Az EU erősembere szerint tartani kell Putyin atomfenyegetésétől

A Guardian szerint mindannyian Putyin hét eleji mozgósítási parancsa ellen vonultak utcára. A lap szerint Szentpétervártól Szibériáig 32 különböző városban eszközöltek letartóztatásokat a hatóságok.

A nem engedélyezett, be nem jelentett tömegmegmozdulások illegálisak az orosz törvények szerint, továbbá tiltva van minden olyan tevékenység is az országban, amelyek valamilyen módon negatív színben tüntetik fel a fegyveres erőket.

A BBC-nek nyilatkozott Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője, aki kiemelte, hogy bár most úgy áll, hogy sikerült sarokba szorítani az orosz hadsereget, Putyin minderre a legrosszabb módon is reagálhat, és ezt komolyan kell venni.

Amikor a hét elején bejelentette a részleges mozgósítást, az orosz elnök arról beszélt, hogy a Nyugat nukláris zsarolást vet be velük szemben, Oroszországnak viszont megvannak a maga fegyverei, amelyeket kész bevetni, „nem blöfföl”. Egyik legfőbb bizalmasa, Dimitrij Medvegyev még ennél is tovább ment, ő már konkrétan stratégiai nukleáris fegyverek bevetését latolgatta. Borrell szerint ha valaki nukleáris fegyverekről beszél, és arról, hogy nem viccel, azt komolyan kell venni.

Borrel ezzel együtt a többi vezető európai politikus hasonlóan a békét és a valamilyen diplomáciai megoldás tető alá hozását szorgalmazta, amelynek eredményeként Ukrajna megőrizheti szuverenitását és területi integritását. Ugyanis ha ezek nem valósulnak meg, a politikus szerint a háború ugyan véget érhet, de béke nem lesz, és csak idő kérdése, mikor robbannak ki újra a harcok.

Miután Putyin bejelentette a részleges mozgósítást, hadköteles korú orosz férfiak tömegei kezdtek el pánikszerűen menekülni az országból, amit több nyugati ország nyugtalanul figyelt.

A Portfólió cikke szerint most épp Finnország döntött arról, hogy lezárja a határait és megakadályozza, hogy az Oroszországból menekülők náluk húzzák meg magukat. Minderre azt követően került sor, hogy az ország lakossága nagy többségben, 70 százalékban támogatta a tiltást, és a jobboldali ellenzék is komoly nyomást helyezett a kérdésben a kormányra.

Korábban már az Oroszországgal határos más uniós tagállamok, a balti államok és Lengyelország is jelezte, hogy lezárja határjait az orosz beutazók elől.

A Guardian írta meg, hogy Vlagyimir Putyin szombaton aláírt egy új törvényt, aminek értelmében azok az orosz katonák, akik megtagadják a szolgálatot, dezertálnak vagy megadják magukat az ellenségnek, a jövőben tíz éves börtönbüntetésre számíthatnak.

A törvényt még a hét elején hagyta jóvá a parlament, már csak az elnök szignója hiányzott róla, egészen máig.

A Telegramon osztotta meg gondolatait Ramzan Kadirov, Putyin egyik legelkötelezettebb híve. Csecsenföld vezetője az oroszok részleges mozgósítása kapcsán mondta azt, hogy Oroszországnak olyan erőforrások állnak a rendelkezésére, hogy a NATO és a Nyugat már a számolásba is belefáradna. Kadirov szerint ha a bűnüldöző szerveket is beleszámoljuk, a tartalékosok figyelmen kívül hagyásával is egy ötmilliós személyi állomány áll Oroszország rendelkezésére, akik közül mindenki bír bizonyos fokú fizikai felkészültséggel és fegyverismerettel.

A csecsen vezér szerint ha ennek az állománynak csak a felét vetik be a harctéren, az is képes lenne arra, hogy elpusztítsa bármelyik nyugati hadsereget.

Kadirov közben szót ejtett azokról az orosz férfiakról is, akik Putyin bejelentése után tömegével igyekeztek elmenekülni az orszából, a katonai szolgálat elől. Kadirov szerint ezek az emberek paraziták, szánalommal tekint rájuk, ugyanakkor mindenkinek be kell ismernie, hogy ballasztok nélkül könnyebb dolguk lesz.

Végül kiadta az ukázt és úgy fogalmazott:

Egy igazi katona álmodjon hőstettekről! Ha utolérjük magunkat, minden rendben lesz.

Ukrajna idei gabonatermése 54,1-55,7 millió tonna között lesz, jóval kevesebb a tavalyi 80 millió tonnánál az APK-Inform ukrán agrárgazdasági tanácsadó vállalat szombaton ismertetett előrejelzése szerint. A cég egy hónapja még ennél is kisebb mennyiségre, 52,5-55,4 millió tonnára számított – írja az MTI.

