Egy rejtőzködő ukrán helikopteres osztagról közöl riportot a CNN.com: a lap újságírója a bahmuti front közelében töltött időt a Sikorsky Dandár néven emlegetett alakulattal, amelyek az ostromlott város védekezését igyekeznek támogatni, de erősen hátrányos alapállásból. A cikk szerint az egy évnyi háború után még mindig létező ukrán légierő megmaradt eszközei földön és levegőben a megszálló orosz hadsereg legfontosabb célpontjai. „Minket is meglep, hogy még itt vagyunk, de itt vagyunk, és sosem állunk le” – idézik az alakulat parancsnokhelyettesét.
A pilóták a lehető legalacsonyabban repülnek, hogy megnehezítsék a rájuk vadászó és akár 30 km távolságból indítható föld-levegő rakéták dolgát. Kapóra jönnek ehhez azok a pilóták, mint a cikkben szereplő két középkorú, évtizedes tapasztalattal rendelkező katona, akik a 2000-es évek elején libériai, Sierra Leone-i, dél-szudáni és kongói ENSZ-missziókban edződtek: a polgárháborús övezetekben tanultakat most a saját hazájukban kénytelenek bevetni. Teszik mindezt a 60-as évek technológiáját jelentő szovjet Mi-8 helikopterekkel, amelyeknek még csak páncélja sincsen, nem hogy tűzvezető rendszere, hiszen az ukránok szerelték fel rakétavetőkkel ezeket a szállítógépeket. Így aztán, mint a cikk fogalmaz, a szerencse és a tapasztalat keveréke, hogy összejön-e a találat – és mindezt csak később, drónok információi alapján tudják meg, mert tüzelés után a lehető leggyorsabb és leglaposabb útvonalon elhagyják a helyszínt, a front közelében kialakított átmeneti bázisaik rejteke felé.
