Újabb győzelem született az úzvölgyi katonatemető ügyében az erdélyi magyarság számára: a Bákó Megyei Törvényszék jogerősen törölte a moldvai Bákó (Bacau) megyei Dormánfalva (Darmanesti) városnak a sírkert fölötti tulajdonjogát – adta hírül az MTI.
A másodfokon eljáró Bákó Megyei Törvényszék kedden hozott ítéletének kivonatát szerdán reggel tették közzé a romániai bíróságok portálján. Ez megerősíti az alapfokon eljáró Moinesti Bíróság 2022. március 24-én hozott ítéletét. A tavaly hozott alapfokú ítéletet megelőzően 2019 októberében a Bákói Táblabíróság már jogerősen érvénytelenítette Dormánfalva önkormányzati testületének azt a 2019 márciusában hozott határozatát, mellyel a város közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt. A város ezt követően telekkönyveztette saját nevére a temető 7979 négyzetméteres területét.
Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.
2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt. A katonatemetőben a nacionalisták egy román trikolór plakáttal letakarták a román és magyar nyelvű, tájékoztató táblát, mondván, hogy nem tűrik tovább az „idegen jelképeket”.
Az úzvölgyi katonatemető 2019-ben azok után vált a nacionalista villongások helyszínévé, amikor is a csíkszentmártoniak által honvédtemetőként számon tartott úzvölgyi sírkertben önkényesen úgynevezett „román parcellát” alakítottak ki Dormánfalva polgármestere, Constantin Toma kezdeményezésére. Az ott állítólagosan nyugvó román hősöknek pedig ötven betonkeresztet is felállítottak. A 2019. júniusi megmozdulást a román nacionalisták azzal indokolták, hogy a felállított betonkereszteket akarják „megvédeni”. Egy bírósági határozat ugyanis az önkényesen felállított jelképek eltávolításáról döntött.
Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akiknek a névsorát felolvasták a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremónia részeként.
A nacionalista temetőfoglalók azóta többször szerveztek koszorúzásokat a temetőben azoknak a román katonáknak, akik – immár a hivatalos román álláspont szerint – nem is ott nyugszanak.
Kiemelt kép: A Csíkborzsovai Férfikórus előadása az úzvölgyi katonatemetőben tartott megemlékezésen 2019. augusztus 26-án. MTI/Veres Nándor
