A tűzzel játszanak – mondta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője az erőműt ért támadásáról

Többmillió ukrán életét fenyegeti a tél az ország energetikai létesítményeit ért pusztító orosz támadások után, figyelmeztetett hétfőn az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Hans Kluge, az ENSZ szakosított egészségügyi szervezetének európai igazgatója újságírók előtt Kijevben emlékeztetett, hogy Ukrajna energetikai létesítményeinek a fele rongálódott meg vagy dőlt romba. „Ma tízmillió ember, a lakosság egynegyede van áram nélkül”, mondta.

Ez a tél többmillió ember életét fenyegeti Ukrajnában

– hangsúlyozta. A mínusz 20 Celsius-fokos előrejelzések súlyos egészségügyi kockázatot jelentenek. „A hideg időjárás gyilkos lehet” – hívta fel a figyelmet Kluge, aki szerint „ez a tél a túlélés próbája lesz”.
Az ukrán energetikai létesítményekben okozott károk „máris pusztító hatást gyakoroltak az egészségügyi rendszerre és a lakosság egészségére”, tette hozzá Kluge.

Több százezer házban és lakásban, iskolában és kórházban nincsen fűtés.

Kluge elmondta, hogy a WHO az orosz invázió kezdete óta ukrajnai egészségügyi létesítmények elleni több mint 700 támadást jegyzett fel, amelyek szerinte a nemzetközi humanitárius jog „nyilvánvaló megsértését” jelentik.

Az igazgató szerint ez azt jelenti, hogy több száz kórház és egészségügyi intézmény fűtőolaj-, víz- és áramhiány miatt nem képes teljes üzemben működni. „Arra számítunk, hogy további két-három millió ember hagyja el otthonát meleget és biztonságot keresve”, tette hozzá.

Ezek az emberek súlyos egészségügyi problémákkal kénytelenek szembenézni, így olyan légzőszervi megbetegedésekkel, mint a Covid-19-betegség, a tüdőgyulladás, az influenza, valamint a lakosság alacsony átoltottsága miatt a diftéria és a kanyaró

– ismertette Kluge. Hozzátette, hogy mindez befolyással van az emberek mentális egészségére is. Mintegy tízmillió embert fenyegetnek olyan mentális zavarok, mint az akut stressz, a szorongás, a depresszió, a szerhasználat és a poszttraumás stressz okozta rendellenességek.

(MTI)

Hétfőn telefonon egyeztetett egymással Emmanuel Macron francia elnök és ukrán kollégája – olvasható Volodimir Zelenszkij Twitter-oldalán. A megbeszélés témája a harctéri helyzet és az ukrán erőművek voltak, ehhez kapcsolódva Zelenszkij sürgette az orosz megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőmű demilitarizációját. A bejegyzés szerint Ukrajna energetikai stabilitását érintő együttműködésről is szó esett, különös tekintettel a légitámadások elleni védekezésre.

Had a call with @EmmanuelMacron. Informed about the situation on the battlefield and at 🇺🇦 nuclear plants. Stressed the need of demilitarization of #ZNPP. We also discussed cooperation on ensuring Ukraine's energy stability, in particular, protecting the system from air attacks.

— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) November 21, 2022

Eközben a moszkvai külügyminisztérium azt közölte: a zaporizzsjai atomerőművet ért ukrán támadásokra vonatkozó adatokat a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséghez (NAÜ). Az orosz védelmi minisztérium az MTI szerint azt állítja, hogy az ukrán fegyveres erők a hétvégén több mint 20 nagy kaliberű tüzérségi lövedéket lőttek ki a zaporizzsjai atomerőmű területére, valamint a létesítményt tápláló távvezetékre.

Ahogy pár poszttal ezelőtt írtuk, az orosz erők ismét tüzet nyitottak hétfőn a nemrég felszabadult dél-ukrajnai Herszon városára. Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a Telegramon arról tájékoztatott, hogy egy halálos áldozata van a támadásnak, aki kórházba szállítás után vesztette életét, és még legalább négy sebesültet szállítottak a megyei kórházba. Ugyancsak a megyei kórházba szállítottak egy nőt, aki a Herszon melletti Antonyivka települést ért orosz támadásban sérült meg, írta a tisztségviselő.

(MTI)

Több mint százmillió eurós (41 milliárd forint) segélycsomagot jelentett be Moldova számára hétfőn a Párizsban tartott donorkonferencián a francia elnök. Emmanuel Macron hozzátette, hogy a segélycsomag legnagyobb részét arra összpontosítják, hogy segítséget nyújtsanak Moldovának megoldani az Ukrajna Oroszország által történt lerohanása okozta energiaválságot. Moldova hétfőn figyelmeztetett, hogy kemény télre kell számítani az akut energiaválság közepette.

