Élő Nagyvilág

Bevonultak Herszon központjába az ukránok

Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata / EPA / MTI
Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata / EPA / MTI

A Ukrajnában zajló háború szerdai fejleményei itt kereshetők vissza.

Annyira felhúzta magát egy brit férfi, hogy a nagykövetsége az LMBTQ-közösséget támogatja, hogy elkezdett kémkedni Oroszországnak

Bűnösnek vallotta magát Oroszország javára folytatott kémkedésben az Egyesült Királyság berlini nagykövetségének egyik volt biztonsági őre.

Az 58 éves David Smitht, aki nyolc évig dolgozott a diplomáciai képviseleten, tavaly augusztusban vette őrizetbe potsdami otthonában a német rendőrség, miután a vizsgálat szerint 2020 májusától több ízben államtitoknak minősített dokumentumokat adott át a berlini orosz nagykövetség katonai attaséjának.

A vád szerint a Smith által összegyűjtött és Oroszországnak kiadott információk a brit köztisztviselői kar egyes tagjainak személyes adatait – lakcímüket, telefonszámukat, tevékenységi területüket – tartalmazták.

Smith emellett a berlini brit nagykövetség működéséről is kiszolgáltatott adatokat az orosz katonai attasénak. A BBC brit közszolgálati médiatársaság nemzetbiztonsági főszerkesztője, Gordon Corera az ügyet kommentálva pénteken kiemelte, hogy jóllehet Smith biztonsági őrként nem fért hozzá olyan dokumentumokhoz, amelyek a legszigorúbb titkosítási kategóriába tartoztak, az általa összegyűjtött és átadott anyagok azonban így is nagyon hasznosnak bizonyulhatnak Oroszország számára.

A szakértő szerint ugyanis e dokumentumok alapján potenciálisan azonosíthatóvá válhatnak a brit hírszerzés berlini emberei és azok az ügynökök, akikkel kapcsolatban állnak.

A londoni központi büntetőbíróság – utcája után közkeletű nevén az Old Bailey – bírói tanácsa előtt folyó perben az ügyészség nyolc vádpontot terjesztett elő David Smith ellen a brit államtitoktörvény alapján, és Smith mind a nyolc vádpontban beismerte bűnösségét.

Ez még november 4-én történt, de az ügyben hírzárlat volt érvényben, amelyet a bíróság pénteken oldott fel. Az ügyészség szerint a vádlott „vehemensen gyűlölte hazáját”, különösen feldühítette például, amikor a brit nagykövetség az LMBTQ-közösség támogatásának szimbólumaként szivárványzászlót tűzött ki.

A vádhatóság részéről elhangzott az is, hogy Smith Oroszországba vagy Ukrajnába akart költözni. A volt biztonsági őr ügyében később születik ítélet. A vonatkozó törvények alapján Smitht 14 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik.

(MTI)

Nincs áram, de most ez sem érdekli a herszoniakat

Nincs áram Herszonban, de láthatólag ez sem érdekli a felszabadításukat ünneplő helyieket: máglyánál járják a körtáncot és ukrán dalokat énekelnek.

Az ukrán csapatok ma délután vonultak be Herszon városába, miután az orosz csapatokat a Dnyeper-folyó másik oldalára vonták vissza. Így fogadták az ukrán katonákat:

Biden testvéreit is kitiltották Oroszországból

Moszkva a viszonosság alapján kétszáz amerikai állampolgárral szemben rendelt el oroszországi beutazási tilalmat. A szankciós listára a dokumentum szerint felkerültek Biden elnök testvérei, továbbá Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivője, és Paul Pelosi, az amerikai képviselőház elnökének férje is, akit pár hete súlyos sérüléseket szenvedett, amikor saját házában támadás érte. Az új lajstromba olyan hatósági tisztségviselőket, kongresszusi tagokat, a hadiipari komplexum vállalatvezetőinek közeli hozzátartozóit, valamint olyan szakértőket és lobbistákat vettek fel az oroszok, akik “részt vesznek a ruszofób kampány előmozdításában és a kijevi rezsim támogatásában” az MTI tudósítása szerint.

