Herszon felszabadult, de még veszélyes

Olaf Scholz német kancellár világos állásfoglalást követelt Vietnamtól az ukrajnai orosz hadművelettel szemben vietnami hivatali partnerével, Pham Minh Chinhhel folytatott megbeszélését követően vasárnap Hanoiban – írja az MTI.

Az orosz támadóháború esetében a nemzetközi jog veszélyes precedensértékű megsértéséről van szó. A kis országok nem lehetnek többé biztonságban a nagyobb, erőteljesebb szomszédjaik viselkedésétől

– hangsúlyozta a német kancellár Kínára utalva, amely a nyersanyagokban gazdag Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, viszont a térség egyes részeire a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan is igényt tart.

Az indiai-csendes-óceáni térségben is a jog erejének kell érvényesülnie, nem pedig az erősebb jogának

– húzta alá a német kancellár, aki egy hete látogatott Kínában, mostani vietnami útja pedig egyfajta ellensúlyként szolgál. Németországnak az ukrajnai konfliktus miatt ki kell szélesítenie felvevőpiacait, beszállítási láncolatait, valamint nyersanyagforrásai és gyártótelephelyeinek körét. „Központi szerepet játszik ezért a Vietnammal folytatott együttműködés” – mondta Scholz, aki egyben sajnálatát fejezte ki, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen nem vesz részt a legfejlettebb és a legnagyobb feltörekvő országokat tömörítő G20-as országcsoport kedden kezdődő csúcstalálkozóján az indonéziai Balin.

Jó lett volna, ha Putyin elnök is elutazott volna a G20-csúcsra. Ebben az esetben viszont szembesülnie kellett volna mindazokkal a bírálatokkal és kérdésekkel, amelyekkel a világ több országa is előhozakodna. Feltételezhetően ezért nem lesz ott

Scholz mindemellett úgy vélte, hogy Putyin nem fogja utolsó pillanatban megváltoztatni döntését, de ő örülne neki, ha mégis.

Noha Joko Widodo indonéziai elnök az eseményre Putyint is meghívta, a héten az indonéziai orosz nagykövetség azt közölte, az orosz államfő nem vesz részt a csúcstalálkozón, az orosz delegációt pedig Szergej Lavrov külügyminiszter vezeti.

Az orosz elnök változtatásokat javasolt egy törvényjavaslathoz, amely lehetővé tenné a Kreml számára, hogy elvegye az útleveleket azoktól a nem Oroszországban született orosz állampolgároktól, akik bírálják az ukrajnai háborút. A módosítások, amelyek azután érkeztek, hogy az orosz csapatok kivonultak a kulcsfontosságú Herszon városából, állítólag azokat az ukránokat célozzák majd, akik a moszkvai megszállás alatt szereztek orosz útlevelet – írja a Kyiv Independent a Kreml által vezetett Meduza hírügynökségre hivatkozva.

A bűncselekménynek minősülő cselekmények között szerepel majd az “orosz hadsereg lejáratása”, az “álhírek terjesztése” és a “nemkívánatos szervezet tevékenységében való részvétel”.

(via hvg.hu)

Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke, parlamenti frakcióvezetője Facebook-oldalán jelentette be, hogy Tompos Mártonnal és Bedő Dáviddal első magyar parlamenti delegációként Kijevbe látogatnak. A pártelnök emlékeztetett rá, az EU minden tagállamából ment már parlamenti delegáció Ukrajnába, kivéve Magyarországot. Ez szerinte morálisan elfogadhatatlan, sérti a magyar nemzet érdekeit is.

Hogy erre az ellenséges magyar álláspontra mivel kényszeríti a kormányt az orosz vezetés, nem tudjuk. Minket azonban, a szabad generáció tagjait, senki sem zsarolhat és irányíthat külföldről. Ezért megtesszük, ami erkölcsileg helyes, és ami nemzetünk határon inneni és túli közösségének érdekében áll az Európai Unió és a NATO tagjaként

– kommentálta Gelencsér azt, hogy a Momentum lesz az első magyar parlamenti delegáció a háborúban álló Ukrajnában.

Olyan gyorsreagálású hadtestet állítana fel az az Európai Unió, amelynek első missziója várhatóan az ukrajnai tűzszünet biztosítása lehet, írja a Die Welt alapján az Euronews. A német lap információi szerint az uniós védelmi miniszterek kedden a katonai bevetésre tervezett öt forgatókönyvből az első kettőt már el is fogadnák. Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint a két forgatóköny a mentési, evakuálási műveletekről, illetve a stabilizáció kezdeti szakaszáról szól. Ezek határozzák meg az uniós erők képességeit, feladatait. Nem akarják, hogy megismétlődjön, ami Afganisztánban történt. A Die Welt szerint a stabilizációs műveletnél az új, akár 5000 fős egység erőteljes katonai eszközökkel élhetne, hiszen a szükségletektől függően a szárazföldi csapatok mellett légi és tengeri erők is támogatnák.

Ukrajna magyarországi nagykövetsége Facebook-oldalán osztotta meg az ukrán külügyi szóvivő reagálását, amelyben elfogadhatatlannak minősítette Toroczkai László felhívását az államhatárok felülvizsgálatára. Oleg Nikolenko felszólította a magyar kormányt, hogy ítélje el az ilyen felelőtlen revizionista kijelentéseket, mert azok aláássák a kétoldalú kapcsolatokat, nem felelnek meg a jószomszédi viszony szellemének. Korábban a 444.hu szúrta ki, hogy a Mi Hazánk Mozgalom elnöke, parlamenti képviselője Twitter-oldalán a lengyel függetlenség napján ezt írta: „Isten áldja Lengyelországot! Találkozzunk újra a lengyel-magyar határon!” Toroczkai üzenetéhez egy 1939-es képet csatolt.

Az Országos Rendőr-főkapitányság összesítése szerint Magyarországra szombaton az ukrán-magyar határszakaszon 5802 ember lépett be. A román-magyar határszakaszon érkezők közül 4852-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek. Közülük a rendőrség 176 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen idő kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért. Szombaton 144 ember, köztük 43 gyermek érkezett Budapestre vonattal. (MTI)