Kreml: az orosz hadsereg Ukrajna elcsatolt részeinek „felszabadítására” készül

Az Európai Unió (EU) belügyminiszteri tanácsa csütörtökön határozatot fogadott el arról, hogy az EU-tagországok ezentúl nem fogadják el az Ukrajnában és Georgiában kiállított orosz okmányokat.

A tanács brüsszeli közleménye szerint a határozat elfogadása válasz Oroszország Ukrajna ellen indított háborújára, valamint arra, hogy Moszkva orosz nemzetközi útleveleket állít ki a megszállt régiók lakosai számára. A határozat arra is reagál, hogy Oroszország 2008-ban egyoldalúan elismerte Abházia és Dél-Oszétia georgiai területek függetlenségét – írták.

Az Ukrajna orosz megszállás alatt álló régióiban és Georgia szakadár területein az ott lakóhellyel rendelkezők számára kiállított orosz úti okmányokat a továbbiakban nem fogják elfogadni érvényes okmányként vízum megszerzéséhez vagy a schengeni térség határainak átlépéséhez.

Az említett régiókban kiállított orosz úti okmányokat az uniós tagállamok közül többen már most sem ismerik el, más tagállamokban pedig folyamatban van az el nem ismertté nyilvánítás – közölték.

Hozzátették: a mostani határozat célja a külső határokra vonatkozó uniós politika és a közös vízumpolitika megfelelő működésének biztosítása, valamint az EU-tagállamok biztonságának szavatolása.

A közlemény emlékeztetett arra, hogy a Krím 2014. márciusi annektálása óta Oroszország orosz nemzetközi útleveleket állít ki a krími lakosok számára is. Az intézkedést 2019 áprilisában kiterjesztették Donyeck és Luhanszk nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területeire, majd 2022 júliusában Herszon és Zaporizzsja megszállt régióira. Az orosz útlevelek kiállítása ezekben a megszállt régiókban a nemzetközi jognak, valamint Ukrajna területi egységének, önállóságának és függetlenségének megsértését jelenti – húzták alá az EU közleményében.

(MTI)

Az orosz hadsereg azt követően kezdett el csapásokat mérni Ukrajna energetikai infrastruktúrájára, hogy merényletet követtek el a Krími híd ellen – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor csütörtökön az Oroszország Hőse címmel kitüntetett katonákat fogadott a Kremlben.

Igen, ezt tesszük. De ki kezdte? Ki mért csapást a Krími hídra, ki robbantotta fel a kurszki atomerőmű távvezetékét, ki állította le Donyeck vízellátását? Egy milliós város vízellátásának megszakítása népirtás

– hangoztatta az elnök.

Kifogásolta, hogy Donyeck vízellátása érdekében senki sem emelte fel a szavát, ám az orosz csapásokat hangos bírálatok érik. Leszögezte, hogy sem külső reagálások, sem a hírközlés hamisításai nem fogják megzavarni Oroszországot harci feladatainak végrehajtásában.

A Kommerszant című orosz gazdasági lap összefoglalója szerint Oroszország október 10-én, az Oroszországot a Kercsi-szoroson át a 2014-ben elcsatolt Krím-félszigettel összekötő hídon végrehajtott robbantások után kezdett kiterjedt rakétacsapásokat mérni ukrán nagyvárosokra. A legutóbbi nagyszabású, Ukrajna minden régiójára kiterjedő csapássorozat november 15-én történt.

A támadások miatt számos településen megszakadt a víz- és áramszolgáltatás. A lap szerint legutóbb december 5-én rendeltek el Ukrajna egész területére kiterjedő légiriadót.

(MTI)

Az elmúlt harminc napban hét új típusú ukrán gyártású drón használatát engedélyezték az ukrán hadseregben – számolt be Olekszij Reznyikov védelmi miniszter csütörtökön a Facebookon.