Az amerikaiak még egy nagyobb támogatást adnak Ukrajnának, hogy javítsák a tárgyalási pozícióját

Az Egyesült Államok újabb, 400 millió dollár katonai segélyt ad Ukrajnának területvédelmének és tárgyalási pozíciójának erősítésére – olvasható a washingtoni külügyminisztérium pénteken kiadott közleményében.

Antony Blinken külügyminiszter közleménye szerint az elnöktől kapott felhatalmazás alapján 2021 augusztusa óta a huszonötödik katonai adománycsomag lehívására adott engedélyt. Az újabb 400 millió dollár (170 milliárd forint) értékű szállítmányban fegyverzet, lőszerek és egyéb felszerelések vannak.

Az Egyesült Államok által nyújtott légvédelmi, nagy hatótávolságú és precíziós tüzérségi fegyverekből álló csomagot nagy körültekintéssel úgy állították össze, hogy a legjobban szolgálják az ukrán erőket a hadszíntéren, és hogy előre tudjanak törni Herszontól Harkivig – olvasható a dokumentumban, amely kiemeli: az Egyesült Államok „folytatja Ukrajna támogatását annak érdekben, hogy képes legyen megvédeni magát, és a lehető legerősebb legyen pozíciót tudja elfoglalni a tárgyalásokon, amikor annak eljön az ideje”.

A külügyminisztérium azt is közölte, hogy az újabb, 400 millió dolláros szállítmánnyal a Biden-kormány – 2021. januári – hivatalba lépése óta Ukrajna összesen mintegy 19,3 milliárd dollár (8000 milliárd forint) amerikai katonai támogatásban részesült.

(MTI)

Kétszáz amerikait tiltott el Oroszország a beutazástól

Moszkva a viszonosság alapján kétszáz amerikai állampolgárral szemben rendelt el oroszországi beutazási tilalmat – közölte pénteken az orosz külügyminisztérium.

Válaszul arra, hogy Joe Biden (amerikai elnök) kormányzata folyamatosan újabb és újabb személyi szankciókat vezet be nemcsak orosz tisztségviselők, hanem olyan üzleti és közéleti személyiségek, kulturális szereplők ellen is, akik valamilyen okból nem elfogadhatók Washington számára, viszonossági alapon kétszáz amerikai állampolgárral szemben oroszországi beutazási tilalmat vezetünk be

– hangzott a tárca közleménye.

A szankciós listára a dokumentum szerint felkerültek Biden elnök testvérei, továbbá Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivője, és Paul Pelosi, az amerikai képviselőház elnökének férje is. Az új lajstromba olyan hatósági tisztségviselőket, kongresszusi tagokat, a hadiipari komplexum vállalatvezetőinek közeli hozzátartozóit, valamint olyan szakértőket és lobbistákat vettek fel, akik „részt vesznek a ruszofób kampány előmozdításában és a kijevi rezsim támogatásában”.

(MTI)

Már szedik le az Oroszország örökre itt maradását hirdető plakátokat

Szimbolikus videót tett ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter: „Oroszország örökké itt marad” feliratú óriásplakát leszedésébe kezdenek a helyi lakosok Heszonnál, miután az orosz csapatok elhagyták a térségét és feladták a Dnyeper-folyótól nyugatra levő eddig megszállt területeiket.

Mint ismert, Oroszország alig egy hónappal ezelőtt annektált négy ukrán megyét, köztük Herszont, és Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt, hogy ezek a területek örökre Oroszország részei maradnak.

Svédország területén a NATO-csatlakozás után sem lesz atomfegyver

NATO-tagként sem engedne területére atomfegyvereket Svédország – szögezte le pénteken a svéd külügyminiszter a helyi médiának nyilatkozva.

Tobias Billstrom azt mondta, „Svédország elutasítja annak a lehetőségét, hogy akár NATO-tagként is atomfegyvereket engedjen a területére”.

