„Oroszország meg akarja fagyasztani Ukrajnát”

Az a szankciós politika, amely Európában a háborúra válaszul megfogalmazódott, valójában magas inflációt, energiaválságot és recessziós veszélyt idézett elő – jelentette ki az Országgyűlés elnöke szombaton Orosházán.

Kövér László, a Mondjunk nemet a szankciókra! című országjáró sorozat egyik Békés megyei állomásán azt mondta, Európa a gazdasági háborúba önként vonta bele magát.

A politikus leszögezte, a kormány célja, hogy Magyarországon a gazdaság teljesítménye, a fenyegető európai recesszió esetén se essen vissza. A kormány a kis- és közepes vállalkozások mellett a nagyüzemeknek is igyekszik támogatást adni a munkahelyek megőrzése érdekében – hogy miként a járvány alatt, úgy most is – arra ösztönözve a cégeket, hogy korszerűsítéssel javítsák versenyképességüket – közölte a házelnök.

Magyarország gázellátása ebben a pillanatban biztonságban van. Gáztározóink föltöltöttsége jelenleg 1,3 évre fedezi a lakossági igényeket, az ipari fogyasztókat is beleértve az éves szükséglet 60-70 százalékára elegendő – mondta.

Kövér László úgy fogalmazott, bár vagy egy évtizede arról győzködik Magyarországot, hogy az oroszok megbízhatatlan partnerek, tények bizonyítják, nem ők használták fegyverként a gázt, hanem fordítva: az Európai Bizottság próbálta meg a szankciókon keresztül azt ellenük visszafordítani.

Magyarország az első pillanattól kezdve elítélte Oroszország katonai agresszióját Ukrajnával szemben. Magyarország alapvető nemzeti érdeke a független, demokratikus, prosperáló, saját polgárainak a szülőföldjükön nemzeti megkülönböztetés nélkül boldogulást biztosító Ukrajna létezése – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke.

A politikus szerint ami most zajlik, az Európa gazdaságának szándékolt tönkretétele. Noha a szankciós politika kezdetén azt ígérték, azok nem érintik az energiahordozókat, az önmagát önállósító Európai Bizottság újabb és újabb csomagokat készít, és a korlátozásokat előbb az olajra, majd a gázra is kiterjesztette.

Kövér László közölte, a hírek szerint már készül a kilencedik uniós szankciós csomag, amely a nukleáris energiára is ki kívánja terjeszteni a korlátozásokat. A magyar villamosenergia jelentős részét előállító paksi erőmű azonban nem nagyon működhet mással, mint orosz fűtőelemmel. A nukleáris energiára tervezett szankciók ezért Magyarország számára egyenlőek lennének a katasztrófával nemcsak a lakosság, hanem az ipar szempontjából is – hangsúlyozta a politikus, rámutatva, az ilyen korlátozások ezért csak akkor támogathatók, ha azok alól Magyarország mentességet kap.

Az Európai Bizottság azzal indokolta a szankciók bevezetését, hogy azok az oroszoknak fognak ártani. Ezzel szemben az oroszok fél év alatt annyi pénzt szedtek be az energiahordozókból, mint az azt megelőző év egészében – mondta a házelnök, felidézve, hogy már a 2014-ben bevezetett szankciók egyik eredménye is az volt, hogy rákényszerítette az oroszokat az önellátásra, s így a korábban behozatalra szoruló ország lett a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre.

A Fidesz országos választmányi elnöki posztját is betöltő politikus kifejtette, a Sorosék finanszírozta „magyar dollárbaloldal” a szankciók és a háború pártján áll, mindenben ugyanazt szajkózzák, mint a Nyugat rossz úton járó képviselői és a bürokrácia vezetői.

Mindaz, ami ma történik Európában, az emberek felhatalmazása és megkérdezése nélkül zajlik. Sem a migrációról, sem arról nem kérdezték meg az embereket, hogy akarják-e fizetni a szankciók árát – mondta Kövér László.

Hangsúlyozta, azért van szükség a nemzeti konzultációra, hogy a magyar kormány az emberek véleményét kikérve érvelhessen Brüsszelben a nemzeti érdekek védelme mellett.

(MTI)

Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) által bejelentett újabb ukrajnai katonai segély tükrözi a háború fejleményeiből fakadó ukrán szükségleteket – jelentette ki John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője egy sajtóbeszélgetésen.

