Meghosszabbítja az EU az Oroszország elleni szankciókat

Továbbra is rendkívül éles a helyzet az ukrajnai fronton, különösen a kelet-ukrajnai Donyeck megyében, ahol Oroszország fokozza az offenzívát – közölte péntek esti üzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Zelenszkij heves csatáról számolt be, amelyek a Donyecktől délnyugatra fekvő Vuhledar, illetve a megyeszékhelytől északkeletre fekvő Bahmut elfoglalásért folynak. Bahmut nagy része romba dőlt az ismételt orosz támadások következtében.

Az ukrán elnök kijelentette: „a megszállók nem csupán az állásainkat ostromolják, de tüzérséggel, légicsapásokkal, rakétákkal szándékosan és módszeresen lerombolják a közelükben lévő városokat és falvakat is”. „Az orosz hadsereg nincs szűkében a halált osztó eszközöknek, és csak erővel lehet megállítani” – tette hozzá.

A háború előtt hetvenezer lakosú Bahmutban a tizenegy hónapja tartó háború legkegyetlenebb harca folyik.
Ukrajna franciaországi nagykövete pénteken a BFM francia hírtelevízióban közölte, hogy több ország összesen 321 nehéz harckocsit ígért Ukrajnának.

A mai napig számos ország erősítette meg hivatalosan a megállapodást 321 harckocsi Ukrajnának küldéséről

– közölte Vadim Omelcsenko a BFM-nek adott interjúban.

A szállítási határidő esetenként változik, minél előbb szükségünk van erre a segítségre

– tette hozzá a diplomata.

Omelcsenko arra nem tért ki, hogy országonként hány harckocsit küldenek.  Németország vezetésével csütörtökön több nyugati-európai ország és az Egyesült Államok közölte, hogy harckocsikat szándékozik Ukrajnának küldeni.

(MTI)

Új és egyedülálló nemzetközi bíróság, úgynevezett hibrid törvényszék felállítását javasolja az EU-tagállamok igazságügyi minisztereinek egy csoportja annak érdekében, hogy az orosz vezetőket felelősségre lehessen vonni az Ukrajna elleni katonai agresszió keretében elkövetett háborús bűncselekményekért – derült ki a politikusok pénteki, stockholmi nyilatkozataiból.

Különbíróságot kell felállítani

– szögezte le Sam Tanson luxemburgi igazságügyi miniszter.

Az uniós tárcavezetők pénteki stockholmi találkozóján felmerült kérdés előzménye az Európai Bizottság tavaly novemberben tett kettős javaslata annak áthidalására, hogy Oroszország nem ismeri el a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) joghatóságát.

A bizottság első javaslata nemzetközi különbíróság felállítása, míg a második egy nemzeti jogon alapuló, ám nemzetközi bírákkal felállított, hibrid különbíróság létrehozása volt.

A hibrid bíróság ötletét hivatalosan is támogató Németország külügyminisztere, Annalena Baerbock az ICC-n januárban tett látogatásakor azt javasolta, hogy a bírói testület létrehozása az ukrán jogon alapuljon. Baerbock ugyanakkor elismerte, nem biztos, hogy felállása után azonnal a bíróság elé citálhatják Vlagyimir Putyin orosz elnököt, Mihail Misusztyin miniszterelnököt és Szergej Lavrov külügyminisztert, mert hivatali idejük alatt különleges mentelmi joggal rendelkeznek.
Baerbock javaslatát nyilvánosan eddig csupán Franciaország támogatta a találkozón. A belga igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy az orosz felső vezetőket felelősségre kell vonni, ám a hibrid bíróság szerinte túl sok problémával jár.

Vincent Van Quickenborne azt ugyan támogatta, hogy az ENSZ-en keresztül hozzák létre a különleges grémiumot, de úgy vélte, Moszkva megvétózná a lépést az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Szintén a különleges nemzetközi bíróság mellett Inese Libina-Egnere lett miniszter is mindhárom balti állam nevében.

(MTI)

Észak-Korea pénteken elítélte, hogy az Egyesült Államok úgy döntött, fejlett tankokkal támogatja Ukrajnát az Oroszországgal szembeni küzdelemben, írja az MTI.