Az APK-Inform a betakarítható búza becsült mennyiségét az augusztusban várt 18,2 millió tonnáról 19 millióra, a kukoricáét 29,9 millió tonnáról 30 millióra javította, ugyanakkor az árpáét 5,9 millió tonnáról 5,5 millióra rontotta.

A kisebb termés miatt kevesebb jut majd kivitelre a jövő június végén záródó egy évben, a logisztikai gondok nagyságától függően 22,6-38,8 millió tonna gabonát exportálhat Ukrajna prognosztizálja az intézet, amely augusztusi jelentésében még 22,9 és 39,6 millió tonnával számolt.

Az ukrán kormány 50 millió tonna körüli idei gabonatermést vár, az export várható nagyságára nem adott ki hivatalos adatot.

A problémákra, amelyekkel Európának szembe kell néznie a háború és a szankciók miatt, az egyetlen megoldás a béke – mondta a külgazdasági és külügyminiszter szombaton a CNN-nek adott interjújában. Szijjártó Péter visszautasította azt a vádat, miszerint Magyarország inkább Oroszország oldalán állna.

Nagyon komolyan vissza kell utasítanom ezt a vádat, mert mi, magyarok, már a kezdetektől fogva elítéltük ezt a háborút, és eddig nem vétóztunk meg egyetlen szankciós csomagot sem

– jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy az érvényben lévő hét szankciós csomagot egyhangú szavazással fogadta el az EU. Azt azonban egyértelművé tettük, hogy semmiképpen sem fogjuk az ország biztonságos energiaellátását kockára tenni – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy mit tenne Magyarország, hogy segítse Oroszország felelősségre vonását Ukrajna miatt, Szijjártó Péter azt válaszolta, hogy eddig mintegy másfél millió ukrán menekült érkezett az országba, és ők megkaptak minden segítséget, illetve támogatást, beleértve a munkát, valamint az oktatáshoz, az egészségügyhöz való hozzáférést. A konkrét kérdésre kitérve úgy fogalmazott, hogy véleménye szerinte sokkal nagyobb erőfeszítést kellett volna tenni a béke helyreállítására. Egyértelműen kiállunk az ukránok és az ország területi integritása és szuverenitása mellett, de a béke szükséges – mondta.

Bizony már a huszonötödik órában vagyunk, és ezért kell végre megoldanunk ezt a krízist

– nyilatkozta Szijjártó Péter, kiemelve, hogy mindenkit elítélnek, aki atomháborúval fenyegetőzik, ez nem is kérdés.

Volodimir Zelenszkij pénteki éjszakai beszédében azt mondta a megszállt területen – jelenleg Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsija tartományban – tartózkodó ukránoknak, hogy bújjanak el az orosz mozgósítás elől, kerüljék a sorkatonai leveleket, és jussanak el minél hamarabb Ukrajna által felügyelt területre.

Ha azonban ez nem sikerül és az orosz hadseregben kötnek ki, Zelenszkij arra kérte az embereket, hogy mentsék meg az életüket és segítsenek Ukrajna felszabadításában.

De ha bekerültök az orosz hadseregbe, szabotáljátok az ellenség bármely tevékenységét, akadályozzatok minden orosz hadműveletet, adjatok meg nekünk minden fontos információt a megszállókról – bázisaikról, főhadiszállásaikról, lőszerraktárairól

– kérte az ukrán elnök.

(via The Guardian)

Befejezték az iziumi tömegsír exhumálását, a CNN cikke szerint összesen 436 holttestet találtak, ezek közül 30-on voltak kínzás jelei. A legtöbb holttesten erőszakos halál jelei mutatkoztak – ezt Oleh Szinjehubov, a harkovi régió katonai közigazgatásának vezetője írta. Hozzátette:

Találtak holttesteket kötéllel a nyakukon, megkötött kézzel, törött végtagokkal és lőtt sebekkel. Több férfinak amputálták a nemi szervét.

A holttestek többsége civil volt, 21 katonát találtak a tömegsírban.

A donyecki „népszavazáson” pénteken 23,6 százalékos volt a részvétel, a Tass orosz állami hírügynökség tájékoztatása szerint. A Zaporizzsja régióban a szavazásra jogosultak több mint 20,5%-a, a Herszon régióban pedig 15%-a szavazott pénteken – jelentette az Interfax orosz hírügynökség. Szintén a The Guardian cikkéből derül ki az, hogyan is zajlik ez az orosz „népszavazás”.

Szerhij Gaidai, Luhanszk ukrajnai kormányzója elmondta, hogy Starobilszk városában megtiltották a lakosságnak, hogy elhagyják a települést és az embereket arra kényszerítik, hogy vegyenek részt „népszavazáson”. Bilovodszk városában egy cég igazgatója kötelezővé tette a szavazást. Aki pedig megtagadja a részvételt, azt elbocsátják, és a nevét a biztonsági szolgálatoknak adják át.