Tartani fogjuk az ígéretünket, miszerint nem mi leszünk az utolsók a ratifikáció tekintetében.
– írta a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium az Atv.hu kérdésére. Korábban azt ígérték, még februárban elfogadják a csatlakozást.
Oroszország részvétele miatt az ukrán parlamenti képviselők bojkottálni fogják az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Parlamenti Közgyűlésének 22. téli ülését, amelyet február 23-án és 24-én tartanak Bécsben.
Ezt Jevhenyija Kravcsuk, a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mögött álló Nép Szolgája párt képviselője jelentette be vasárnap az állami televízióban.
Nem fogunk részt venni a parlamenti közgyűlés hivatalos rendezvényein, egyetlenegyen sem
– hangoztatta.
Hozzátette mindazonáltal, hogy elutaznak Bécsbe, és partnereikkel arról fognak tárgyalni, miként lábalhatna ki az EBESZ önnön működési válságából, amelyet az ukrajnai háború okozott.
A közgyűlés mostani ülése egybeesik az Ukrajna ellen 2022. február 24-én megindított orosz háború évfordulójával. Húsz ország 81 képviselője már február elején levélben sürgette Ausztriát, hogy a Moszkvát sújtó nemzetközi szankciók alapján akadályozza meg az orosz küldöttség részvételét az EBESZ bécsi ülésén. Ausztria ugyanakkor azon az állásponton van, hogy a szervezet székhelyéül szolgáló országként köteles biztosítani vízumot az orosz delegációnak. A tanácskozás tavalyi házigazdái, Nagy-Britannia és Lengyelország nem engedték meg orosz képviselők beutazását.
Helga Maria Schmid EBESZ-főtitkár Oroszország kizárása ellen foglalt állást a szervezetből annak érdekében, hogy nyitva tarthassák a diplomácia csatornákat.
(MTI)
Tengeri indítású, nagy távolságú precíziós rakétacsapások elpusztították az ukrán pilóta nélküli repülőgépek 383-as ezredének telepítési pontját Hmelnyickij város közelében, valamint egy tüzérségi lőszerraktárt a nyugat-ukrajnai Hmelnyickij megyei Grecsani vasútállomásnál – jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve.
A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők veszteségei az elmúlt nap folyamán a különböző frontszakszokon meghaladták a hatszáz halottat és sebesültet. Közülük, mint mondta, mintegy 250-en a Donyeck körzetében folyó harcokban estek el. Igor Konasenkov a megsemmisített objektumok és eszközök között sorolt fel egyebek között két vezetésipontot, egy Buk-M1 légvédelmi rendszert, egy lengyel Krab önjáró löveget és hét lőszerraktárt.
A szóvivő már szombaton bejelentette, hogy elfoglalták a Harkiv megyei Hrjanikivka települést. Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. Donyeckben legkevesebb negyven sorozatvető-rakéta csapódott be egyebek között oktatási és közigazgatási létesítményekbe.
Vlagyimir Konsztantyinov, a 2014-ben elcsatolt Krím parlamentjének elnöke a RIA Novosztyi hírügynökséggel közölte, hogy a félszigeten mintegy hétszáz olyan objektumot államosítottak, amely ukrán oligarchák, politikusok és üzletemberek tulajdona volt. Bejelentette, hogy ezeket árverésre fogják bocsátani.
Az ellenzéki, oroszbarátnak tartott SOR Párt több ezer híve tüntetett a moldovai főváros, Chisinau utcáin vasárnap délután az ország európai uniós integrációját támogató kormányzat ellen. A szervezők állítása szerint 40 ezren vehettek részt a megmozduláson, illetve a hatóságok állítólag további 10 ezer támogatójukat feltartóztatták útban a Dorin Recean kormányfő vezette kabinet és Maia Sandu elnök elleni demonstrációra.
A tüntetők egyebek között előrehozott választásokat követeltek, illetve azt, hogy az állam legalább a téli hónapokra vonatkozóan vállalja át a lakossági energiaköltségeket. A moldovai rendőrség nagy erőkkel biztosította a rendet Chisinau belvárosában, de a megmozdulás nagyrészt békésen zajlott. Mindössze hat fiatalt állítottak elő „feltűnő viselkedés” miatt, egyiküknél egy kést is találtak.
