Az ukránok szerint már jövő héten elkezdődhet az újabb orosz támadás

Ukrajna száznál is több régebbi, Leopard 1 A5 típusú német harckocsit kap európai országoktól – jelentette be kedden Kijevben Boris Pistorius német védelmi miniszter.

Ez a három hete hivatalba lépett német tárcavezető első hivatalos látogatása az ukrán fővárosban. Tájékoztatása szerint 2024 első vagy második negyedévéig legalább három zászlóaljra való Leopard 1-es harckocsit terveznek Nyugatról Ukrajnába küldeni.

A miniszter, aki biztonsági okokból nem jelentette be előre a látogatást az ukrán fővárosban, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és helyi hivatali partnerével, Olekszij Reznyikovval is egyeztetett.

Kiemelte, hogy a Leopard 1-esek szállítása lépcsőzetesen zajlik majd, a nyárig 20-25, az év végéig pedig 80 harckocsival. A cél az, hogy legkésőbb 2024 nyaráig több mint százat át tudjanak adni legalább három harckocsiszázad felállításához, a szükséges alkatrészekkel és lőszerkészlettel együtt. Hozzátette, hogy már megkezdték 600 altiszt kiképzését.

A Leopard 1 az első német harckocsi, amelyet a hadseregnek (Bundeswehr) fejlesztettek a második világháború után. A hatvanas évek közepétől a nyolcvanas évek közepéig mintegy 4700 darab készült. A Bundeswehr húsz éve leselejtezte a típust.

A német kormány hosszas vitákat követően két hete döntött arról, hogy a Leopard 1-es utódjával, a világ legmodernebb harckocsijaként számon tartott Leopard 2-es típusú harckocsival is támogatja az ukrán erőket az orosz támadás elleni védekezésben, majd a napokban közölték, hogy Leopard 1-eseket is átadnak.

Boris Pistorius Kijevben hangsúlyozta: nincs kételye afelől, hogy Németország, valamint partnerei Európán innen és túl a jövőben is kiállnak Ukrajna mellett, a szükséges felszereléssel segítve a védekezést. Hozzátette, hogy február végéig Ukrajna további manőverező robotrepülőgépeket, öt Gepard légvédelmi páncélost és öt Dachs páncélozott utászjárművet kap, márciusban pedig öt darab Biber típusú hídvető harckocsi érkezik.

A szövetségi védelmi minisztérium a tárcavezető kijevi látogatásával kapcsolatban közölte, hogy Hollandiával és Norvégiával együttműködve támogatják Ukrajnát a Leopard 1-esekkel. Legfeljebb 178 darab Leopard 1 A5 típusú harckocsit tudnak küldeni, a pontos szám a felújítási, karbantartási munkálatok sikerétől függ.

A minisztérium egy Twitter-bejegyzésben arról is tájékoztatott, hogy március végére készen állnak az Ukrajnának ígért Leopard 2 A6 típusú harckocsik. A kormány 14 ilyen harckocsit ad át a Bundeswehr állományából, és azt is vállalta, hogy összehangolja a védekezést ugyancsak Leopard 2-esekkel segítő partnerországok erőfeszítéseit. A támogatási programhoz kiképzés, lőszer, szállítás és karbantartás is jár.

(MTI)

Az ukrán hírszerzés nem erősítette meg, hogy az orosz erők számos falut, köztük a Donyeck megyei Bahmut közelében lévő településeket foglaltak volna el, mint ahogy azt Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden bejelentette.

Az Oroszországi Föderáció védelmi minisztere, Szergej Sojgu egy videokonferencián bejelentette, hogy a megszálló hadsereg teljesen ellenőrzése alá vonta Donyeck megyében Szoledar, Kliscsijivka, Krasznopillja, Blahodatne és Mikolajivka, valamint a zaporizzsjai régióban lévő Pidhirne és Lobkove településeket. Az ukrán fegyveres erők vezérkara már hivatalosan bejelentette, hogy január 25-én kivonták az ukrán csapatokat Szoledar városából. Ami a többi települést illeti, az ellenség általi elfoglalásukat jelenleg nem erősítették meg. Az ukrán védelmi erők folytatják a védelmet az említett helyek mindegyikében

– idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága által kiadott sajtóközleményt.