BERND VON JUTRCZENKA / dpa Picture-Alliance / AFP

Svédország és Finnország az Ukrajna ellen indított orosz katonai támadás miatt májusban döntött úgy, hogy semleges státusát feladva felvételét kéri a NATO-ba. A NATO 30 tagállama közül eddig 28 ország ratifikálta a svéd és a finn tagfelvételt.

A svéd hadsereg főparancsnoka novemberben azt javasolta a kormánynak: a NATO-val folytatott tárgyalásainak végső fázisában hagyja nyitva annak lehetőségét, hogy az ország területére állandó katonai bázist, vagy nukleáris fegyvereket telepíthessen az észak-atlanti szövetség.

A külügyminiszter ennek ellenére azt közölte:

Svédország a korábbi dán és norvég példát követve kinyilvánítja, hogy nem enged a területére atomfegyvereket.

Az e tekintetben fennálló nemzeti egységre rámutatva hozzátette: „a (kormányzó) Mérsékelt Pártnak már régóta ez az álláspontja, és soha nem állt szándékunkban megváltoztatni az előző kormány által benyújtott tagfelvételi kérelem feltételeit”.

Svédországban a Mérsékelt Párt vezette koalíció győzött a szeptemberi parlamenti választáson, véget vetve a Szociáldemokraták nyolcéves kormányzásának.

(MTI)

Falat húznak a fehérorosz határra az ukránok

Épül már a fal az ukrán-fehérorosz határon. Az ukrán elnöki hivatal közlése szerint már 3 kilométernyi szakasz már el is készült. A több mint három méter magas betonkerítést azért kezdték el építeni az ukránok, mert fennáll a veszélye, hogy innen indítanak újabb támadást az oroszok, ahogy tették azt az év elején, a háború kezdetén.

Kivették az orosz nyelv oktatását a tantervből Kijevben

Az ukrán főváros kezelésében lévő óvodák, általános és középiskolák tantervéből teljesen kiveszik az orosz nyelv oktatását – döntött a városi önkormányzat közgyűlése pénteken.

Az elfogadott határozattervezet olyan szervezeti és jogi lépések végrehajtását irányozza elő, amelyek célja az óvodai csoportok és az iskolai osztályok orosz nyelvről az államnyelvre való átállása” – olvasható a kijevi város tanács hivatalos honlapján.

Vadim Vaszilcsuk közgyűlési képviselő, az oktatási-, tudományos-, családügyi-, ifjúsági- és sportbizottság elnöke kijelentette, hogy az Oroszországgal vívott háború idején a nyelv kérdése nemzetbiztonsági kérdés. Hozzátette, hogy jelenleg nem célszerű és nem helyes az orosz nyelv oktatása és tanulása.

A kijevi közgyűlési képviselők szerint a döntéssel megelőzhető a társadalomban meglévő feszültségek felerősödése.

(MTI)

A Dnyeper nyugati partjáig visszavették az elfoglalt területek az ukránok

Herszon megye Dnyepertől nyugati területeit szinte teljes egészében visszavette az ukrán haderő és csak néhol ütköztek kisebb ellenállásba. Az nem világos, hogy mennyi orosz katona rekedt a Dnyeper-folyó nyugati oldalán. Az orosz védelmi minisztérium szerint minden katonájuk átjutott a túlpartra, az ukránok szerint jelentős számú orosz eshetett csapdába, amit orosz katonák videói is alátámasztanak. Az ukrán hírszerzés azt tanácsolja az itt rekedt orosz katonáknak, hogy adják meg magukat, ha életben akarnak maradni. Ebben az esetben garantálják, hogy a genfi egyezményben rögzített jogaikat tiszteletben tartva nem esik bántódásuk.

 

Az ukrán erők már Herszonban vannak

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága megerősítette pénteken, hogy az ukrán fegyveres erők egységei már beléptek a márciusban orosz megszállás alá került Herszon városába – számolt be az UNIAN hírügynökség.