Az ellenzék is megosztott volt a tüntetés megítélésében. Ion Chicu – aki az oroszbarátnak tartott Igor Dodon korábbi államfő idején miniszterelnök volt – például arról beszélt, hogy „az ilyen légből kapott, populista és elfogadhatatlan követelésekkel”, mint a lakossági áram- és fűtési számlák állami átvállalása, inkább segítenek, mintsem ártanak a hatalmon lévőknek.
A moldovai elnök a hét elején azzal vádolta meg Oroszországot, hogy destabilizálni igyekszik Moldovát. Maia Sandu szerint Moszkva diverzánsokkal, illetve a szökésben lévő Ilan Shor – a SOR Párt elnöke – és Vlad Plahotniuc csoportosulásaival karöltve akarja megbuktatni a kormányt, hogy Moldova orosz befolyás alá kerüljön, és ezáltal meggátolják tervezett csatlakozását az Európai Unióhoz. Moszkva teljesen alaptalannak minősítette a vádakat. Moldova tavaly júniusban kapta meg az európai uniós tagjelölti státuszt.
Franciaország elkezdte leszállítani a korábban megígért páncélozott harcjárműveket Ukrajnának, közölte Sebastien Lecornu védelmi miniszter vasárnap.
Az AMX-10-eseket sokszor hívják könnyű tankoknak, alapvetően felderítésre és páncélosok elleni támadásokra használják őket. Körülbelül 20 tonnásak, ami harmada a Leclerc tankoknak, amiket a francia hadsereg használ.
A miniszter szerint az ukránok kiképzését már majdnem befejezték, jövő hét végére kész lesz az is. Arról nem beszélt, hány páncélost küldtek most el.
Az olasz miniszterelnök, akit korábban Orbán Viktor magyar miniszterelnök is támogatott a választások előtt, hétfőn Kijevbe utazik, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Meloni esetében nem csak külföldi támogatói, de még a saját kormánya is megosztott a háborúval kapcsolatban. Korábban Silvio Berlusconi, aki egyébként Vlagyimir Putyinnal is jó barátságot tart fent, azt mondta, szerinte Zelenszkij a felelős a háborúért. Emiatt az Európai Néppárt, amelynek Berlusconi pártja is tagja, lemondta a nyári olasz találkozóját.
A Szabad Európa Rádiónak nyilatkozott Ihor Zsovkva, az ukrajnai elnöki hivatal helyettes vezetője, aki elárulta, miért hívták meg Kijevbe Orbán Viktor. Zsovkva – akinek nyilatkozatát a Hvg.hu szemlézte – elmondta, hogy jelen volt az EU vezetőinek február 9-i brüsszeli csúcstalálkozóján, amire Zelenszkij ukrán elnököt is meghívták.
Az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője szerint a magyar miniszterelnök volt az első, aki odament az ukrán elnökhöz és kezet fogott vele. A találkozón Zelenszkij megvitatta Orbánnal Ukrajna európai integrációs útját, „és konstruktív visszajelzéseket hallottunk ezzel kapcsolatban”.
Ukrajna elnöke többször is meghívta Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy jöjjön Ukrajnába, Kijevbe. Hogy üljenek le egy asztalhoz, és beszéljenek meg minden szempontot, beleértve a Magyarországot érintő kérdéseket is.
– mondta Zsovkva, aki hangsúlyozta, ismerik Magyarország álláspontját, amely szerint nem fog katonai segítséget nyújtani Ukrajnának. „A diplomáciában a legjobb mindig a párbeszéd, a beszélgetés” – tette hozzá. Ukrajna elnöke többször is telefonon beszélt Magyarország miniszterelnökével a háború előtt és a háború alatt. Van párbeszéd. De természetesen egy teljes körű látogatás során sokkal több lehetőség és esély van arra, hogy ezt érdemben és produktívan folytassuk – jelentette ki az elnöki hivatal helyettes vezetője.
A kollektív Nyugat részéről nincs meg a készség vagy a nyitottság a békekezdeményezésekre – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő vasárnap a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című heti magazinműsorában.
A szóvivő ezt Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnöknek azzal a kezdeményezésével kapcsolatban mondta, hogy Minszkben rendezzenek egy orosz-amerikai csúcstalálkozót, az ő részvételével.
Aligha remélhetünk viszonosságot és választ egy ilyen kezdeményezésre bárki részéről is a kollektív Nyugatról. Washingtonból pedig hallottuk a nyilatkozatokat, hogy Joe Biden amerikai elnöknek nem lesz más állomása (a jövő héten esedékes európai útja során), mint Lengyelország. Tehát egyelőre nincs készség vagy nyitottság a kollektív Nyugat részéről a békekezdeményezésekre.