Phenjan szerint Washington újabb határvonalat lépett át a döntéssel, amelynek célja a Moszkva elpusztítására törekvő ukrajnai proxy háború fokozása, idézte a KCNA állami hírügynökség Kim Jodzsongot, Kim Dzsongun észak-koreai vezető befolyásos húgát.

Az Egyesült Államok a főbűnös, komoly fenyegetést és kihívást jelent Oroszország stratégiai biztonságára, és a térségbeli helyzetet a jelenlegi súlyos szakaszba taszította

– hangoztatta Kim Jodzsong. Hozzátette: kétsége sincs afelől, hogy az orosz hadsereg porrá zúzza a Nyugat által küldött fegyvereket, és Észak-Korea mindig Oroszország oldalán fog állni.

Oroszország és Szíria mellett Észak-Korea ismerte el a szakadár kelet-ukrajnai Donyecki Népköztársaság és Luhanszki Népköztársaság függetlenségét. Joe Biden amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy az Egyesült Államok 31 Abrams típusú harckocsit küld Ukrajnának. Ezt megelőzően Berlin tett ígéretet arra, hogy 14 Leopard 2 típusú tankot szállít Kijevnek.

Észak-Korea korábban is az Egyesült Államokat hibáztatta az ukrajnai háború miatt, azt állítva, hogy a Nyugat egyeduralomra törő politikája kényszerítette támadásra Oroszországot. Phenjan szerint Moszkva csak biztonsági érdekeit védi a katonai akcióval.

Washington azzal vádolta Észak-Koreát, hogy tüzérségi lövedékekkel és lőszerekkel látja el Oroszországot, Phenjan ezt tagadta.

Az ukrán kormány határozatot fogadott el, amely megtiltja a tisztségviselőknek, hogy a háború ideje alatt alapos indok nélkül külföldre utazzanak, hozta nyilvánosságra Denisz Smihal miniszterelnök pénteken a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A parlamenti és az önkormányzati képviselők, az ügyészek, a bírók, valamint más tisztviselők csakis szolgálati utazás céljából léphetik át az államhatárt. Engedélyezett számukra a külföldi utazás megbeszélések, gyógykezelés, valamint kiskorú gyermekek ellátása céljából, de nyaralni nem mehetek külföldre

– fejtette ki a kormányfő. Hozzátette: vannak, akik még „a háború alatt sem értenek alapvető dolgokat”, ezért hozott a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) határozatot, majd az elnök rendeletet a külföldi utazások kérdésében, most pedig a kormány hozta meg erről a döntést.

A védelmi tanács január 23-án úgy döntött: a hadiállapot ideje alatt a köztisztviselők Ukrajnán kívülre csak üzleti célból utazhatnak. A döntés előzménye, hogy Olekszij Szimonenko főügyész-helyettes egy lvivi üzletemberrel és egy megyei tanácstaggal együtt Spanyolországba ment nyaralni.

Csütörtökön vált ismertté, hogy Mikola Tiscsenko, Volodimir Zelenszkij elnök pártjának, a Nép Szolgájának parlamenti frakcióvezető-helyettese Thaiföldre utazott. A közfelháborodást kiváltó utazás miatt kizárták a pártból és a parlamenti képviselőcsoportból is, noha Tiscsenko azt állította, hogy Thaiföldön nem nyaralt, hanem dolgozott: a helyi ukrán közösséget kereste fel, írja az MTI.

Németország lakosságának többsége támogatja, hogy a szövetségi kormány számos fegyverrendszer után Leopard harckocsikkal is segíti Ukrajnát az orosz támadás elleni védekezésben, mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.

A ZDF országos közszolgálati televízió megbízásából végzett közvélemény-kutatás szerint a lakosság 54 százaléka helyesli, és 38 százaléka ellenzi Ukrajna támogatását a legmodernebb és legerősebb harckocsitípusnak számító Leopard 2-esekkel.

A kormánypártok, szociáldemokraták (SPD), Zöldek, liberálisok (FDP), szavazóinak körében nagy többségben vannak az új fegyverszállítási program támogatói. A legnagyobb mértékben, 75 százalékos arányban a Zöldek szavazói értenek egyet a harckocsik Ukrajnába küldésével. A legnagyobb ellenzéki erő, a jobbközép CDU/CSU pártszövetség szavazói is csaknem kétharmados, 64 százalékos arányban támogatják a tervet.