Herszon visszatér Ukrajna ellenőrzése alá, az ukrán fegyveres erők egységei belépnek a városba. Az orosz megszállók visszavonulási útvonalai az ukrán hadsereg tűzellenőrzése alatt állnak. Minden orosz katona, aki ellenáll az ukrán fegyveres erőknek, megsemmisül. Az egyetlen esélye, hogy elkerülje a halált, ha azonnal megadja magát

– idézett az UNIAN a hírszerzés közleményéből.

A hírszerzés értesülése szerint az orosz parancsnokság sorsára hagyta az orosz katonákat Herszonban, és arra utasította őket, hogy öltözzenek civil ruhába. A védelmi tárca hangsúlyozta, hogy önkéntes feladás esetén Ukrajna garantálja az orosz katonák számára az életben maradást, a genfi egyezmények betartását, az élelmet, az orvosi ellátást és a fogolycsere lehetőségét.

Natalija Humenyuk, a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője az UNIAN szerint óvatosan kommentálta a helyzetet a dél-ukrajnai megyeszékhelyen. Egy tévéműsorban a műsorvezetőnek arra a kérdésére, hogy mit jelentenek az ukrán zászlók Herszon központjában, kijelentette:

Azt jelentik, hogy Herszon Ukrajna része, hogy Herszon népe elpusztíthatatlan, van bennük kitartás. Hálásak vagyunk nekik, hogy kibírták eddig a pillanatig, és most egyértelműen jelzik, hogy nemcsak egy jó napunk lesz, hanem jó álmunk is.

Hangsúlyozta, hogy Herszon mindig is ukrán terület volt, amelyet ideiglenesen megszálltak.

(MTI)

Putyin online sem vesz részt a G20-csúcson

Nem szerepel a tervek között, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök akár online formában is részt vegyen a G20 csoport indonéziai és a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (APEC) thaiföldi csúcstalálkozóján – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak. „Ez az államfő döntése volt, kifejezetten az időbeosztása miatt, mivel az Oroszországi Föderációban kell tartózkodnia” – mondta az MTI tudósítása szerint.

A szóvivő ugyanakkor nem bocsátkozott részletekbe Putyin jövő heti programjával kapcsolatban, amelyet „nagyon sűrűnek” nevezett. Kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől is, hogy találkozni készül-e Moszkvában a kubai elnökkel. Csak annyit árult el, hogy bizonyos „kapcsolatfelvételek előkészítés alatt állnak”.

Orosz diplomaták és a Kreml csütörtökön közölték, hogy a G20 csoport vezetőinek az indonéz Bali szigeten jövő kedden és szerdán megtartandó találkozóján az orosz delegáció vezetője nem az elnök, hanem Szergej Lavrov külügyminiszter lesz. Egyik helyettese, Szergej Rjabkov a TASZSZ állami hírügynökségnek nyilatkozva pénteken azt mondta, nem szerepel a tervek között, hogy a fórum alkalmából Lavrov találkozzon amerikai hivatali partnerével, Antony Blinkennel. A diplomata szerint Moszkva nem kezdeményezett megbeszélést.

Újabb fogolycsere: 45 ukrán katona szabadult ki

Újabb fogolycserét hajtott végre az ukrán és az orosz oldal, ezúttal 45 ukrán katona szabadult ki orosz fogságból, és két elesett katona holttestét kapta vissza Kijev – hozta nyilvánosságra Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője pénteken a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. “Minden ukránt hazahozunk” – szögezte le üzenetében Jermak. Tájékoztatása szerint a kiszabadultak között “katonák és őrmesterek vannak, akik harccal védték” az ukrán államot. Arra nem tért ki, hogy cserébe hány orosz katonát adtak át Moszkvának.

Utoljára november 3-án hajtott végre nagyszabású fogolycserét az ukrán és az orosz fél: akkor 107 ukrán katona szabadult ki orosz fogságból.

Így fogadták az ukrán csapatokat Herszon főterén

Bár az orosz invázió kezdetekor a város lakossága nagy része elmenekült, az oroszok pedig az elmúlt hetekben evakuálni akarták az összes civilt Herszonból, kisebb tömeg fogadta a város főterére bevonuló ukrán csapatokat. A videóból két fontos dolog is kiderül: az ukrán katonák Herszon központját is elérték és a lakosság felszabadítóként ünnepeli őket.