Kifejtette, hogy a háború kezdete óta van egyfajta fejlődés a katonai képességeket érintő ellátásban, ahogyan a hadszíntéren az események is változtak. Jelenleg a fókusz a légvédelmi képességeken van, ezért a pénteken bejelentett, az úgynevezett Ukrajnai Biztonságtámogató Kezdeményezés keretében nyújtott csomagban szerepel felújított Hawk légvédelmi rakétarendszerek szállítása is.

Kirby hozzátette, hogy más országok hasonlóképpen igazítják szállításaikat az ukrán igényekhez, így Spanyolország és Franciaország szintén az ukrán légvédelmi képességek erősítésére fektet hangsúlyt. Megjegyezte: nem lehet előre megmondani, milyen irányba mennek a harci cselekmények, de szinte napi kapcsolatban vannak az ukrán féllel, hogy úgy módosítsák a segítségnyújtást, ahogyan a leginkább hozzájárul ahhoz, hogy az ukrán erők sikereket érjenek el a hadszíntéren.

Az amerikai védelmi minisztérium pénteken jelentette be, hogy az Egyesült Államok katonai segítségnyújtási parancsokságot létesít Németországban az ukrajnai fegyverszállítások és katonai kiképzés irányítására. A Pentagon szóvivője azt is közölte, hogy újabb 400 millió dolláros katonai segélyről is döntés született Ukrajna számára.

A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője a háttérbeszélgetésen elmondta, azt is vizsgálják, hogy rövid távon milyen támogatást lehet biztosítani az ukrajnai energiahálózat működésének gyors helyreállításához, amire az orosz rakétatámadások okozta rongálások miatt van szükség. Közölte: a térségbeli szövetségesekkel konzultálnak arról, hogy azokból az országokból, amelyekben hasonló infrastruktúra működik, alkatrészeket szállítsanak a helyreállítás elvégzéséhez. Hozzátette, hogy van egy hosszabb távú szempont is, amelyről az Egyesül Államok szintén egyeztet partnereivel és szövetségeseivel, mégpedig az, hogy Ukrajnát a közelgő tél átvészeléséhez szükséges energiahordozókkal is ellássák. Itt szóba jön az energiahordozók alternatív forrásainak megtalálása – hangsúlyozta a szóvivő.

Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államokban a kormányzat élvezi-e a közvélemény támogatását az ukrajnai segítségnyújtás fenntartásához, John Kirby azt mondta, hogy úgy látják: az amerikai emberek változatlanul kiállnak Ukrajna támogatása mellett, a kongresszusban pedig továbbra is erős kétpárti egyetértés övezi a segítségnyújtást. Reményét fejezte ki, hogy mindkét politikai oldallal folytatódik ez a közös munka. Megjegyezte, hogy a katonai segítségnyújtás mellett Ukrajna számára nyújtandó pénzügyi és gazdasági támogatásról is szó van.

A közelgő amerikai választások biztonságos lebonyolítására vonatkozó kérdésre a fehér házi illetékes azt válaszolta, nincs konkrét információ arról, hogy a választás lebonyolítását bármilyen fenyegetés érné, de a választás biztonságát érintő kérdéseket nagyon komolyan veszik, folyamatosan együttműködnek az állami és helyi hatóságokkal. „Úgy gondoljuk, hogy az amerikaiak annak tudatában járulhatnak a szavazóurnákhoz – és ennek így is kell lennie -, hogy minden intézkedés megtörtént annak érdekében, hogy ez egy szabad és tisztességes választás legyen” – fogalmazott a nemzetbiztonsági szóvivő.

(MTI)

Irán első alkalommal ismerte be szombaton, hogy szállított pilóta nélküli repülőgépeket Oroszországnak, de hangsúlyozta, hogy ez az Ukrajna elleni háború előtt történt, amelyben Moszkva – ukrán beszámolók szerint – erőművek és polgári infrastruktúra elleni támadásokra használta őket.

Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter közölte, hogy „néhány” drónt szállítottak Oroszországnak, mielőtt az orosz erők február 24-én megtámadták Ukrajnát. A külügyminiszter tagadta, hogy Teherán továbbra is szállítana drónokat Moszkvának.