A legkevésbe, mindössze 4 százalékos arányban a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) bázisa ért egyet azzal, hogy német gyártmányú modern harckocsikkal segítsék az ukrán erőket az orosz agresszió elleni védekezésben.

Az ország nyugati részén a lakosság 59 százaléka helyesli, 33 százaléka elutasítja a kormány szerdán bejelentett döntését. Az ország keleti részén, a volt NDK területén fordított az arány, 35 százalékos a támogatók és 57 százalékos az ellenzők aránya.

A szövetségi kormány első lépésként 14 darab Leopard 2-A6 típusú harckocsit ad át Ukrajnának a német hadsereg állományából, és vállalja, hogy összehangolja az Ukrajnát ugyancsak Leopardokkal segítő nyugati partnerek törekvéseit. A közös cél két harckocsizászlóalj minél gyorsabb felállítása az ukrán hadseregben. A Leopard-programhoz németországi kiképzés, lőszer, szállítás és karbantartás is tartozik.

Elérték céljukat az ukrán hadiipari és energetikai létesítmények ellen csütörtökön intézett rakétacsapások, az orosz erők pedig előrenyomultak az elmúlt nap folyamán Donyeck térségében és Zaporizzsja irányában – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője pénteken, a hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint a rakétacsapás minden kijelölt létesítményt eltalált és megzavarta a fegyver- és lőszerszállítást a harci területekre, beleértve a NATO-országok által biztosított eszközökét is. Azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők haditechnikai eszközeit javító és helyreállító vállalatok működése megszakadt.

Konasenkov elmondta, hogy a rakétatámadást az ukrán védelmi ipar és közlekedési rendszer működését biztosító energetikai rendszer létesítményei ellen az orosz fegyveres erők nagyhatótávolságú, precíziós légi és tengeri indítású fegyverekkel, valamint drónokkal hajtotta végre.

A szóvivő szerint Donyeck környékén a sikeres orosz offenzíva több mint nyolcvan ukrán katona halálát okozta, valamint megsemmisített egy harckocsit, három gyalogsági harcjárművet, három kisteherautót, egy D-20-as, két D-30-as tarackot, egy Mszta-B és egy M109 Paladin önjáró tarackot, valamint egy AN/TPQ-50-es ellentűzradart. A donyecki régió déli részén és Zaporizzsja irányába végrehajtott támadó akciók nyomán az orosz erők előnyösebb állásokat foglaltak el, tűz alá véve egyebek között az ukrán 72. gépesített dandár egységeit Vuheldar közelében. Ezen a frontszakaszon az orosz összesítés szerint az ukrán veszteség mintegy 65 katona, egy harckocsi, két páncélozott harcjármű, egy D-20-as tarack, három egyéb jármű és két AN/TPQ-37-es ellentűzradar volt.

Apti Alaudinov, az Ahmat csecsen különleges alakulat parancsnoka és a luhanszki “népi milícia” 2. hadtestének parancsnokhelyettese a Pervij Kanal állami csatornán azt mondta, hogy Artemivszk (Bahmut) közel áll a műveleti bekerítéshez, az orosz csapatok csaknem minden, a városba vezető útvonalat lezártak. Jan Gagin, az Ukrajnától jórészt elcsatolt donyecki régió megbízott vezetőjének tanácsadója ugyanezen a csatornán kijelentette, hogy az orosz erők Vuhledar keleti és délkeleti részén is megvetették a lábukat és osztagokat küldenek be a városba harci felderítésre.

Igor Kimakovszkij, a donyecki régió vezetőjének másik tanácsadója azt mondta, hogy Vuhledarnál az ukrán fegyveresek kisebb csoportokban próbáltak meg ellentámadást végrehajtani, de az orosz tüzérség visszaverte őket.

Az orosz hadijelentés szerint az ukrán fegyveres erők vesztesége Kupjanszk irányában több mint harminc katona, két jármű, egy M-777-es és egy D-20-as tarack, Liman irányában mintegy negyven halott és sebesült, három páncélozott harcjármű, három egyéb jármű, egy D-20-as egy M-777-es tarack, valamint egy tüzérségi lőszerraktár, Herszon irányában pedig egy Grad rakétavető, egy M-777-es tarack és egy tüzérségi lőszerraktár volt.