A visszavonuló orosz csapatok robbanthatták fel a herszoni hidat

Egy orosz haditudósító a lerombolt Antonovszkij híd közepéről, a leomlott hídelemek előtt jelentkezett be. Szerinte a Herszonból visszavonuló orosz csapatok robbanthatták fel a hidat, hogy megakadályozzák az ukrán csapatok átkelését a Dnyeper-folyón.

Súlyosan veszélyeztették Svédország biztonságát az elfogott kémek

Vádat emelt a svéd ügyészség két férfi ellen, akik a vád szerint Oroszország javára kémkedtek, súlyosan veszélyeztetve a skandináv ország biztonságát – jelentették be pénteken Stockholmban.

Az ügyészség közleménye szerint egy testvérpárról, egy 35 és egy 42 éves férfiról van szó. Tavaly vették őket őrizetbe, mindketten tagadják az ellenük felhozott vádakat. „A gyanú szerint nagyon súlyos bűncselekményt követhettek el Svédország hírszerzési és biztonsági rendszere ellen, kiemelt fontosságú tényezők érintettek” – fogalmaztak a hatóságok.

A két férfi egy évtizeden keresztül, 2011-től kezdődően láthatta el titkos információkkal az orosz katonai hírszerzést (GRU). Egyikük ebben az időszakban a svéd fegyveres erőknél dolgozott a bírósági iratok szerint.

Az orosz védelmi minisztérium állítja, kivonultak a katonáik Herszonból

Az orosz védelmi minisztérium befejezte a csapatok kivonását a Dnyeper folyó nyugati partjáról Ukrajna déli Herszon régiójában – jelentette a TASS hírügynökség.

A The Guardian által szemlézett közlemény szerint a minisztérium közölte, hogy az összes orosz haderőt és felszerelést a folyó bal, azaz keleti partjára helyezték át.

A közlemény szerint a kivonás moszkvai idő szerint péntek reggel ötkor befejeződött.

Oroszország szerdán rendelte el a kivonást, miután kijelentette, hogy az erősödő ukrán ellentámadással szemben „hiábavalók” a pozíciók megőrzésére és a csapatok utánpótlására tett kísérletei.

A minisztérium azt is közölte pénteken, hogy egyetlen katonai felszerelés vagy katona sem maradt a folyó nyugati partján, ennek során nem szenvedett személyi vagy egyéb veszteséget.

Orosz rakéták csapódtak egy lakótömbbe Mikolajivban, többen meghaltak

Orosz rakétatámadás ért egy lakótömböt Mikolajivban, a támadásban többen meghaltak és megsebesültek – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Kijevben. Hozzátette: a mentés folyamatban van.

Az MTI szemléje alapján Zelenszkij szerint a támadás az orosz „terrorállam cinikus válasza” az ukránok harctéri sikereire.

Vitali Kim, Mikolajiv megye kormányzója a Telegramon azt írta: az ötemeletes épületre mért csapásban ketten meghaltak, és ketten megsebesültek. Kim egy fotót is közzétett a pusztításról.

Mikolajiv város polgármestere, Olekszandr Szenkevics már hat halálos áldozatról számolt be a Telegramon.

Metin Aktas / ANADOLU AGENCY / AFP

Az ukrán vezérkar eközben arról tájékoztatott, hogy az orosz csapatok herszoni kivonulása után az ukrán erők tovább nyomultak előre a térségben. Ugyanakkor haladásukat aknaveszély nehezíti.

Zelenszkij hagyományos esti videóüzenetében, csütörtökön óvatosságra intett az oroszok herszoni visszavonulásával kapcsolatban.

Az ellenség nem osztogat ajándékokat, és nem tesz a jóakaratát kifejezendő gesztusokat

– figyelmeztetett. Ezért az ukrán hadsereg nagyon óvatosan, érzelmek és szükségtelen kockázatvállalás nélkül halad előre – tette hozzá.

A kijevi vezető leszögezte: továbbra is az a cél, hogy Ukrajna teljes területét felszabadítsák a megszállás alól, és a lehető legalacsonyabban tartsák a veszteségeket.