– mondta.
Peszkov közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden, a parlament két házához intézendő üzenetében részletes értékelést ad majd a nemzetközi helyzetről és az Ukrajnai elleni „különleges hadműveletről”.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője Emmanuel Macron francia elnöknek arra a kijelentésére érezte fontosnak reagálni, miszerint Franciaország soha nem támogatta és nem is fogja támogatni Oroszország teljes legyőzését. Zaharova emlékeztetett rá, hogy Franciaország fegyvert szállít Ukrajnának.
A fegyverszállítások, amelyek hátterében az Oroszország győzelmének elfogadhatatlanságáról szóló nyilatkozatok állnak, nem engednek más logikus következtetést levonni, mint azt az egyet, hogy le akarnak győzni bennünket
– írta a szóvivő a Telegramon.
Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának alelnöke a Telegram-csatornáján kifejezte meggyőződését, hogy a legutóbbi müncheni biztonsági konferencia a „leghírhedtebbként” vonul majd be a történelembe a „síri csend” miatt, amely az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantását övezte rajta. A politikus szerint nincs ma a biztonságpolitikában az ukrán válság mellett harsányabb téma az Oroszországot Németországgal összekötő csővezetékek elleni támadásnál.
A téma elhallgatását Koszacsov annak tulajdonította, hogy szerinte ahogy a müncheni konferencia megtartása, ugyanúgy a vezetékek felrobbantása is a NATO kezdeményezésére történt.
(MTI)
A Krím félsziget elleni támadások bátorításával Washington azt bizonyítja, hogy ő provokálja a legjobban a nemzetközi feszültséget – szögezte le vasárnap Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. A Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című magazinműsorának adott interjújában Dmitrij Peszkov a nemzetközi feszültség szításának nevezte Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium politikai államtitkárának nyilatkozatát.
Victoria Nuland a héten az Oroszország által 2014-ben annektált Krím demilitarizálását sürgette, hozzátéve, hogy „Washington támogatja a félszigeten lévő katonai célpontok elleni ukrán támadásokat”. A szóvivő rámutatott arra, hogy az ilyen jellegű nyilatkozatok jól rávilágítanak a Moszkva és Washington közötti ellentétek mélységére.
„Nuland az amerikai politikai spektrum széles, héják alkotta köréhez tartozik. Ezt az álláspontot már igen jól ismerjük” – szögezte le Peszkov.
Négy év börtönbüntetésre ítélte a fehérorosz bíróság az ország egyik volt diplomatáját az ügyészség vasárnapi közlése szerint. A korábban Varsóba menekült és a fehérorosz ellenzékhez csatlakozott Uladzimir Asztapenkát emellett pénzbírság megfizetésére is kötelezték, ingóságait lefoglalták.
Az ügyészség arról tájékoztatott, hogy Asztapenkát öt évre ítélték, ám a nemzeti ünnep keretében elrendelt amnesztia nyomán a büntetés időtartamát négy évre csökkentették. Uladzimir Asztapenka a 2020 augusztusában rendezett, vitatott tisztaságú, az országot 1994 óta irányító Aljakszandr Lukasenka győzelmével végződő elnökválasztás után beadta lemondását. Döntését azzal indokolta, hogy munkáját nem tudja megfelelően ellátni, mert „olyan embernek kell engedelmeskednie, aki nem élvezi a fehérorosz nép támogatását”.
A diplomatát ezt követően Aljakszandr Lukasenka hazarendelte, Asztapenka azonban az ellenzéki fehérorosz Zerkalo (Tükör) nevű hírportál szerint Minszk helyett családjával együtt Varsóba távozott, és csatlakozott a fehérorosz ellenzéki „ideiglenes egységkormányhoz” (árnyékkormányhoz).
Asztapenka 2018-tól hazarendeléséig Fehéroroszország Buenos Aires-i, limai, Santiago de Chile-i és asuncióni nagykövete volt, korábban pedig Kubában képviselte hazáját.
„Let me hear your balalaikas ringing out” azaz „hadd haljuk a balalajkákat” – írta vasárnapi bejegyzésében az ukrán védelmi minisztérium. A dalszöveg a Beatles Back in the U.S.S.R. című dalából van, a Twitter-posztban pedig az ukránok által mért orosz veszteségeket tették közzé.