Az orosz harcászati gépek, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok 102 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint 79 ukrán tüzérségi lőállásra mertek csapást, megsemmisítve egyebek között az Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer radarállomását a Harkiv megyei Szenkove közelében.

Az orosz légvédelem Vuhledar közelében lelőtt egy ukrán Szu-25-ös repülőgépet, valamint 11 drónt, 14 Vilha-, Uragan- és HIMARS-rakétát.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 380 repülőgépet, 204 helikoptert, 2967 drónt, 402 légvédelmi rakétarendszert, 7644 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 991 sorozatvetőt, 3932 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8191 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi támadást.

(MTI)

A belga szövetségi kormány pénteken 92 millió euró értékű katonai felszerelést tartalmazó segélycsomagot fogadott el Ukrajna számára – jelentette a RTBF belga hírportál Alexander de Croo miniszterelnök bejelentésére hivatkozva.

A katonai felszerelésekből álló segélycsomag a többi között a védelmi készletekből kivont, illetve a magánszférából vásárolt légvédelmi rakétákat, páncéltörőket, géppuskákat, gránátokat és lőszereket foglal magába.

Ludivine Dedonder védelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a kormány által nyújtott „jelentős katonai segély kiegészíti a többi uniós tagállam és nemzetközi partnereik által nyújtott segítséget, és lehetővé teszi az ukrán hadsereg számára, hogy az elkövetkező hetekben megfékezze az orosz hadsereg újabb offenzíváját”.

A miniszter szerdán közölte, hogy Belgium nem küld harckocsikat Kijevnek, mert már nem rendelkezik ilyen harcjárművekkel. Belgium körülbelül tíz évvel ezelőtt úgy döntött, hogy eladja harckocsijait, darabonként 10-15 ezer euróért.

Dedonder szerint, visszavásárlásuk több mint félmillió euróba kerülne darabonként. Belgium ugyancsak jelentős humanitárius támogatásról döntött pénteken. Brüsszel körülbelül 90 millió euró értékben finanszírozza ukrajnai gyerekek oktatását, sebesültek ellátását, valamint a háború miatt elpusztult infrastruktúra helyreállítását.

Az RTBF beszámolója szerint, a belga kormány elkötelezte magát amellett, hogy csökkenti az orosz eredetű gyémántok beáramlását az antwerpeni gyémántpiacra. Tavaly Antwerpen, mintegy 1,8 milliárd euró értékben importált nyersgyémántot Oroszországból.

(MTI)

Nem helytállók azok az ukrán és nyugati közlések, amelyek szerint lőszerhiány lépett fel az orosz fegyveres erőknél – jelentette ki pénteken Szergej Csemezov, a fejlett technológiájú ipari termékek gyártását és exportját támogató Rosztyeh állami vállalat vezérigazgatója a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva.

Csemezov szerint a Rosztyeh az orosz védelmi minisztérium megrendelése alapján többszörösére, egyes típusok esetében pedig „több nagyságrenddel” növelte a lőszergyártást. Mint mondta, a „különleges hadművelet” során egyébként valóban rengeteg fogy minden típusú lőszerből, így a töltényekből, a tüzérségi és harckocsilövedékekből, és a rakétából is.

A vezérigazgató elmondta, hogy az AK-12-es gépkarabélyt az ukrajnai háború tapasztalati alapján „jelentősen továbbfejlesztették”, és idén megkezdik a kényelmesebb és ergonomikusabb, módosított változat gyártását.

Közölte, hogy a Rosztyeh vállalat a „különleges hadművelet” igényeihez alkalmazkodva olyan kisméretű felderítő-csapásmérő drónok fejlesztésén dolgozik, amelyek képesek rajban lecsapni. A szerkezetek Csemezov szerint automatikusan derítik fel az ellenséget és koordinálják a tüzérséget.

Méltatta a Kalasnyikov cég ZALA leányvállalata által kifejlesztett Lanszet csapásmérő drónt, amelyet szerinte „intenzíven és nagyon hatékonyan” alkalmaznak a háborús övezetekben, mind a frontvonalon történő feladatokra, mind pedig 40-70 kilométeres távolságban az ellenség hátországába való behatolásra. A drón repesz- és kumulatív lőszer hordozására is alkalmas.