Herszon megyében hetek óta átfogó ukrán ellenoffenzíva zajlik. A térség stratégiai jelentőségű Moszkva számára, miután csak innen tudja folytatni offenzíváját Mikolajiv megye és a fekete-tengeri Odessza irányába, valamint itt található a kahovkai vízerőmű is, amely az Oroszország által annektált Krím félszigetet látja el ivóvízzel.

Leomlott egy Herszonhoz közeli híd

Leomlott az Antonovszkij híd, az egyetlen közeli út, amely a dél-ukrajnai Herszon várostól a Dnyeper folyó orosz ellenőrzése alatt álló keleti partjához vezet – idézte az ukrán közszolgálati műsorszolgáltató a helyi lakosokat pénteken.

A The Guardian által szemlézett hír szerint a Suspilne műsorszolgáltató közzétett egy fényképet, amelyen a híd teljes szakaszai eltűntek. A Dnyeperen átvezető következő út több mint 70 km-re van Herszon városától.

Egyelőre nem derült ki, hogy mi okozta a híd összeomlását. Oroszország szerdán bejelentette, hogy visszavonul a Dnyeper  folyó nyugati partjáról a túlsó partra.

Sorsukra hagyta a hadsereg a sebesült orosz katonákat a Herszonból való visszavonulás során

Hátrahagyták a sebesült orosz katonákat a visszavonulás közben Herszonban – írja a Daily Telegraph alapján a Guardian.

Nyikolaj, a térségben harcoló ukrán katona az újságnak elmondta:

Az orosz csapatok kivonása megerősítettebb állásokba történik. De még mindig voltak lakott pontok, ahol csatákat láttunk.

Hozzátette:

Visszavonulnak, mert veszteségeket szenvednek, nagyon súlyos veszteségeket. Ráadásul még katonáik holttestét sem viszik el és hátrahagyják maguk mögött a sebesülteket.

Publicus: Egyre kevésbé vonzó Orbán oroszbarátsága

A többség azt szeretné, ha a kormányfő keményebben állna ki Oroszországgal szemben. A Publicus Intézet Népszavának készített felmérése szerint már a magyarok 69 százaléka tartja Moszkvát agresszornak. Már tízből hatan

  • várják, hogy Orbán Viktor a jelenleginél keményebben elítélje Oroszországot Ukrajna megtámadása miatt,
  • nem elégedettek azzal, ahogy a kormány eddig a háborúra reagált,
  • mondják azt, hogy a háború miatt romlott a véleményük Vlagyimir Putyinról.

Immár a megkérdezettek kétharmada szerint nem lehet egyszerre jó viszonyt ápolni Brüsszellel és Moszkvával,

Amerikai elemző a magyar kormány megbízhatatlanságáról

Az Egyesült Államok nem dőlhet szép csendben hátra, amikor egy NATO-szövetséges a putyini rezsimmel áll össze, a semlegesség gyengén leplezett örve alatt, ezzel párhuzamosan pedig felszámolja odahaza a demokráciát, írja Jordan Warlick, az amerikai Helsinki Bizottság tanácsadója.

 

Kapcsolódó
Amerikai elemző a magyar kormány megbízhatatlanságáról
Jordan Warlick, az amerikai Helsinki Bizottság tanácsadója szerint a magyar miniszterelnök nyíltan összeállt Putyinnal.

Rendkívüli fegyvereket és további 400 millió dollárt küld az Egyesült Államok Ukrajnának

Az Egyesült Államok 400 millió dollárral több katonai segélyt küld Ukrajnának – jelentették be csütörtökön tisztségviselők.

A The Guardian cikke szemlézi a Pentagon tájékoztatását, amely szerint a segélycsomag nagy mennyiségű lőszert és most először négy rendkívül mobil Avenger légvédelmi rendszert tartalmaz majd.

Az Egyesült Államok emellett 100 ezer tarackágyút vásárol dél-koreai gyártóktól, hogy Ukrajnának szállítsa.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik