A Publicus Intézet a Népszava megbízásából készített reprezentatív közvélemény-kutatást az orosz-ukrán háború, a magyar kormány azzal kapcsolatos politikájának megítéléséről.
A felmérés főbb megállapításai:
- kétharmada szerint nem lehet egyszerre jó a viszony az EU-val és Moszkvával,
- 9 százalékkal csökkent azok aránya, akiknek tetszik a kabinet oroszbarát politikája,
- 69 százalékra nőtt azoké, akik agresszornak tartják Oroszországot,
- 57 százalék szerint Orbán Viktornak keményebben kellene elítélnie Oroszországot.
A Népszava felidézi miként változott a háború és a kormányzati politika megítélése. Februárban 64, áprilisban 56, augusztusban 63, október végén 69 százalék gondolta Moszkvát agresszornak. Ezért immár a többség (57 százalék) szerint Orbán Viktornak keményebben kellene elítélnie Oroszországot. Az áprilisi adatokhoz képest ez komoly növekedés, tavasszal 36, nyár végén 48 százalék gondolta így.
Tízből közel hat válaszadó inkább nem elégedett azzal, ahogy a kormány eddig a háborúra reagált. A fideszesek 93, az ellenzékiek 5 százaléka gondolja, hogy a kabinet jól kezeli a háborút. Abban az emberek 78 százaléka egyetért, hogy Magyarország ne küldjön katonákat, fegyvereket Ukrajnának.
A Publicus Intézet szerint a megkérdezettek kétharmada szerint nem lehet egyszerre jó politikai viszonyt ápolni az EU-val és Oroszországgal. Áprilisában csak minden második válaszadó mondta ezt, április azóta 18 százalékkal nőtt azok aránya, akik szerint hazánknak választania kell, hova akar tartozni. Tízből hat válaszadónak a háború óta romlott a véleménye Vlagyimir Putyinról, tízből nyolc megkérdezett szerint pedig Európáé Magyarországról.
Módszertan
A felmérés 2022. október 26 – 31. között készült 1007 fő telefonos megkérdezésével. A felmérésbe bevontak nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