Elmondta, hogy a Szuhoj SuperJet utasszállító repülőgép PD-8-as hajtóművének a típustanúsítvány megszerzéséhez szükséges tesztjei a tervek szerint idén befejeződnek. A PD-8 a SuperJethez eredetileg használt külföldi hajtóműveket fogja helyettesíteni. Csemezov szerint az MC-21-es utasszállító repülőgép a tervek szerint 2024 végéig megkapja a sorozatgyártáshoz szükséges tanúsítványt. Közölte, hogy az orosz légiforgalmi hatóság (Roszaviacija) jóváhagyta a PD-14-es hajtóműben és az orosz kompozitokból készült szárnyban a szabványtervhez képest alkalmazandó változtatásokat.
Csemezov hangsúlyozta, hogy a Rosztyeh a „barátságtalan országok” ellenállása ellenére sem szándékozik feladni a globális fegyverpiacon elfoglalt pozícióit, de a vállalatcsoport fő erőfeszítései az orosz állami védelmi megrendelések teljesítésére irányulnak.

A RIA Novosztyi szerint Oroszország a világ második legnagyobb fegyver- és haditechnikai exportőre, az elmúlt évtizedben évente mintegy 15 milliárd dollár értékben adott el fegyvert, ebből 13 milliárd dollár értékben a Rosztyeh részét képező Roszoboronexport.

(MTI)

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára pénteki Facebook-bejegyzésében utalást tett arra, hogy Ukrajna a közeljövőben nemzetközi partnereitől amerikai gyártású F-16-os vadászbombázó repülőgépeket is kaphat, írja az MTI.

Hamarosan F-16-osok lesznek Ukrajna egén

– írta a tisztségviselő. Danyilov közzétett egy videót az F-16 műszaki jellemzőiről, nem közölt azonban részleteket arról, hogy a vadászgépek szállításáról született-e már bármilyen döntés.

Volodimir Zelenszkij elnök szerda esti videoüzenetében fontos célkitűzésnek nevezte azt, hogy a nyugati gyártású harckocsik szállításáról meghozott döntés után Ukrajna partnerei kezdjenek katonai repülőgépeket is szállítani. Az ukrán hírportál szerint az F-16-osokat gyártó amerikai vállalat bejelentette: kész ilyen típusú repülőgépeket szállítani európai országoknak, amelyek ezeket továbbadhatják Ukrajnának.

A Fehér Háznak módjában állna a konfliktus lezárására utasítania Kijevet, jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak. Peszkov Donald Trump volt amerikai elnöknek azt az állítását kommentálta, miszerint ő 24 órán belül meg tudna állapodni az ukrajnai konfliktus lezárásáról.

Azt hiszem, elméletileg Trump úr nem áll messze az igazságtól: az amerikai elnök, ha véget akarna vetni ennek a konfliktusnak, valóban nagyon gyorsan megtehetné ezt, élve a lehetőségével, hogy egyszerűen utasítást adjon a kijevi rezsimnek

– mondta Peszkov. A szóvivő szerint „a kijevi rezsimhez a kulcs nagyrészt Washington kezében van”. Hozzátette, hogy szerinte fokozódik a feszültség azáltal, hogy a nyugati országok fegyvert és hadfelszerelést szállítanak az ukrán vezetésnek.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteki sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy a Nyugat erkölcsi fenntartások nélkül konfrontálódik Oroszországgal, a harckocsik szállítása révén új szintre emeli a konfliktust.

Mindazonáltal, bármennyire is próbálja az Egyesült Államok a szövetségeseivel felfegyverezni a kijevi rezsimet, elnyújtani a harci cselekményeket, szemet hunyva a szörnyű bűncselekmények felett, kudarcot fog vallani

– mondta Zaharova.

(MTI)

Az uniós tagországok kormányait tömörítő tanács fél évvel, 2023. július 31-ig meghosszabbítja az Oroszország egyes gazdasági ágazataira vonatkozó korlátozó intézkedéseket – közölte a testület pénteken.

A szankciókat az EU az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedésekre válaszul vezette be 2014-ben, majd 2022 februárjában kibővítette, válaszul Oroszország Ukrajnával szembeni katonai agressziójára.