A hírszerzés hozzátette: Sojgu szándékosan elhallgatta azt a tényt, hogy a Wagner orosz zsoldoscsoport erői aktívan részt vettek a harci cselekményekben a felsorolt települések térségében, ami – szerinte – az Oroszországi Föderáció katonai-politikai vezetése közötti konfliktus folytatódását jelzi.

(MTI)

Ukrajna idővel kap amerikai gyártású F-16-os repülőgépeket, és már most rendelkezik az ország olyan fegyverekkel, amelyek képesek csapást mérni oroszországi területre – jelentette ki Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a CNN-nek adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett kedden.

Csak idő kérdése, mikor kapjuk meg az F-16-osokat. Biztosan megérkeznek. Sajnos, időközben veszítjük a függetlenségünkért küzdő embereinket

– fogalmazott Danyilov. Utalt arra is, hogy Ukrajna nemcsak az ideiglenesen megszállt ukrán területeken lévő orosz erőkre, hanem Oroszországra is képes lenne csapást mérni.

Ami az orosz területet illeti, senki sem tiltja, hogy Ukrajnában gyártott fegyverekkel pusztítsunk el célpontokat. Vannak ilyen fegyvereink? Igen, vannak

– szögezte le.

A CNN arra emlékeztetett, hogy a nyugati országok megtiltották Ukrajnának, hogy a Nyugat által biztosított fegyverekkel csapást mérjen Oroszország területére. A háború kezdete óta azonban állandóan történnek robbanások Oroszország stratégiai létesítményeiben, ugyanakkor Ukrajna egyszer sem ismerte még el nyilvánosan a felelősségét ezekért a csapásokért.

Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője januárban „egyre mélyebb” támadásokat jósolt Oroszországban, anélkül, hogy elismerte volna Ukrajna felelősségét. Budanov akkor azt mondta az ABC Newsnak, „nagy örömmel látja” az Oroszországon belüli csapásokat, de a háború végéig nem tud választ adni arra, hogy Ukrajnának köze van-e ezekhez.

Danyilov, az RNBO titkára Twitteren reagált Dmitrij Medvegyevnek, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettesének a Telegram-csatornáján kedden közzétett kijelentésére. Az orosz politikus szavai szerint Ukrajna állítólag egy „koreai forgatókönyv” lehetőségét fontolgatja az Oroszországgal vívott háborúban, megpróbál Dél-Koreához hasonlóvá válni, és közben reménykedik az orosz megszállás alá került területeinek felszabadításában. Ezt Medvegyev vágyálomnak minősítette. Kijelentette, hogy a Koreai-félszigetnek a 38. szélességi kör mentén történt felosztása két független országot hozott létre, a Donyec-medence, és más területek viszont már Oroszország részeivé váltak.

Danyilov ezzel szemben cáfolta, hogy Kijev ilyen terveket szövögetne.

Ukrajna nem Korea. Nem lesznek 38-as és más szélességi körök, kívülről rákényszerített külföldi történetek és forgatókönyvek

– szögezte le bejegyzésében.

Sikeresnek nevezte a harci műveletek előrehaladását Artemivszk (Bahmut) és Vuhledar térségében kedden Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter.

Sojgu a védelmi tárca keddi videokonferenciáján elmondta, hogy a Donyeck térségében és Zaporizzsja irányában indított orosz offenzíva hét település, köztük Szoledar “felszabadítását” eredményezte. Beszámolója szerint a harcok Artemivszk és Vuhledar térségében sikeresen haladnak.

A miniszter azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők csak januárban több mint 6500 embert, 26 repülőgépet és hét helikoptert, 341 páncélozott járművet és 40 sorozatvetőt, valamint 208 drónt veszítettek.

A nyugati országok példátlan katonai segítsége ellenére az ellenség jelentős veszteségeket szenved

– hangoztatta.

Sojgu szerint az Egyesült Államok és szövetségesei igyekeznek minél tovább elhúzni a konfliktust, ezért „nehéz támadó fegyverekkel” látják el, és nyíltan orosz területek elfoglalására ösztönzik Kijevet.