Mintegy ötven ország és intézmény – közöttük az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kanada és Japán, valamint a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank – küldöttsége találkozott hétfőn Párizsban, hogy segítséget nyújtsanak a kelet-európai országnak, miután egyre nagyobb a félelem amiatt, hogy az ukrajnai konfliktus miatt tovább destabilizálódhat.

Ez a háború veszélybe sodorta az áram és a gázszállítást. Nem vagyunk biztosak abban, hogy lesz elegendő gáz a házaink fűtésére és világítására, ráadásul, az ára megfizethetetlen számunkra. Ez veszélybe sodorhatja a társadalmi békét és a biztonságunkat,

mondta a konferencián Maia Sandu moldovai elnök.

Az Ukrajna és Románia közé ékelődő Moldova alaposan megszenvedte a növekvő élelmiszer- és energiaárakat, és több ezer menekült érkezett a mintegy 2,5 milliós lakosú országba, amely népességarányosan a legtöbb ukrajnai menekültet fogadta be.

Az ország földgázimportját Oroszország biztosítja, és ezért Chisinau függ az orosz energiától. A tél beköszöntével és az orosz földgázszállítások mintegy 40 százalékos megkurtításával kétséges, hogy Moldova el tudja-e látni árammal a lakosságát.

A Moldova megsegítését célzó nemzetközi platform Németország, Franciaország és Románia kezdeményezésére jött létre. A korábbi berlini és bukaresti adományozó konferencián 659 millió euró, illetve 615 millió gyűlt össze.

Oroszország jelentősen csökkentette a Moldovának rendszeresen szállított gáz mennyiségét, az ukrán infrastruktúra elleni támadások pedig lehetetlenné teszik az áramexportot Ukrajnából,

emlékeztetett Catherine Colonna francia külügyminiszter.

Nicu Popescu román külügyminiszter az AFP francia hírügynökségnek azt mondta, hogy becslések szerint Moldovának 1,1 milliárd euróra van szüksége, hogy fedezze az ország téli energiaszükségleteit.

Diplomáciai értesülés szerint Németország mintegy 32,5 millió eurót ígért megújuló energiaforrásokra, infrastruktúrára és menekültsegélyre. „Nem hagyhatjuk magára Moldovát a hidegben és a sötétben, sem pedig a fenyegető recesszióban” – jelentette ki újságírók előtt Annalena Baerbock német külügyminiszter.

(MTI)

A NATO-tagországok parlamentjei nyilvánítsák terrorista állammá Oroszországot az ukrán energiainfrastruktúra ellen elkövetett támadások miatt – jelentette ki az ukrán elnök az észak-atlanti szövetség 68. parlamenti közgyűlésének hétfői záróülésén Madridban.

Az lenne a helyes, ha parlamentjeikben elismernék Oroszországot terrorista államként,

fogalmazott Volodimir Zelenszkij videokapcsolaton keresztül elmondott beszédében, amelyben hangsúlyozta: Oroszország milliók életét sodorja közvetlen veszélybe azzal, hogy télen tönkreteszi az áramellátást, a vízellátást és a fűtést.

Az elnök az agresszor elleni szankciók további fokozását követelte, és szorgalmazta egy újabb korlátozó intézkedéscsomag elfogadását az Európai Unió részéről. Volodimir Zelenszkij köszönetet mondott az országának eddig nyújtott támogatásért, de további segítséget, „kellő mennyiségű és minőségű” légvédelmi és rakétaelhárító rendszerek biztosítását kérte a közgyűléstől.

Fel kell készülnünk arra, hogy hosszú ideig segítsük Ukrajnát,

hangsúlyozta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki beszédében figyelmeztetett a támogatás „kifáradásának” kockázatára.

Véleménye szerint meg kell érteni, hogy a demokrácia és a szabadság védelmének ára van, amelyet a szövetséges országokban a megélhetési költségek drágulásával, Ukrajnában azonban vérrel fizetnek meg.

Ha engedjük, hogy Putyin győzzön mindannyiunknak egy sokkal nagyobb árak kell fizetnünk,

tette hozzá.

A főtitkár szót emelt a katonai támogatások további növelése mellett annak érdekében, hogy Ukrajna „független és szuverén nemzetként” létezhessen. Ismét sürgette a NATO-tagországokat védelmi kiadásaik további bővítésére legalább a GDP 2 százalékáig, amelyet „küszöb, nem pedig plafon” értéknek nevezett.

Magyarországot és Törökországot felszólította, hogy mielőbb fejezzék be Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának ratifikálását nemzeti parlamentjeikben.

Pedro Sánchez, a közgyűlésnek otthont adó Spanyolország kormányfője az eseményen bejelentette: még ebben a hónapban megkezdi működését Toledóban az a katonai kiképzőközpont, ahol Európai Unió Katonai Segítségnyújtási Missziójának (EUMAM Ukraine) keretében ukrán katonák képzését segítik.