Az MTI szemlézte a tárcavezetőt, aki kifejtette, hogy a háború előtt Ukrajna egy-két új drónt állított hadrendbe. Február óta viszont módosítottak a jogszabályokon, egyszerűsítették az új fegyverek, haditechnikai eszközök felvételét az ukrán fegyveres erőkbe. Kiemelte, hogy a védelmi tárca különösen a digitális fejlesztési minisztérium csapatával működik együtt eredményesen.

Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat közben csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy a zaporizzsjai atomerőművet megszállva tartó orosz erők szerdán több Grad típusú rakéta-sorozatvetőt telepítettek a nukleáris létesítménybe, ami a vállalat szerint provokációk előkészítésére utalhat. „A megszállók ezeket a fegyvereket a hatos számú energiablokk közelében helyezték el, közvetlenül az atomerőmű kiégett nukleáris fűtőelemeinek raktára mellet” – írta közleményében az Enerhoatom. A vállalat szerint a legvalószínűbb provokáció a Dnyeper (Dnyipro) folyó túlsó partjának, különösen Nyikopol és Marganec városoknak az ágyúzása, ezekkel a Gradokkal közvetlenül a zaporizzsjai atomerőmű területéről. Az Enerhoatom emlékeztetett arra, hogy az oroszok katonai célokra használják a zaporizzsjai atomerőművet, és az agresszió kezdetétől fogva katonákat állomásoztatnak ott, valamint katonai felszereléseket, fegyvereket és robbanóanyagokat tárolnak. A vállalat tájékoztatta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ) a Gradok megjelenéséről az atomerőmű területén.

Szerhij Hajdaj, a kelet-ukrajnai Luhanszk megye kormányzója arról írt a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, hogy az ukrán erők folytatják az előrenyomulást Szvatove és Kreminna irányában, és meggyőződését fejezte ki, hogy hamarosan a vezérkar jó hírekről számolhat be. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy gyors sikerre nem lehet számítani, mert az oroszok hatalmas mennyiségű felszerelést és személyzetet csoportosítottak a térségbe, beleértve azokat a csapatokat, amelyeket Herszon felől irányítottak át. Szerinte a mostani tél sorsfordító lehet. Szerinte tavaszig a régiónak legalább azt a részét visszaszerzi az ukrán hadsereg, amely a Ukrajna elleni februári orosz invázió előtt ukrán ellenőrzés alatt állt.

Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója közölte, hogy az elmúlt nap során a régióban orosz támadások következtében kilenc helyi lakos vesztette életét – közülük hatan a Kurahove település központjára mért csapásban – és 15-en sérültek meg.

Helyi kormányzók jelentései szerint az orosz erők folytatják az ukrán ellenőrzés alá visszakerült Herszon megyei települések ágyúzását, csütörtökre virradó éjjel pedig a szomszédos megye székhelyére, Mikolajivra mértek Sz-300-as rakétákkal csapást. Áldozatokról nem érkezett jelentés.

Az ukrán vezérkar csütörtöki közlése szerint előző nap további 340 katonával, két harckocsival és két drónnal nőtt az orosz hadsereg vesztesége. Így Ukrajnában már több mint 93 ezer orosz katona halt meg, valamint megsemmisült egyebek mellett 2937 orosz harckocsi, 1925 tüzérségi rendszer és 1603 drón.

Nem járul hozzá a konfliktus megoldásához az Ukrajnát orosz területek elleni támadásra buzdító német kijelentés – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak.

Peszkov Steffen Hebestreit német kormányszóvivőnek arra a kijelentésére reagált, amely törvényesnek minősítette az orosz repülőterek elleni ukrán dróntámadásokat. Peszkov szerint az ilyen nyilatkozatok “természetesen ösztönzik” az újabb hasonló akciókat.

Valójában meghosszabbítják ezt az egész nehéz időszakot, és nem segítik elő a probléma megoldását

– fogalmazott a szóvivő.

Az ukrán hadsereg a héten Szaratov, Rjazany és Kurszk megyei repülőterek ellen intézett dróntámadást, felgyújtva egy olajtárolót, megrongálva két hadászati bombázót, valamint megölve három orosz katonát, és megsebesítve további négyet.