Így tehát – Ukrajna szerint – a háború kezdete óta 142 860 orosz személy halt meg az összecsapások során, több mint 3300 orosz tankot és mintegy 6500 páncélos járművet semmisítettek meg az ukrán csapatok. A tájékoztatás szerint egy nap alatt 590 orosz katona halt meg. A lelőtt drónok száma 216, a megsemmisített teherautóé pedig 5196.
"Let me hear your balalaikas ringing out."
The BeatlesTotal combat losses of the enemy from Feb 24 to Feb 19: pic.twitter.com/XayHzNwBBT
— Defense of Ukraine (@DefenceU) February 19, 2023
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szombaton figyelmeztette kínai kollégáját, Vang Jit, arra, hogy következményei lesznek annak, ha Kína anyagi támogatást nyújt Oroszország ukrajnai inváziójához – számolt be a Reuters.
Az NBC News Meet the Press with Chuck Todd című műsorának vasárnap reggel sugárzott adásában Blinken azt is mondta, az Egyesült Államok nagyon aggódik amiatt, hogy Kína fontolgatja, hogy fegyveres támogatást nyújtson Oroszországnak, és világossá tette Vang számára, hogy „volna súlyos következményekkel jár a kapcsolatunkban”.
A két szuperhatalom vezető diplomatái egy titkos helyen találkoztak a müncheni globális biztonsági konferencia kiözben, néhány órával azután, hogy Vang „hisztérikusan” szidta Washingtont amiért az lelőtt egy feltételezett kínai kémléggömböt.
Franciaország szeretné, ha Ukrajna legyőzné Oroszországot, de azt nem, hogy össze is roppanjon – mondta a Le Journal du Dimanche nevű lapnak adott interjújában Emmanuel Macron.
A francia elnök szerint nem az a cél, hogy Oroszországot a saját területén támadják meg és hogy összeroppantsák, és Franciaország sosem fog így gondolkodni.
Az interjút szemléző Guardian megjegyzi, hogy Macront többször is érte kritika a NATO-szövetségesek részéről, miszerint nem egyértelmű az álláspontja az ukrajnai háborúval kapcsolatban és olyan is volt, aki „gyenge láncszemnek” titulálta Párizst. Emmanuel Macron ugyanakkor pénteken arra biztatott, hogy fokozzák az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást.
Oroszország démonizálásával és az ukrajnai feszültség szításával vádolta Washingtont Anatolij Antonov, Oroszország amerikai nagykövete vasárnap, leszögezve, az ukrajnai válsággal kapcsolatban Moszkva ellen megfogalmazott vádak is csupán ezt szolgálják.
Telegram-üzenetében a diplomata az orosz csapatok által elkövetett háborús bűnökről szóló amerikai állításokról azt mondta, azok csupán Oroszország „soha nem látott mértékű démonizálásának részei”, valamint azt vetette Washington szemére, hogy „hibrid háborút” folytat Oroszország ellen.
„E washingtoni vádak célja az, hogy igazolja saját, az ukrajnai válságot csak tovább mélyítő lépéseit” – jelentette ki Antonov.
(MTI)
Az ukrán-magyar határszakaszon 5328-an léptek be Magyarországra szombaton, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6248-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 130 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Vonattal 85 ember – köztük 24 gyermek – érkezett Budapestre vonattal az ukrajnai háború elől menekülve, tudatta az ORFK.
2023. február 15-én az ukrán fegyveres erők több radarreflektorral ellátott léggömböt észleltek Kijev felett – írja vasárnapi jelentésében a brit védelmi minisztérium. Ukrán tisztviselők pedig arról számoltak be, hogy ezek közül legalább hatot lelőttek.
A kémléggömböket valószínűleg az oroszok engedték fel, ami változást jelez Oroszország hadi stratégiájában – tették hozzá. A minisztérium úgy véli, hogy az oroszok így próbálnak információt szerezni az ukrán légvédelmi rendszerről és lőszertartalékokról.
Megjegyezték azt is, hogy február 12-én Dnyipropetrovszk felett láttak kémléggömböt, február 14-én pedig Moldova felett, amely valószínűleg Ukrajna felől sodródhatott át.
Nemrégiben az Egyesült Államok lőtt le egy Kínából származó kémléggömböt Észak-Karolina partjainál.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 19 February 2023
Find out more about Defence Intelligence: https://t.co/JOkHGpKGFX
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/9AF5XFXrd2
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) February 19, 2023
