Az oroszok és az ukránok szerint is nehéz a helyzet Donyeckben

Az orosz erők az egymást követő vereségek és katonai problémák ellenére is képesek lehetnek „nagy offenzívát” indítani Ukrajnában január vagy február végéig – mondta kedden Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter újságíróknak egy Kijev központjában található óvóhelyről nyilatkozva.

Az elmondottak alapján az ukrán külügyi tárca vezetője szerint Oroszországnak az ősz óta folyamatos visszaszorulása ellenére is helyreállhat a katonai képessége egy nagy erejű támadás megindítására.

Senkit sem maradjon tévedésben. Oroszország nem változtatott ultimátumain, és továbbra is meg akarja hódítani egész Ukrajnát. Nem békét akarnak most, hanem csak szünetet az agresszióban, hogy azt később folytassák. Ebbe az utcába nem fogunk bemenni

– fogalmazott.

Az ukrán vezérkar bejelentette kedden, hogy ezentúl az orosz hadsereg katonái ukrán drónok segítségével is megadhatják magukat, és videós instrukciót tett közzé ennek módjáról a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A videót orosz nyelven rögzítették, hogy az orosz katonák számára érthető legyen – fűzte hozzá beszámolójában az Ukrajinszka Pravda hírportál. A vezérkar közölte: azért döntöttek kavdrodrónoknak erre a célra történő felhasználása mellett, hogy az orosz katonák számára a megadás biztonságosabb legyen.

Az útmutatás szerint a magukat megadni kívánó orosz katonáknak először is fel kell venniük a kapcsolatot az “élni akarok” elnevezésű internetes oldallal a Telegramon keresztül, ahol további utasításokat kapnak. Pontosan meghatározott időpontban kell a megadott helyszínre menniük. Amikor meglátják a drónt a megadott helyen, fel kell tartaniuk mindkét kezüket, ezzel jelezve, hogy készen állnak a további parancsok végrehajtására.

Kedden kora délután Ukrajnában országszerte légiriadókról számoltak be, többek között a fővárosában Kijevben is. Az embereket ezzel párhuzamosan arra kérték, hogy maradjanak fedezékben.

A légiriadók ellenére azonban támadásokat sehonnan nem jelentettek.

Az ukrán média szerint a riasztásokat azok a MiG vadászrepülőgépek válthatták ki, amelyek az orosz-ukrán határához közeli Rjazanból szálltak fel, és Fehéroroszország felé repültek.

⏺ В Україні масштабна повітряна тривога. Перебувайте в укриттях! pic.twitter.com/t5wmoB5Eqd

— Ukrinform (@UKRINFORM) December 13, 2022

(The Guardian)

A Kreml szerint Ukrajnának el kell fogadnia az új területi „realitásokat”. Az orosz fél közlése szerint ide tartozik a négy ukrajnai régió annektálása, amelyet Oroszország „népszavazásként” feltüntetett adminisztratív aktusok segítségével hajtott végre még az ősszel. A területi igényeket katonailag a jelek szerint a valóságban azonban azóta sem sikerült érvényesítenie Oroszországnak.

Emlékeztetőül: az ukrán elnök hétfőn a G7-országoknak adott nyilatkozatában azt javaslolta, hogy Oroszország kezdje meg csapatainak kivonását Ukrajna területéről, hogy megmutassa, hajlandóak felhagyni agressziójával. Zelenszkij a G7 vezetőinek azt mondta, lehetőséget kínál Moszkvának, hogy valódi, értelmes lépést tegyen a konfliktus diplomáciai rendezése felé.

Jönnek az ünnepek, amikor emberek milliárdjai ünnepelnek szerte a világon: a Gergely-naptár karácsonya, az újév, a Julián-naptár karácsonya. Ez az az idő, amikor a normális emberek a békére gondolnak, nem pedig az agresszióra

– indokolta javaslatát az az ukrán államfő.

Oroszország messze nem rendelkezik teljes fennhatósággal a négy szeptemberben annektált ukrán megye fölött. Az annexiót néhány kivétellel – például Észak-Korea – ráadásul a legtöbb ENSZ-tagállam törvénytelennek minősítette októberben.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az ajánlatra válaszolva azt mondta, Ukrajnának el kell fogadnia az új területi „realitásokat”, vagyis többek között azt, hogy Herszon, Zaporizzsija, Donyeck és Luhanszk tartományok immár Oroszország „új alattvalói”.