Az orosz elnöki szóvivő szerint továbbra is fennáll a Szevasztopol elleni ukrán támadások veszélye, de intézkedések történtek a megelőzésükre. Mint mondta, az ukrajnai konfliktus akár “holnap véget érhet”, ha Kijevben meglenne ehhez a politikai akarat.

Megismételte, hogy a háború orosz célkitűzései változatlanok maradtak, beleértve Ukrajna “nácitlanítását” és demilitarizálását is.

A különleges hadművelet egyik fő célja, ahogyan azt az elnök február 24-én kijelentette, a délkelet-ukrajnai, Donyec-medencében élő emberek védelme volt. Éppen ennek a védelemnek a keretében alakultak meg ezek a területek, amelyeket az ott megtartott népszavazások eredményeként egyesítettek (Oroszországgal). Erről beszélt az elnök

– magyarázta Peszkov Vlagyimir Putyinnak az „új területekkel” kapcsolatban szerdán elmondott szavait.

Putyin egy fórumon arról beszélt, hogy a „különleges hadművelet” hosszú folyamattá válhat, de már eddig is hozott „jelentős eredményeket” Oroszország számára. Ezek között nevezte meg, hogy „új területek jelentek meg”, és az Azovi-tenger orosz „beltengerré” vált. A legfontosabbnak az ezeken a területeken élő több millió embert nevezte, akik, “amint azt a népszavazás eredménye megmutatta, Oroszországon belül akarnak lenni”.

A szóvivő szerint Putyin nem további területek megszerzéséről beszélt, hanem azoknak a területeknek a „felszabadításáról”, amelyeket az ukrán hadsereg “megszállt”, vagyis az Oroszország által elcsatolt területek Ukrajna által visszafoglalt részeiről.

Kérdésre válaszolva a szóvivő kifejtette véleményét azzal kapcsolatban is, hogy a Time Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt nevezte meg az év emberének. Peszkov szerint az amerikai magazinnak megvannak a saját kritériumai, amelyekkel lehet egyetérteni vagy nem, ám ezek szerinte „nem lépnek túl az összeurópai főáramon”, amely szerinte „abszolút szűk látókörűen és hevesen oroszellenes jellegű”.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője annak az álláspontjának adott hangot, miszerint az Egyesült Államok azt tervezi: legalább 2025 végéig tovább szítja az ukrajnai konfliktust, hogy korrupt módszerekkel pénzt keressen. Állításának alátámasztására felhozta: Joe Biden amerikai elnök el szeretné érni, hogy a kongresszus további 37 milliárd dollárnyi, Kijevnek szánt segélyt vegyen fel a 2023-as költségvetésbe. Hozzátette, hogy az amerikai kormány hároméves, 1,2 milliárd dolláros szerződést kötött november végén a Raytheon hadiipari konszernnel légvédelmi rendszerek beszerzéséről Kijev számára.

(MTI)

A Kreml szerint a dél-ukrajnai Krím félsziget, amelyet Oroszország 2014-ben annektált, sebezhető az ukrán erők támadásaival szemben.

Az elcsatolt Krím legnagyobb városának, Szevasztopolnak a Moszkva által beiktatott kormányzója ma reggel közölte, hogy az orosz flotta lelőtt egy ukrán drónt a Fekete-tenger felett.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szokásos tájékoztatóján újságíróknak nyilatkozva elmondta:

Minden bizonnyal vannak kockázatok, mert az ukrán fél folytatja a terrortámadások szervezésének politikáját. Másfelől azonban a birtokunkba jutó információk azt jelzik, hogy hatékony válaszlépéseket tesznek az oroszok oldalon.

Vlagyimir Putyin a közelmúltban meglátogatta a Krími hidat, melyet október elején hatalmas robbanás rázott meg, miután egy része meg is semmisült. A Krímet és Oroszországot összekötő Kercsi-szorosi híd nem csupán a 2014-es annexió gyűlölt szimbóluma, de a a vasúti közlekedés és a dél-ukrajnai orosz csapatok ellátása szempontjából is kulcsfontosságú.