A meghosszabbított gazdasági szankciók a kereskedelemre, a pénzügyekre, a technológiára és a kettős felhasználású termékekre, az iparra, a közlekedésre és a luxuscikkekre vonatkozó korlátozásokat tartalmaznak. Az intézkedések kiterjednek továbbá a tengeri nyersolaj és egyes kőolajtermékek Oroszországból az EU-ba történő behozatalának vagy szállításának tilalmára, több orosz bank SWIFT-rendszerből való kizárására, valamint több, a Kreml által támogatott dezinformációs csatorna műsorszolgáltatási tevékenységének és engedélyének felfüggesztésére.

(MTI)

Oroszország megsérti a gyermekvédelem háborús időkben gyakorolt alapelveit azzal, hogy ukrán gyerekeknek ad orosz útlevelet, majd Oroszország bocsátja örökbefogadásra őket

– mondta az ENSZ menekültügyi ügynökségének (UNHCR) vezetője a Reutersnek adott interjújában.

Filippo Grandi az UNHCR kijevi irodájában egy hatnapos országjárást követően elmondta, hogy Volodimir Zelenszkij arra kérte az ügynökségét, hogy „tegyen többet” a megszállt területeken élő gyermekek megsegítéséért.

Az állampolgárság megadása vagy az örökbefogadás ellentétes a gyermekvédelem háborús időkben érvényesített alapelveivel. Ez olyasmi, ami Oroszországban megtörténik, pedig nem szabadna

– nyilatkozta Grandi.

Grandi elmondta, hogy az ügynökség nem tudja megbecsülni az útlevelet kapott vagy örökbefogadott gyermekek számát, mivel Oroszországban rendkívül korlátozott a hozzáférés.

Oroszország eközben kategorikusan tagja a vádakat.

Határozottan visszautasítjuk azokat az alaptalan vádakat, hogy az orosz hatóságok gyerekeket rabolnak el

– mondta még júliusban Dmitrij Poljanszkij orosz diplomata az ENSZ-ben.

(Guardain)

Szerdán mondta azt Annalena Baerbock, német külügyminiszter az Európa Tanácsban tartott beszédében, hogy “Oroszország ellen és nem egymás ellen vívunk háborút”. Az erős mondat hullámokat vet, ugyanis Marja Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője Telegram-csatornáján azt írta: megkérte a német nagykövetet, hogy tisztázza a német külügyminiszter kijelentését, hiszen ez ellentmond azzal a hivatalos állásfoglalással, mely szerint Németország nem áll háborúban Oroszországgal és nem is akar belesodródni a konfliktusba. Emlékezetes: a német kormány úgy döntött, Leopard 2-es harckocsikkal fegyverzik fel az ukrán haderőt.

(via portfolio.hu)

Ha én vagyok az elnök az orosz ukrán-háború sosem történik meg, de még most is, ha elnök lennék, 24 órán belül képes lennék tárgyalással véget vetni ennek a szörnyű és gyors ütemben eszkalálódó háborúnak. Tragikus emberélet-veszteség!

– írta Donald Trump volt amerikai elnök a Truth Social nevű szélsőjobboldali közösségi oldalon, csupa nagybetűvel.

A volt államfő korábban a Biden-adminisztrációt kritizálta amiért Abrams tankokat küldött az ukránoknak, ugyanis szerinte ez egy lépésre van az atomfegyverektől. Trump – aki a 2024-es elnökválasztáson ismét megméretteti magát – úgy látja, a lassan tizenkét hónapja tartó háborút „könnyű” lenne befejezni.

(Newsweek)

A putyinista politikai influenszerek állításával szemben aligha értek el érdeme előrenyomulást az orosz csapatok Zaporizzsjában és Donyeckben. Feltehetően csekély jelentőségű szondázó támadásokat hajthattak végre – írta a brit védelmi minisztérium legfrissebb hírszerzési jelentésében.

Az elmúlt héten orosz propagandisták, politikai kommentátorok bizonyíték nélkül kezdték el terjeszteni a közösségi médiában, hogy az orosz erők jelentős előrenyomulást értek el, áttörve az ukrán védelmi vonalat két területen: Zaporizzsja megyében Orikiv közelében, és 100 km-re keletre, Donyeck megyében, Vuledarnál.