Egyes nyugati országok nagy hűhót csaptak amiatt, hogy Irán rakétákat és drónokat szállít Oroszországnak, hogy segítse az Ukrajna elleni háborúban – ebből a rakétákra vonatkozó hivatkozás teljességgel hamis

– idézte Amirabdollahiánt az IRNA hivatalos iráni hírügynökség.

Ukrajna az elmúlt hetekben a polgári infrastruktúra – egyebek mellett erőművek és gátak – elleni dróntámadásról számolt be, amelyekben iráni gyártmányú, Sahíd-136 típusú drónokat vetettek be.

Az IRNA szerint az iráni külügyminiszter közölte: Teherán és Kijev megállapodtak, hogy két héttel ezelőtt megvitatják az iráni drónok bevetését, de az ukránok nem jelentek meg a megbeszélt találkozón.

Megállapodtunk az ukrán külügyminiszterrel, hogy eljuttatják hozzánk azokat a dokumentumokat, amelyek szerint Oroszország iráni drónokat használt Ukrajnában

– mondta Amirabdollahián, aki szerint az ukrán küldöttség az utolsó pillanatban lemondta a találkozót.

Az iráni külügyminiszter megerősítette, hogy Teherán „nem nézi közömbösen”, ha bebizonyosodik, hogy iráni drónokat vetettek be az ukrajnai háborúban.

Az Európai Unió a múlt hónapban újabb szankciókkal sújtotta Iránt az Oroszországot segítő drónszállítások miatt, Nagy-Britannia pedig három iráni katonai vezető és egy fegyvergyártó ellen rendelt el büntetőintézkedéseket, amiért drónokat szállítottak Oroszországnak ukrajnai polgári személyek és infrastruktúrák elleni bevetésekhez.

(MTI)

„Ismerjük a lengyel elit egy részének a »tengertől tengerig« tartó ország megteremtésére vonatkozó elképzeléseit. A második világháború előtt sokan beszéltek erről az elképzelésről. Most pedig Lengyelország és Ukrajna vezetőinek ölelkezését látjuk. De az ötlet él, nem tűnt el” – mondta Vlagyimir Putyin a RIA Novosztyi tudósítása szerint, amit a Mandiner szemlézett. Az orosz vezető közölte, „Ukrajnának vissza kellene adnia azokat a területeket, amelyeket 1939-ben vettek el Lengyelországtól”.

Putyin szerint szerint Varsóban is így gondolkodnak erről a kérdésről. Ugyanakkor a szovjet korszakban néhány orosz történelmi területet is átengedtek Ukrajnának, de ez az orosz elnök szerint önkéntes alapon történt. „Az említett területeket azonban Magyarország, Románia és Lengyelország is erőszakkal adta át, ezek teljesen különböző helyzetek, és ezen néhány embernek Ukrajnában el kellene gondolkodnia” – fogalmazott Putyin.

Az Egyesült Államok azzal vádolta meg Oroszországot, hogy „meg akarja fagyasztani” Ukrajnát, mivel nem tudott nyerni a csatatéren. Erről Antony Blinken amerikai külügyminiszter beszélt a G7-ek külügyminisztereinek németországi találkozóját követően. Mint mondta: Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy döntött, hogy mivel nem tudta erőszakkal elfoglalni Ukrajnát, más eszközökkel próbálja behódoltatni a megtámadott országot. Blinken utalt arra, hogy Oroszország többször támadta meg az ukrán energia-infrastruktúrát rakétákkal és robbanó drónokkal, miközben Kijev erői benyomultak a korábban Moszkva által ellenőrzött kelet- és dél-ukrajnai területekre.

A világ leggazdagabb országainak vezető diplomatái megállapodtak egy olyan támogatásról, amely segíthet Ukrajnának az Oroszország által megrongált infrastruktúra újjáépítésében.

Joe Biden amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkijjel, és megerősítette, az Egyesült Államok továbbra is támogatja Ukrajnát. Sullivan a kijevi sajtótájékoztatóján kijelentette: Ukrajnának „sürgősen szüksége van hatékony légvédelemre a mostani kritikus helyzetben”. A Pentagon bejelentette, hogy finanszírozni fogja a T-72-es harckocsik és a Hawk föld-levegő rakéták felújítását az Ukrajnának szánt 400 millió dolláros biztonsági támogatási csomag részeként. (via Giuardian)