Az ilyen lépések ténylegesen a NATO-országokat is belerángatják a konfliktusba, és kiszámíthatatlan mértékű eszkalációhoz vezethetnek

– figyelmeztetett.

Mint mondta, eközben az orosz hadsereg „folytatja a leszállított fegyverek felőrlését” mind az érintkezési vonalon, mind az odavezető úton.

A tárcavezető azzal vádolta Kijevet, hogy miután tudatosította, hogy képtelen Oroszországot katonailag legyőzni, az új orosz régiók – az Ukrajnától elcsatolt területek – lakóinak megfélemlítéséhez folyamodik, lakónegyedekre és polgári intézményekre mér csapásokat.

A miniszter úgy vélekedett, hogy Oroszország karácsonyi tűzszüneti ajánlatának elutasítása sokat elmond az ukrán vezetés „barbár természetéről”: a kérdéses időszakban az ukrán hadsereg több mint 550 tüzérségi és aknavető-támadást hajtott végre, amelyet ellentűzzel elfojtottak.

Sojgu azt ígérte, hogy az orosz fegyveres erők továbbra is „biztosítani fogják az orosz állampolgárok biztonságát az új régiókban, és meg fogják védeni Ukrajna népét a kijevi rezsim népirtásától”.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese Telegram-csatornáján kedden vágyálomnak minősítette, ugyanakkor a területi realitások felé tett első lépésnek nevezte azokat a kijevi kijelentéseket, amelyek szerint a Nyugat állítólag kész lenne a koreai forgatókönyv szerint felosztani Ukrajnát. Az elképzelést a volt elnök belső használatra szánt narratívának nevezte. Érvelése szerint amíg a Koreai-félszigetnek a 38. szélességi kör mentén történt felosztása két független országot hozott létre, addig a Donyec-medence és más területek már Oroszország részeivé váltak, „amely a világ legnagyobb állama, és amely teljes szuverenitással és a legfélelmetesebb fegyverekkel” rendelkezik.

(MTI)

Oroszország nagy valószínűséggel már január eleje óta próbálkozik a jelentősebb támadó hadműveletek újraindításával Ukrajnában, és a műveleti cél szinte bizonyosan a Donyeck megye még ukrán ellenőrzés alatt álló térségeinek elfoglalása – áll a brit katonai hírszerzés kedden ismertetett helyzetértékelésében, melyet az MTI szemlézett.

A londoni védelmi minisztérium által közzétett hírszerzési összefoglaló szerint azonban az orosz fegyveres erők hetente alig néhány száz méternyi területet tudtak eddig megszerezni, és ennek csaknem biztosan az az oka, hogy Oroszországnak sem elégséges mennyiségű muníciója, sem elegendő létszámú, hadszíntéri manőverekre bevethető alakulata nincs sikeres offenzívák elindításához.

A brit katonai hírszerzés szerint valószínű az is, hogy a magas rangú orosz vezénylő tisztek a rájuk nehezedő politikai és szakmai nyomás alatt olyan terveket készítenek, amelyek elégtelen létszámú, tapasztalatlan alakulatok elé tűznek ki irreális célokat.

Az orosz vezetés várhatóan továbbra is széles körű előrenyomulást követel. Változatlanul valószínűtlen azonban, hogy Oroszország fel tudna vonultatni olyan erőket, amelyek a következő hetekben jelentősen befolyásolhatnák a háború kimenetelét – fogalmaz keddi összefoglalójában a brit katonai hírszerzés.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajnának szánt nyugati fegyverszállítások gyakorlatilag belerángatják a NATO-t a konfliktusba, ami „kiszámíthatatlan mértékű eszkalációhoz” vezethet.

Sojgu azzal vádolta az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy a támadó nehézfegyverek szállításával addig akarják elhúzni a konfliktust, amíg csak lehet.

Ezekkel a lépésekkel a NATO-országok egyre inkább bevonódnak a konfliktusba, ami végül kiszámíthatatlan eszkalációhoz vezethet

– vélekedett Sojgu.