Kapcsolódó

Szabad Európa: December 7-én szavaz a parlament a NATO-bővítésről

Állítólag a külföldi partnereket már tájékoztatták erről, csak a magyar közvéleményt nem.

(MTI)

Új, a 10-17. században fennállóhoz hasonló védelmi vonalat alakítanak ki az orosz-ukrán határ mentén Belgorod megyében – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatón Vjacseszlav Gladkov belgorodi kormányzó. Gladkov biztonsági szempontokra hivatkozva nem bocsátkozott részletekbe.

Röviden válaszolok: nagyszabású munkálatok vannak folyamatban. Április óta aktívan erősítjük a határokat a hatáskörünkön belül

– mondta a kormányzó. A területen a korai középkorban, a krími tatárok ellen védekezve, a gyepűrendszerhez hasonló védvonalakat hoztak létre, amelyeket később ágyúkkal felszerelt erődökkel erősítettek meg,

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők az orosz hadsereg által meghiúsított támadási kísérletei közben Kupjanszk irányában több mint 35 embert, két páncélozott járművet és négy kisteherautót, Liman irányában több mint húsz embert, három gyalogsági harcjárművet és egy páncélozott járművet, a donyecki régió déli részén pedig 70 ukrán halottat és sebesültet, egy harckocsit, két gyalogsági harcjárművet és öt páncélozott járművet veszített.

(MTI)

Norvégia kétmilliárd koronával (78 milliárd forint) támogatja Ukrajna gázellátását a télen, jelentette be hétfőn az oslói kormány. Az összeget az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankon (EBRD) keresztül fogják folyósítani. „Ukrajna kifejezetten arra kérte Norvégiát, hogy segítsen a földgázellátás biztosításában ezen a télen”, hangsúlyozta Trygve Slagsvold Vedum pénzügyminiszter.

Miközben vészesen közeleg a tél Ukrajnában, Oroszország fegyverként használja az energiát, és célzottan a kulcsfontosságú infrastruktúrát támadja az ukrajnai ellenállás megtörése érdekében

– mondta Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter. „Amit Oroszország csinál, az a nemzetközi jog súlyos megsértésének számít, és óriási megpróbáltatásoknak teszi ki Ukrajna lakóit”, tette hozzá.

Jonas Gahr Store norvég kormányfő még júliusban jelentette be, hogy 2022-ben és 2023-ban tízmilliárd koronával (390 milliárd forint) fogják támogatni Ukrajnát. Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Telegram-csatornáján erősítette meg a norvég gázvásárlási támogatás tényét. A kormányfő szerint Ukrajna gáztározóiban jelenleg 14 milliárd köbméter gázt tárolnak, amely elegendő a fűtési szezonra.

Párhuzamosan a kritikus infrastruktúránkra mért orosz támadások miatt további forrásokat fogunk felhalmozni

– tette hozzá. Az orosz gázszállítások korlátozása miatt Norvégia Európa egyik legfontosabb gázszállítójává lépett elő. Az oslói vezetés szerint a skandináv ország az idén 8-10 százalékkal emelte gázexportját, miközben a norvég állam a magas energiaárak miatt jelentős bevételre tesz szert a nemzetközi olaj- és gázeladásokból.

(MTI)

A helyiek azt állítják, hogy a szeméttelepen, titokban égették el halottaikat az orosz megszállók Herszonban – írja a Guardian. A lapnak többen is arról beszéltek, hogy fekete zsákokkal megpakolt teherautók mentek a telepre. A zsákokat állítólag ezután felgyújtották, és a levegőt sűrű füst és égett hús szaga töltötte be. A lakosok szerint az elesett katonák holttestét rejthették a zsákok, a Guardian azonban hozzátette, hogy egyelőre nem tudták független forrásból megerősíteni az értesüléseket.

Az orosz erők ismét tüzet nyitottak hétfőn a nemrég felszabadult dél-ukrajnai Herszon városára – közölte Jurij Szobolevszkij, a megyei tanács alelnöke a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A helyi vezető bejelentette, hogy az orosz erők déltájban csapást mértek a város polgári infrastruktúrájára. Úgy tudja, becsapódás történt, és vannak sérültek is, de pontos számot egyelőre nem tudott közölni. A közösségi oldalakon halálos áldozatokról is beszámolnak, ezt egyelőre hivatalosan nem erősítették meg.

(MTI)

Nem tervezik újabb orosz katonák behívását – közölte a Kreml. Dimitrij Peszkov szóvivő elmondta, hogy

a védelmi minisztérium nevében nem nyilatkozhatok, de a Kremlben erről nem folyik megbeszélés.