Az orosz egységek vélhetően helyi, szondázó támadásokat hajtottak végre Orikiv és Vuledar környékén, de nagyon valószínűtlen, hogy az orosz fegyveres erők érdemi előrenyomulást értek volna el.A tárca szerint reális esély van rá, hogy az orosz hadsereg tudatosan dezinformálják a közvéleményt, hogy úgy tűnjön, új lendületet kapott az orosz hadművelet.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 27 January 2023

Find out more about the UK government's response: https://t.co/wRBODowWGd

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/LdZbHoKpBo

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) January 27, 2023

A Kreml pénteken közölte: Joe Biden amerikai elnöknél van a kulcs az ukrajnai konfliktus lezárásához, ugyanis egyedül ő képes Kijevet kiegyezésre utasítani. Washington azonban erre idáig nem volt hajlandó.

A kulcs a kijevi rezsimhez Washington kezében van. Ám azt tapasztaljuk, hogy ezt a kulcsot nem akarja használni. Épp az ellenkező utat választja, és tovább pumpálja a fegyvereket Ukrajnába

– nyilatkozta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

(Guardian)

Álláspontunk változatlan: amíg Ukrajnában háború van, addig orosz és fehérorosz sportolók nem vehetnek részt nemzetközi versenyeken

– szögezte le Facebook-oldalán Vadim Gutzeit ukrán Ifjúsági és sportminiszter.

Hangsúlyozta: ellenezni fogják a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) terveit, melyek az orosz és fehérorosz versenyzők visszatérését vizsgálják a nemzetközi versenyekre.

A tárcavezető elmondása szerint jelenleg is folyik a munka a helyzet kezelésére, az ukrán delegáltak pedig továbbra is az orosz és fehérorosz sportolók szankcionálása és kitiltása mellett érvelnek.

Ha nem jutunk dűlőre, nem tartom kizártnak, hogy bojkottálunk és megtagadjuk az olimpián való részvételt

– fogalmazott a miniszter.

(Guardian)

Újabb szankciókat jelentett be pénteken a japán kormány Oroszország ellen Moszkva ukrajnai háborúja miatt, a büntetőintézkedések több magas rangú politikust, köztük az igazságügyi minisztert is érintik – írja az MTI.

Tokió mintegy 50, Oroszországban vagy Ukrajna déli, illetve keleti részén működő vállalat mellett 36 embert vont szankció alá, köztük Andrej Belouszov első miniszterelnök-helyettest, Konsztantin Csujcsenko igazságügyi minisztert és Mihail Mizincevet, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetőjét.

A szankciós listára Szulejman Kerimov orosz oligarchához közel álló üzletemberek is felkerültek, valamint a kelet-ukrajnai, az Oroszország által elcsatolt Donyecki és Luhanszki “Népköztársaság” több vezető tisztségviselője. Kisida Fumio kormánya emellett bejelentette, hogy február 3-tól újabb, oroszországi exportra szánt termékeket helyez tiltólistára, félő ugyanis, hogy ezen árukat az orosz fél katonai célokra használná.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője elmondta, hogy az ENSZ nukleáris szervezetének megfigyelői csütörtökön erős robbanásokat észleltek az oroszok által megszállt ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű közelében, és új biztonsági övezet létrehozására szólítottak fel az erőmű körül.

Renat Karcsa, az orosz atomerőműveket üzemeltető Roszenergoatom konszern vezérigazgatójának tanácsadója megalapozatlannak nevezte és provokációnak minősítette a vádakat.

Oroszország a múltban tömeges légicsapásokkal reagált az ősz során elért ukrán sikerekre, amelynek következtében milliók maradtak áram, fűtés és víz nélkül.

Úgy tűnik csütörtökön folytatódott a civil infrastruktúra elleni támadás: Denisz Smihál ukrán miniszterelnök elmondta, hogy az orosz támadások célpontjai az energetikai üzemek voltak.

Ma rendkívüli tanácskozást folytattam az energetikai helyzetről: a fellépő hiányról és a terroristák támadásait követő javítási munkálatokról. A javítóegységek már dolgoznak az érintett a helyszíneken

– közölte Zelenszkij.

(Guardian)