A kelet-ukrajnai Bahmut városánál folyó küzdelmekről elmondta, az orosz erőknek sikerült előrehaladni, ami egy újabb lépés a győzelem felé.

(Guardian)

Kiképzési gyakorlatot tartanak Varsóban az amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rakétarendszerekkel – közölte kedden Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter, aki szerint a művelet célja az elrettentés. Blaszczak a varsói Bemovo negyedben működő katonai repülőtéren megnézte a gyakorlatot. Elmondta: a lengyel hadsereg számára 2018-ban rendeltek meg 16 indítóállásból álló, két korszerű amerikai Patriot-üteget, melyek közül az első tavaly ősszel érkezett meg Lengyelországba.

A Patriotokat kezelő katonák kiképzése keretében a rakétarendszerek áthelyezését is gyakorolják – mondta el Blaszczak. A miniszter korábban a Twitteren már jelezte: a kiképzés fontos elemeként a rendszereket a közép-lengyelországi Sochaczew városából Varsóba viszik át.

Blaszczak elmondta: tervezett gyakorlatról van szó, melynek része a rendszerek áthelyezése és egyes elemeinek összehangolása. Hozzátette: az ilyen műveletekről a hadsereg elvből nem szokott tájékoztatni, most azonban tudatosan adtak hírt róla. Célja ugyanis egy esetleges támadó elrettentése, a lengyel hadsereg felkészültségének demonstrálása – húzta alá. Az ukrajnai háború tapasztalata mutatja, mennyire fontos a légvédelem biztosítása – mondta a miniszter.

A második Patriot-üteget várhatóan március végéig telepítik Lengyelországba. A lengyel védelmi tárca tavaly májusban további hat üteg beszerzését célzó ajánlatkéréssel  fordult az amerikai partnerekhez. Emellett az ukrajnai háború kitörése miatt megerősített amerikai katonai jelenlét keretében – átmeneti jelleggel – két másik Patriot-üteget telepítettek Délkelet-Lengyelországba. Szintén átmenetileg januárban nyolc régebbi típusú, a német hadsereg készleteiből felajánlott Patriot-rakétaindítót telepítettek a kelet-lengyelországi Lublini vajdaságba is.

Rövidesen elkészül a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja atomerőmű kulcsfontosságú létesítményeinek védőszerkezete A hír először a TASZSZ orosz állami hírszolgáltató tette közzé, az orosz atomerőműveket üzemeltető állami vállalat sokat idézett tanácsadójára hivatkozva.

Renat Karcsaa, a Roszenergoatom vezérigazgatójának tanácsadója elmondta:

Az atomerőmű fontos infrastrukturális létesítményeinek, köztük a radioaktív anyagokat tároló objektumok kiegészítő védelmét szolgáló építmények felállítása befejeződött.

A zaporizzsjai atomerőművet – amely a legnagyobb ilyen erőmű Európában – tavaly márciusban foglalták el az orosz csapatok, nem sokkal a február végi inváziót követően. Az erőmű továbbra is a frontvonal közelében fekszik, így többször is tűz alá került, ami jelentősen növelte a nukleáris katasztrófa kockázatát.

(Guardian)

Margus Laidre, Észtország moszkvai nagykövete kedden kora reggel elhagyta rezidenciáját – jelentették az orosz állami hírügynökségek. Ez egyet jelent azzal, hogy a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok az ügyvivői szintre mérséklődtek.

Január 11-én Észtország azt követelte Moszkvától, hogy csökkentse a tallinni orosz nagykövetség alkalmazottainak számát. Az észt külügyminisztérium érvelése szerint, így lenne arányos a két ország külképviseletének létszáma.

Az orosz külügyminisztérium válaszul kiutasította az országból az észt küldöttséget. Közölték, hogy a távozásra egy hónapot kapnak, és mindkét országot egy ideiglenes ügyvivő képviseli majd egymás fővárosában nagykövet helyett.

Az elmúlt években az észt vezetés tudatosan leépítette az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok egészét. A totális russzofóbia, az országunkkal szembeni ellenségeskedés Tallinn központi politikájává vált

– indokolta döntését az orosz külügyi tárca.