Szeptemberben 300 ezer orosz besorozását jelentette be Putyin, ez volt Oroszország első mozgósítása a második világháború óta. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter októberben a „részleges mozgósítás” végéről számolt be.

Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn, Ukrajna szabadságának napján azokat méltatta, akik áldozatokat hoztak a hazájukért. Köszönetet mondott a katonáknak, a tűzoltóknak, az orvosoknak, az online órákat tartó tanárokat, a katonáknak főző falusiaknak, az egyenruhát varró szabóknak és a földjüket a kockázat ellenére szántó farmereknek. Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy:

Pénz nélkül, benzin nélkül, meleg víz nélkül, fény nélkül megmaradhatunk. De nem szabadság nélkül.

Segítséget ajánl a német kormány Lengyelország légvédelmének megerősítéséhez az ukrán határnál történt rakétabecsapódás miatt – mondta a német védelmi miniszter egy hétfői interjúban. Németország egy Patriot légvédelmi rakétarendszerrel és több Eurofighter vadászgéppel is erősítené a lengyel védelmi képességeket – mondta Christine Lambrecht a Rheinische Post című lapban közölt interjúban. A napokban történt lengyelországi rakétabecsapódás egyik tanulsága, hogy a NATO egészének légvédelmét meg kell erősíteni. Ez különösen igaz az olyan partnerekre, mint Lengyelország, Szlovákia és a balti államok, amelyek közvetlenül határosak Oroszországgal és Ukrajnával – húzta alá a német védelmi miniszter.

Szlovákiát már támogatja is Németország Patriot rendszerekkel és vadászgépekkel. Ezt az együttműködést legalább 2023 végéig fenn kell tartani, szükség esetén még tovább – tette hozzá. Kiemelte, hogy a német hadseregnél is változtatásokra van szükség. Mint mondta, az Oroszország Ukrajna elleni háborújának hatására elindított 100 milliárd eurós program önmagában nem elég, a pénz felhasználásának szabályain is javítani kell. Az eddiginél gyorsabban és kevesebb bürokráciával kell végrehajtani a fejlesztéseket, ezért törölték el például az ötezer eurónál kisebb értékű beszerzésekre vonatkozó időrabló pályázati eljárást – mondta Christine Lambrecht. Lengyelországban november közepén történt rakétabecsapódás, az ukrán határ térségében egy falunál, Przewodównál, a robbanásban két ember meghalt.

Az olasz kormány felkéri a parlamentet, hogy fogadjon el egy új törvényt Ukrajna 2023-ig tartó katonai és polgári ellátásáról – mondta Guido Crosetto védelmi miniszter egy interjúban. Jelenleg a római kormány minden alkalommal parlamenti felhatalmazás kérése nélkül küldhet segélyt Ukrajnának egy év végén lejáró rendelet alapján. A védelmi minisztérium ennek az intézkedésnek a megújítását javasolja 2023 végéig. Crosetto kijelentette, hogy Olaszország folytatja a fegyverszállítást, ahogyan azt a múltban is tette, „olyan időkben és módokon, ahogyan megállapodunk atlanti szövetségeseinkkel és Kijevvel”.

Az ENSZ nukleáris felügyelő szervezete hétfőn megvizsgálja a zaporizzsjai atomerőművet, miután a hétvégén találatok érték azt. A robbanások épületeket és berendezéseket rongáltak meg, bár egyik sem volt „kritikus” a nukleáris biztonság és biztonság szempontjából – közölte a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség. Az ügynökség vezetője szerint a lövöldözők a „tűzzel játszanak”.

Az ügynökség tájékoztatása szerint az erőművet „40 percen belül több mint egy tucat robbanás érte”, bár a sugárzás szintje a helyszínen normális maradt, és nem érkezett jelentés áldozatokról.

Annak ellenére, hogy az erőmű legfontosabb nukleáris biztonsági és védelmi rendszereire nem volt közvetlen hatással az ágyúzás, veszélyesen közel kerültek hozzájuk. Méterekről beszélünk, nem kilométerekről. Aki a Zaporizhzsja atomerőműben lövöldözik, az óriási kockázatot vállal, és sok ember életével játszik.

– mondta a NAÜ vezetője.

Az orosz erők csaknem 400 rakétát lőttek ki vasárnap Kelet-Ukrajnára – mondta Volodimir Zelenszkij vasárnap esti beszédében. A leghevesebb csaták a donyecki régióban zajlanak. Az ukrán elnök beszámolója szerint Luhanszk régióban apránként haladnak előre. Oroszország célja megerősíteni állásait a keleti Donyeck és Luhanszk régiókban, miután kivonultak Herszon városból. Zelenszkij vasárnapi beszédében elmondta, hogy délen a kijevi erők „tartják a vonalat, következetesen és nagyon megfontoltan rombolják az orosz erőket”.