Szó sem lehet róla, hogy Moszkva az év végéig elkezdje kivonni csapatait

– reagált a Kreml szóvivője Zelenszkij karácsonyi békeüzenetére.

Ukrajna sürgős szükségleteinek kezeléséről kezdődött nemzetközi konferencia kedden a francia fővárosban, Párizsban. Az esemény házigazdája, Emmanuel Macron francia elnök azért hívta össze a nemzetközi közösséget, hogy segítsen az ukránoknak „ellenállni ezen a télen” az orosz támadás árnyékában.

Az elmúlt hónapok luganói, varsói és berlini konferenciái után ez a találkozó, amelyen 70 ország és nemzetközi szervezet küldöttségei, köztük számos kormányfő vesz részt, „gyakorlatias” jellegű lesz – magyarázta Macron.

Volodimir Zelenszkij, aki videokapcsolaton keresztül vett részt az eseményen, azt mondta, Ukrajnának legalább 800 millió euró (mintegy 328 milliárd forint) gyorssegélyre van szüksége, hogy a téli időszakban a lakosság szükségleteit kielégítse, különösen az energiaágazatban.

A francia elnöki hivatal szerint a felajánlások kedd reggel már 400 millió eurót értek el, és ez az összeg várhatóan tovább emelkedik a konferencia során. A rendezvény fő célja a Moszkva által október óta alkalmazott stratégia semlegesítése, amely a polgári infrastruktúra elleni támadásokra támaszkodik.

Macron hangoztatta, Oroszország, amelynek katonai gyengeségeire fény derült, cinikus stratégiát választott annak érdekében, hogy térdre kényszerítse Ukrajnát. Korábbi nyilatkozatait megismételve úgy vélekedett, hogy ezek az orosz csapások „háborús bűnöknek” minősülnek, amelyek „nem maradnak büntetlenül”.

A konferencia előadói öt kulcsfontosságú területre – energia, víz, élelmiszer, egészségügy és közlekedés – összpontosítanak, hogy Ukrajna képes legyen fenntartani az alapvető infrastruktúrát.

Emmanuel Macron további 76,5 millió eurós francia támogatást jelentett be a tél átvészeléséhez 2023 elején a villamosenergia- és energiaágazatban. Ez a májusban már bejelentett, folyósítás alatt álló 48,5 millió eurón felül történik.

Annalena Baerbock német külügyminiszter azt közölte, hogy Berlin 50 millió eurót biztosít.

A konferencia délután a francia gazdasági minisztériumban folytatódik. Ennek a tanácskozásnak a címe Kétoldalú találkozó Ukrajna ellenálló képességéért és újjáépítéséért. A cél az, hogy mozgósítsák a francia vállalatokat az újjáépítés érdekében. A fórumra meghívták a francia tőzsde 40 óriáscégét, továbbá mintegy 500 francia vállalatot.

Bár sem tűzszünet, sem a háború befejezésének kilátása nincs, „az ukránok kérték, hogy beszéljünk az újjáépítésről” – tudatta a francia elnöki hivatal.

A Világbank szerint az ukrán gazdaság máris mintegy 33 százalékkal zsugorodott a február 24-én kezdődött háború következtében. A pénzügyi intézmény úgy véli, hogy a recesszió idén elérheti akár a 40 százalékot is.

(MTI)

Oroszország és Ukrajna kedden nehéznek nevezte a kelet-ukrajnai Donyeck térségében zajló harctéri helyzetet, mindkét fél hadisikerekről számolt be.

A régió egyes területein nehéz volt az előrenyomulás – mondta az úgynevezett Donyecki Népköztársaság Moszkva által beiktatott legfőbb tisztségviselője, Gyenyisz Pusilin, aki szerint Donyecknek több mint a fele orosz ellenőrzés alatt áll. Szavait a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség idézte. Az értesülést független források nem erősítették meg.

A régióban az elmúlt hetekben zajló heves harcok miatt nem világos, hogy Donyeck mely részei állnak orosz és ukrán ellenőrzés alatt. Ukrajna legfelsőbb katonai parancsnoksága kedden napi harctéri jelentésében azt közölte, hogy erői a régió 10 különböző pontján visszaverték az oroszokat.

Oroszország arról számolt be, hogy fokozatosan előrenyomul az állásaiból. A védelmi minisztérium bejelentette, hogy az ottani offenzívában hétfőn 30 ukrán katona vesztette életét. Pusilin hangoztatta ugyanakkor, hogy a régió északi részén, a Liman-vonal mentén kemény a helyzet. Ukrajna órákkal azután foglalta vissza Limant, hogy Putyin szeptemberben kihirdette Donyeck annektálását.