A megszállt Krím Oroszország által beiktatott vezetője, Szergej Akszjonov a múlt hónapban elmondta, hogy a közelmúltbeli támadások fényében „a krímiek biztonságát garantáló védelmi munkálatokat” rendelt el a félszigeten.

(Guardian)

Az észtországi sugárzás leállításáról a Home-3 műsorszóró értesítette előfizetőit. A tájékoztatás szerint a Home-3 honlapján december 8-tól a balti országokban nem elérhető a Dozsgy televízió.

A hét folyamán először Lettország, majd nyomában Litvánia is leállította az Oroszországban „idegen ügynöknek” minősített tévécsatorna adásának sugárzását.

A Dozsgy gyakran élesen bírálta az orosz hatóságok kemény fellépését a másként gondolkodókkal szemben, rendszeresen tudósított tüntetésekről, valamint részletesen foglalkozott például a tavaly nyáron megmérgezett, majd idén bebörtönzött Alekszej Navalnij ellenzéki politikus ügyével is.

A csatorna az Ukrajna elleni, február végi orosz támadást követően Lettországba települt át, hogy független információkat szolgáltasson, és szembeszálljon a Kreml propagandájával.  

A lett médiahatósággal azután gyűlt meg a baja, miután Alekszej Korosztyelev műsorvezető azzal a felhívással fordult a nézőkhöz, hogy lássák el

különböző felszerelésekkel és alapvető kényelmi cikkekkel az (ukrajnai) frontvonalon lévő orosz katonákat.

Később a csatorna vezetése elhatárolódott az újságíró szavaitól, és megszakította az együttműködést vele.

Ivars Abolins, a lett Nemzeti Elektronikus Médiatanács vezetője december 2-án közölte, hogy a tévécsatornát tízezer euró pénzbüntetéssel sújtották, amiért az orosz fegyveres erőket a „mi hadseregünknek” nevezte, és egy olyan térképet mutatott be, amelyen az Ukrajnától elcsatolt Krím félsziget Oroszország részeként szerepelt. Bejelentette, hogy visszavonták a Dozsgy műsorszórási engedélyét, mert

fenyegetést jelent a nemzetbiztonságra és a közrendre.

(MTI)

Az orosz erők célja, hogy elfoglalják Kelet- és Dél-Ukrajna azon részeit, amelyek csatlakoztak az Orosz Föderációhoz – közölte a Kreml.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerint Oroszországnak „még fel kell szabadítania” Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megye egyes részeit.

Moszkva a négy ukrajnai régiót a szeptemberben tartott „népszavazások” után annektálta, úgy, hogy a területek egészét nem is tartotta ellenőrzése alatt, novemberben pedig az egyetlen február 24-e óta elfoglalt megyeszékhelyét, Herszont is visszafoglalták az ukránok.

Kijev és a nyugati szövetségesek – köztük Magyarország – az oroszok által megrendezett népszavazásokat törvénytelennek minősítették, az eredményét pedig illegitimnek tartják.

(Sky News)

Oroszországnak csaknem összefüggő lövészárokrendszert épített ki a Luhanszki területen található Szvatove és az orosz határ közötti 60 kilométeres szakaszon – írja a brit védelmi minisztérium.

A tárca legfrissebb hírszerzési jelentésében hozzáteszi, hogy a védelem mélysége továbbra is „tisztázatlan”.

Szvatove egy kisváros Luhanszk városától északra. A környéket az oroszok által támogatott szakadárok 2014 óta megszállva tartják. Az orosz 1. gárda-páncéloshadsereg egy része Szvatove közelében állomásozik, de az elvileg elitnek számító csoport súlyos veszteségeket szenvedett a háború korábbi szakaszában, többek között 2022 szeptemberében a Harkivból való visszavonulás során. A jelentés szerint mostanra részben megerősítették mozgósított tartalékosokkal, de az alakulat létszáma így is jóval 25 ezer alatt maradt.

https://twitter.com/DefenceHQ/status/1600780158809563136?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1600780158809563136%7Ctwgr%5E6464fd06b3388d675d21fe3e21d292a3cb310c83%7Ctwcon%5Es1_&ref_url=https%3A%2F%2Fwww.theguardian.com%2Fworld%2Flive%2F2022%2Fdec%2F08%2Frussia-ukraine-war-live-news-us-denounces-putins-loose-talk-on-nuclear-weapons-zelenskiy-reports-fierce-fighting-in-bakhmut

Az ukránok által közzétett, független forrásból nem ellenőrzött adatok szerint több mint 93 ezer orosz katona halt meg a háború kezdete óta.

