tüzérségi rendszert.

Kikerült egy videó a Twitterre, amin az látható, hogy Ramzan Kadirov csecsen vezető találkozott Vlagyimir Putyin orosz vezetővel, hogy megtárgyalják a háborút.

Even when addressing Putin, Ramzan Kadryrov’s speech is littered with the Chechen filler word ‘don’

And when he starts reading out his prepared notes (look at the size of the writing), he’s apparently encountering difficulties with Russian pronunciation pic.twitter.com/bJFMgXiyPk

— Francis Scarr (@francis_scarr) March 13, 2023

A videóban több érdekes dolog is van.

• Az egyik, hogy Kadirov papírról olvassa a jegyzeteit, de így is elrontja az évet, amiről beszél.
• A második, hogy még akkor is tele van a beszéde a csecsen „don” töltelékszóval, ami nagyjából a magyar „izé”-nek vagy „ja”-nak felel meg, amikor Putyinnal beszél.
• A harmadik, hogy Kadirovnak kis asztal jutott, miközben mások nagyon nagy asztalnál ülnek le Putyinnal.

Hszi-Csinping, aki a héten kezdi meg Mao óta nem látott harmadik elnöki ciklusát, szintén a héten beszélhet a háború kitörése óta először az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel. Hszi a hírek szerint Moszkvába utazik, hogy Putyinnal tárgyaljon, de a Wall Street Journal azt írja, hogy ezután Zelenszkijjel is beszélhet virtuálisan.

Kína nemrég mutatott be egy elég általános tervet a konfliktus rendezésére.

Moszkva ragaszkodik hozzá, hogy az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbanásának ügyében orosz részvétellel pártatlan nemzetközi vizsgálat induljon – írta Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára az Argumenti i Fakti lap híroldalán hétfőn megjelent kommentárjában.

Patrusev szerint nem lehet hitelt adni a vádaknak, amelyeket nem támaszt alá pártatlan vizsgálat.

Moszkva ezért ragaszkodik az objektív vizsgálathoz, amelyben Oroszország és más érintett államok is részt vennének. Enélkül a terrortámadásról szóló egyoldalú, szubjektív verziók hangoztatása nem tisztáz semmit

– írta.

Nyikolaj Patrusev szerint még mindig nem ismert az Északi Áramlat gázvezeték ellen elkövetett „példátlan terrorcselekmény” kitervelője és végrehajtója, a forrásmegjelölés nélküli kisszivárogtatások célja pedig csak a megtévesztés lehet.

A bűncselekmény valódi felbujtói elfedésének feladatán dolgozva a befolyásolható angolszász média – felülről jött utasításra – ukrán terroristák egy csoportját nevezte meg bűnösnek. Lényegében ismét rámutattak a jelenlegi kijevi rezsim terrorista jellegére. Az információs kampány szerzői mindemellett úgy gondolták, hogy egy ilyen verzió ellen senki sem fog tiltakozni

– írta az orosz biztonsági tanács titkára.

Álláspontja szerint a verziót, hogy nem volt amerikai vagy brit részesség a terrortámadásban, abból az alapállásból kiindulva terjesztik, hogy a célközönség nem képes a logikus gondolkodásra, és nem fog felmerülni benne a kérdés, hogy vajon létezik-e ilyen csoport, és egyáltalán képes lenne-e egy ilyen merénylet végrehajtására. Patrusev úgy véli: ilyen feladatokra különlegesen kiképzett és felszerelt egységeket szoktak bevetni. Mint írta, az Egyesült Államok és Anglia egész biztosan rendelkezik ilyenekkel, más NATO-országoknak is vannak katonai búvárjai, akiket azonban – véleménye szerint – csakis a katonai szövetségben meghatározó Washington jóváhagyásával küldenének ilyen feladatra.

Az orosz biztonsági tanács titkárának gondolatmenete szerint Ukrajnának nem származhatott sem haszna, sem kára a robbantásból, ráadásul – mivel egyre nagyobb német támogatást akar kikönyörögni magának -, ez értelmetlen is lett volna számára. Patrusev szerint Németország, amely évek óta az olcsó orosz energia és a fejlett német technológia kombinációjára alapozza gazdaságát, jól tudta, hogy a gázvezeték elleni támadás „mindenképpen a német gazdaság további hanyatlásához vezet”, és azt is tudta, hogy a német-orosz együttműködés sosem volt ínyére Washingtonnak és Londonnak.

Nyikolaj Patrusev hangot adott álláspontjának, miszerint a mai német állam nem független: Washington rákényszeríti Berlinre gazdasági és környezetvédelmi politikáját, ráadásul egy 35 ezres katonai kontingenst állomásoztat a területén.

Köztudott, hogy a Fehér Ház évekig ellenőrzése alatt tartotta Angela Merkelt

– írta Patrusev Edward Snowden amerikai informatikus leleplezésére utalva, amely szerint az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) dán közreműködéssel lehallgatta a volt német kancellárt.

Ma arra kényszerítik a német vezetést, hogy a csővezeték elleni diverziónak az amerikai hatóságok által előterjesztett verzióját kövesse

– tette hozzá.

Az orosz biztonsági tanács tisztségviselőjének feltételezése szerint ezért hívhatták meg sürgősen Olaf Scholz német kormányfőt Joe Biden amerikai elnökhöz a Fehér Házba, amivel „az Egyesült Államok folytatja Németország megalázását, megmutatja neki, hogy hol a helye”.

(MTI)

Az orosz RIA hírügynökség szerint Kirill pátriárka gratulált Ferenc pápának a megválasztása tizedik évfordulójára. Kirill szerint a mostani nehéz időkben a vallási vezetők közötti párbeszéd jó eredményeket hozhat.

Kirill és Ferenc között azóta feszült a viszony, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. A moszkvai pátriárka támogatja az oroszok háborúját, Ferenc pedig a háború kezdete óta a békére szólít fel.

A kínai elnök a héten kezdi meg Mao óta példa nélküli harmadik elnöki ciklusát, és a Reuters szerint egyből Moszkvába is látogathat. Ez a hírügynökség szerint erős jelzés lehet, hogy a kínaiak komolyan gondolják a kapcsolatukat Oroszországgal, annak ellenére is, hogy nyugaton egyre több ellenérzést vált ki a lehetőség, hogy Kína fegyvert küldhet Oroszországnak.

Az ukrán-magyar határszakaszon 4696-an léptek be Magyarországra vasárnap, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4546-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 64 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Vonattal 61 ember – köztük 18 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK. A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták.

(MTI)

Oroszországban lassult az infláció februárban havi és éves összevetésben – áll az orosz statisztikai hivatal honlapján.

Havi szinten a fogyasztói áremelkedés 0,5 százalék volt februárban a januári 0,9 százalék után. Az éves infláció 11 százalékra mérséklődött februárban a januári 11,8 százalékot követően.

Az elemzők átlagosan 0,6 százalékos havi és 11,2 százalékos éves inflációt vártak februárra. Az élelmiszerek ára februárban 0,8 százalékkal nőtt, a nem élelmiszerterméké 0,1 százalékkal csökkent, a szolgáltatások 0,7 százalékkal drágultak februárban januárhoz képest.

A szakértők véleményének átlaga szerint idén az infláció 6,2 százalék, jövőre 4,6 százalék lesz. Az orosz jegybank 5-7 százalékos inflációt vár az idei évre, a gazdaságfejlesztési minisztérium előrejelzésében pedig 5,5 százalék áll. A jegybank és a gazdaságfejlesztési minisztérium egyaránt 4 százalékos inflációval számol 2024-re.

(MTI)