„A helyzet továbbra is nehéz, az ellenség ellentámadással próbálkozik, de egységeink most minden pozíciót tartanak” – mondta Pusilin. „Nem mindig lehet előrehaladni” – tette hozzá.

Az ukrán fegyveres erők vezérkara ezzel egy időben azt közölte, hogy erői visszaverték a frontváros elleni orosz támadást.

A donyecki frontvonal oroszországi tartós ágyúzása teljesen lerombolta Bahmut városát, és súlyosan megrongálta a régió központjában fekvő Avdijivka városát – közölte korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az ukrán államfő hétfő este videokapcsolaton keresztül sürgette a világ iparilag legfejlettebb demokráciáit tömörítő G7-csoport vezetőit, hogy támogassák elképzelését, miszerint télen egy különleges globális békecsúcsot hívjanak össze, amelynek célja a béke megteremtése lenne.

A csúcstalálkozó Kijev 10 pontos béketervének végrehajtására összpontosítana, amely többek között azt követeli, hogy Oroszország vonja ki minden csapatát Ukrajnából, és Kijev ne tegyen területi engedményeket.

Javaslom, hogy hívjunk össze egy külön csúcstalálkozót – a Globális Békeformula Csúcstalálkozót – (Global Peace Formula Summit), hogy eldöntsük, miképpen és mikor tudjuk végrehajtani az ukrán békeformula pontjait,

mondta Zelenszkij a G7 vezetőinek az irodája által rendelkezésre bocsátott átirat szerint. Hozzátette, „Javaslom, hogy más lelkiismeretes államokhoz hasonlóan, önök is mutassák meg vezető szerepüket a békeformula egészének vagy konkrét pontjainak végrehajtásában.”

A G7-vezetői egyelőre nem kommentálták az elképzelést, de azt mondták, hogy elkötelezettek a béke megteremtése mellett.

(MTI)

Oroszország 40 éves lőszereket kénytelen használni az ukrajnai háború során, mivel rohamosan fogynak a készletei – írja egy magas rangú amerikai katonai tisztviselőre hivatkozva a Reuters.

A névtelensége megőrzése mellett nyilatkozó tisztviselő úgy becsülte, hogy Oroszország 2023 elejére ki fog fogyni a bevethető lőszerekből, ha nem fordul külföldi beszállítókhoz vagy nem használja fel a régebbi készleteit.

Az akár több mint negyven éves lőszerek esetében igen magas a hibaszázalék, ezért a tisztviselő szerint a katonák ilyenkor csak reménykedni tudnak abban, hogy a fegyver el fog sülni vagy a lövedék célba fog érni.

Korábbi értesülések szerint Oroszország Irántól próbál lőszert szerezni, de tárgyalásokat folytat Észak-Koreával is.

A közösségi médiában terjedő, hivatalos forrásból meg nem erősített jelentések szerint támadás érte az oroszok által megszállt Melitopol egyik fontos hídját – írja a Guardian. A Twitteren több videó is kering arról, hogy a híd egy része megsüllyedt, mégpedig egy robbanás következtében.

Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja régió oroszok által kinevezett vezetője megosztott egy videót, amelyen állítása szerint az „ukrán terroristák” által megrongált híd látható. Ivan Fedorov, a város száműzetésbe vonult ukrán polgármestere ugyancsak megosztott egy hasonló felvételt.

A híd fontos stratégiai és logisztikai szereppel bír az orosz csapatok számára, ugyanis ez köti össze a várost a keleti régióval. Bár az építmény nem omlott össze, a közlekedés egyelőre szünetel rajta.

In the suburbs of the occupied #Melitopol in the Zaporizhzhia region of #Ukraine, a bridge was blown up, along which #Russian military equipment was transported from the east, traffic on the bridge was suspended. This was reported by the mayor of the city Ivan Fedorov. pic.twitter.com/GcM72IHJoV

— NEXTA (@nexta_tv) December 12, 2022

Az Európai Unió Tanácsa megállapodásra jutott arról a jogalkotási csomagról, amely lehetővé fogja tenni az EU számára, hogy 2023-ban 18 milliárd euró összegű pénzügyi segítséget nyújtson Ukrajna számára hitelfelvétel segítségével – tájékoztatott az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét beöltő Csehország unió mellé rendelt állandó képviselete Twitter-oldalán kedd hajnalban.