A december 8-i harcokban két orosz harckocsi, két páncélozott harcjármű és két tüzérségi rendszer is odaveszett, továbbá két olyan drónt is lelőtt az ukrán hadsereg, amelyeket az ország kritikus infrastruktúrájának és lakott területeinek támadására használtak.

Ezernél is többször vették célba az orosz fegyveres erők Ukrajna elektromos hálózatát – idézi az Interfax ukrán hírügynökség az ukrán állami villamosenergia vállalat vezetőjét.

Volodimir Kudrickij, az Ukrenergo hálózatüzemeltető vezérigazgatója elmondta, hogy a vállalat tisztviselői az egész világon kutatják a javításokhoz szükséges bonyolult berendezésekért.

A kritikus infrastruktúrára mért orosz légicsapások nyolc hulláma súlyosan megrongálta a hálózatot, ami országszerte vészhelyzeti és tervezett leállásokhoz vezetett, de Kudrickij szerint a hálózat a nagy károk ellenére is működik.

Ennél nagyobb csapást még sosem mértek egy ország elektromos hálózatára. Több mint 1000 lövedéket és rakétát lőttek ki elektromos létesítményekre és vezetékekre, beleértve az alállomásokat is. Viszont rendszer még mindig működik: integrált, nem tört el vagy szakadt meg

– magyarázza Kudrickij.

Volodimir Zelenszkij elnök videóbeszédében elmondta, hogy Ukrajna napról napra növeli tudja az áramellátást, de Kijevben és több más megyékben is problémákat észleltek. Hozzáteszi: lehetetlen az energiarendszer százszázalékos helyreállítása, mióta az orosz energiaterror kezdetét vette, ezért továbbra is lesznek városok, ahol szakaszos áramkimaradásokra kell számítani.

(Sky News)

Putyin szerdai nyilatkozatainak egy részét a nukleáris háború lehetőségével kapcsolatos kérdéseknek szentelte, amely szerinte egyre valószínűbbé vált a nyugattal való konfliktus miatt.

A fenyegetés nő, ezt nem tagadhatom.

– jelentette ki az orosz elnök, hozzátéve, hogy egy ilyen konfliktusban Oroszország elsőként nem fog atomfegyvert bevetni.

Nem őrültünk meg, tudjuk, hogy mik a nukleáris fegyverek. Rendelkezünk ugyan velük, ráadásul fejlettebbek és modernebbek, mint bármely más nukleáris országé. Ez a mai napig nyilvánvaló tény. Nem fogunk úgy hadonászni ezekkel a fegyverekkel, mint a borotvával, és rohangálni velük a világban, de természetesen annak tudatában cselekszünk, hogy léteznek

– tette hozzá.

Az Egyesült Államok felelőtlennek nevezte Putyin kijelentéseit. „A nukleáris kardcsörtetés vagy akár a taktikai nukleáris fegyverek használatának felemlegetése felelőtlenség” – szögezte le a külügyi szóvivő.

Becslések szerint ma körülbelül 13 080 nukleáris robbanófej van a világon. Bár ez jóval kevesebb, mint amennyivel az Egyesült Államok vagy Oroszország rendelkezett a hidegháború csúcsán, mára lényegesen több ország rendelkezik nukleáris fegyverekkel, mint 30-40 évvel ezelőtt. Jelenleg Oroszország rendelkezik a legtöbb nukleáris fegyverrel, a becslések szerint összesen 6 257 robbanófejük van.

(Guardian)