Az orosz háború óta Észtország bezáratta az orosz konzulátust Narvában és Tartuban, továbbá kiutasított három orosz diplomatát.

(Guardian)

Mintegy nyolcmillióan menekültek el Ukrajnából azóta, hogy Oroszország csaknem egy évvel ezelőtt támadást indított az ország ellen – mondta el Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius ügyekben illetékes főtitkár-helyettese helyi idő szerint hétfőn New Yorkban.

A belső menekültek száma 5,3 millió

– tájékoztatta a Biztonsági Tanácsot Griffiths.

A tisztségviselő szerint 17,6 millió ember, azaz a lakosság majdnem negyven százaléka szorul humanitárius segítségre.

Griffiths elmondta, hogy még a hónapban bemutatja az Ukrajna számára készített idei humanitárius akciótervet Genfben. A terv megvalósítása körülbelül 3,9 milliárd dollárba fog kerülni.

Az ENSZ hivatalos adatai szerint több mint hétezer civil vesztette életét az ukrajnai háború kezdete, azaz tavaly 2022. február 24. óta, de az áldozatok valódi száma ennél biztosan magasabb.

A világszervezet menekültügyi főbiztossága (UNHCR) szerint  a második világháború óta nem volt példa akkora menekültáradatra, mint amekkorát az ukrajnai háború okozot

(MTI)

Ukrajna tavaly novemberig 19 millió példányban vont ki a könyvtárakból a szovjet korszakból származó vagy orosz nyelvű könyveket – közölte Jevhenija Kravcsuk, az ukrán parlament humanitárius és információs politikával foglalkozó bizottságának helyettes vezetője. A 19 millió könyvből 11 milliónak azért kellett menni, mert orosz nyelvű volt.

Ajánlások vannak olyan könyvek kivonására és törlésére is, amelyek szerzői támogatták az Ukrajna elleni fegyveres agressziót

– olvasható a Verhovna Rada, az ország parlamentjének honlapján közzétett nyilatkozatban.

2022 közepén az ukrán parlament megszavazott két törvényt, amelyek Ukrajna területén szigorúan korlátozzák az orosz könyvek és zenék terjesztését. Az indoklás szerint így kívánják megszakítani a két nemzet közötti kulturális kapcsolatokat, és reparálni azt a politikát, amely a kijevi kormányzat szerint „évszázadok óta elnyomja az ukrán identitást”.

Általánosságban elmondható, hogy könyvtárainkban az orosz és ukrán nyelvű könyvek aránya rendkívül aggasztó

– fogalmazott Kravcsuk.

Hozzátette: az ukrajnai könyvtárakban található könyvek mintegy 44 százaléka orosz nyelvű, a többi ukránul vagy más európai ország nyelvén íródott.

(Guardian)

Erősítést küldött Kelet-Ukrajnába Oroszország, amely vélhetően egy új offenzívát készít elő – írja a Reuters Luhanszk megye ukrán kormányzójára hivatkozva. Az ukrán fél arra számít, hogy Oroszország nagyszabású offenzívát indít a háború február 24-i évfordulója környékén. Eközben az ukránok az elvesztett területek visszafoglalására készülnek: a nyugati nagy hatótávolságú rakéták és harckocsik érkezésére azonban szakértők szerint még hónapokat kell várni, így várhatóan legkorábban tavasszal tudnak majd támadó hadműveleteket folytatni.

Azt látjuk, hogy egyre több orosz tartalékost telepítenek a térségbe, és egyre több felszerelést hoznak be…

– nyilatkozta Szerhij Hajdaj, a többségében orosz ellenőrzés alatt álló Luhanszk megye ukrán kormányzója.

Hajdaj arról is beszélt, hogy az oroszok folyamatosan szállítanak lőszert a keleti frontra, de már nem lőnek vele éjjel-nappal, mint korábban. Úgy véli a spórolás már az újabb orosz offenzíva előkészítésének jele.

Valószínűleg még tíz napba telik, amíg összegyűjtik a tartalékosokat, de február 15-e után bármikor számíthatunk a támadásra

– tette hozzá.