A tanácsi tájékoztatás szerint a támogatási csomag strukturális megoldást szolgáltat Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére.

A hitel az Európai Bizottság javaslata szerint az alapvető közszolgáltatások biztosítására, például iskolák, kórházak működtetésére vagy a kitelepítettek lakhatásának megoldására, a makrogazdasági stabilitás megőrzésére és az Oroszország által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására fordítható. A hitelösszeg az Ukrajna számára havonta szükséges 3-4 milliárd euró mintegy felét biztosítja 2023 folyamán.

A kölcsön forrását az unió a pénzügyi piacokról szerzi be és részletekben, negyedévenként biztosítja Ukrajna rendelkezésére. A kölcsön folyósítása feltételek teljesítéséhez kötött. Kifizetéséhez Ukrajnának meg kell erősítenie intézményrendszerét és fel kell készítenie azt a helyreállításra és az uniós tagság felé vezető útra. A feltételek között antikorrupciós intézkedések, igazságügyi reformok, a jogállamiság tiszteletben tartása, jó kormányzás és az intézmények modernizációja szerepel. A reformok alakulását az Európai Bizottság minden egyes utalás előtt ellenőrzi majd.

A hitelekre 10 éves türelmi idő fog vonatkozni. A kamatköltségek nagy részét a tagállamok fogják fedezni. A hitelfelvétel garanciáit vagy az uniós költségvetés, vagy a tagállamok biztosítják majd.

A jogalkotási csomag egy részét, a költségvetési rendelet módosítását az uniós pénzügyminiszterek Tanácsa (Ecofin) december 6-i ülése keretében már elfogadta – közölték.

Az orosz-ukrajnai háború február 24-i kezdete óta az unió és tagállamai 19,7 milliárd euró támogatást nyújtottak Ukrajnának, amelynek nagy része makroszintű pénzügyi támogatásként jutott el az országba.

Kapcsolódó

Mindenben megegyezett a cseh EU-elnökség a magyar kormánnyal

Kevesebb nekünk járó támogatást fagyasztanak be, mi pedig engedünk a vétókból.

(MTI)

Magyarország területére 2022. december 12-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 3863 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3061 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az ORFK.

A beléptetettek közül a rendőrség 136 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. december 12-én 65 ember, köztük 20 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Oroszország karácsonykor megkezdheti csapatainak kivonását Ukrajna területéről, és ezzel megmutathatja, hogy képes lemondani az agresszióról – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 országcsoport vezetőihez videokapcsolaton keresztül intézett beszédében.

Azt javasoljuk, hogy Oroszország tegyen egy konkrét, érdemi lépést a diplomáciai rendezés felé, amelyről Moszkvában oly gyakran beszélnek. Olyan ünnepek jönnek, amelyeket több milliárd ember ünnepel: a Gergely-naptár szerinti karácsony, az újév, és a Julián naptár szerinti karácsony. Ez az az idő, amikor a normális emberek a békére gondolnak, nem az agresszióra. Azt javaslom, hogy Oroszország legalább próbálja meg bizonyítani, hogy képes visszautasítani az agressziót. Helyes lenne idén karácsonykor megkezdeni az orosz csapatok kivonását Ukrajna nemzetközileg elismert területéről,

fejtette ki Zelenszkij.

Hozzátette, hogy ha Oroszország végrehajtja a csapatai kivonását Ukrajnából, akkor éppen ezzel biztosítja a harci cselekmények leállását is. „Remélem, hogy önök támogatják felhívásunkat, mert ez globális érdek. Egyben ez a béketervünk része. A megszállónak távoznia kell. Ez biztosan meg fog történni, és nem látom okát, hogy Oroszország miért ne tenné meg most, karácsonykor” – mondta az elnök. Azt is felvetette a G7-országoknak, hogy hívjanak össze egy különleges csúcstalálkozót, hogy eldöntsék, hogyan és mikor lehet megvalósítani az Ukrajna által javasolt béketerv pontjait.

Zelenszkij a november közepén tartott G20-csúcstalálkozón hozta nyilvánosságra tíz pontba szedett békefeltételeit. Ez az ukrán „békeképletnek” nevezett javaslat magában foglalja a nukleáris-, az élelmiszer- és az energiabiztonság garanciáit, valamint az orosz csapatok kivonását a megszállt ukrajnai területekről.

(MTI)