Élő Nagyvilág

Gulyás: Ha kimaradunk a háborúból, a NATO-országokat nem fenyegeti Oroszország

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu
  • Ukrajna 5 milliárd eurós hitelt kap az Európai Uniótól.
  • Oroszország a harmadával csökkenti az EU-nak szánt gázexportot.
  • 440 holttestet tartalmazó temetkezési hely került elő az Ukránok által visszafoglalt Izjumban.
  • Itt találhatók a háború fontosabb csütörtöki eseményei.

Az EU elítéli az agressziót az izjumi tömegsírokról szóló hírek ügyében

Az Európai Uniót mélyen megdöbbentette a több mint 440 holttestet rejtő, a Harkiv megyei Izjumban megtalált tömegsírok híre, az agressziót a lehető leghatározottabban elítéljük – jelentette ki Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő pénteken.

Ukrán híradások szerint Szerhij Bolvinov, a megyei rendőrség nyomozó osztályának vezetője pénteken közölte, hogy előző nap tömegsírt találtak az orosz megszállás alól felszabadított Harkiv megyei Izjumban.

Josep Borrell közleményében azt írta, Oroszország háborúja vérnyomot és pusztítást hagy maga után Ukrajnában. Civilek ezreit gyilkolták meg, még többeket megkínoztak, szexuálisan bántalmaztak, raboltak el vagy kényszerítettek lakóhelyük elhagyására.

Az orosz erőknek a nemzetközi humanitárius jogot és a genfi egyezményeket teljes mértékben figyelmen kívül hagyó embertelen magatartásának azonnal véget kell vetni,

fogalmazott a főképviselő.

Szavai szerint felelősségre fogják vonni Oroszországot, annak politikai vezetését, valamint mindazokat, akik részt vesznek a nemzetközi jog és a nemzetközi humanitárius jog folyamatos ukrajnai megsértésében. Az EU minden erre irányuló erőfeszítést támogat – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Szerhij Bolvinov tájékoztatása szerint ez az egyik legnagyobb tömegsír azok közül, amelyekre a felszabadított területeken bukkantak. Ihor Klimenko országos rendőrfőnök pedig arról számolt be az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek, hogy Harkiv megyében – amióta felszabadította az ukrán hadsereg – már tíz kínzókamrát fedeztek fel a hatóságok.

(MTI)

Hátrakötött kezű katonák holttesteit találták meg Izjumban

Mintegy húsz ukrán katona holttestét találták hátrakötött kézzel az orosz megszállás alól néhány napja felszabadított Harkiv megyei Izjumban fellelt tömegsírban – közölte pénteken újságírókkal Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa.

Körülbelül ötszáz polgári lakost találtak elföldelve. Eddig egy sírt fedeztek fel, amelyben az ukrán fegyveres erők mintegy húsz katonája van tömegesen eltemetve

– idézte az Ukrinform hírügynökség az ombudsmant. Szavai szerint az ukrán katonákat hátuk mögött megkötött kézzel találták agyonlőve.

Nyilvánvaló, hogy az elhunyt katonák foglyok voltak. A rendfenntartók úgy vélik, hogy először megkínozták, majd kivégezték őket

– tette hozzá. Lubinec közölte: nem kizárt, hogy nem ez az egyetlen hely, ahol ukrán katonák holttesteit temették el a régióban.

Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális miniszter az újságírók ukrajnai emléknapjának alkalmából a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arra hívta fel a figyelmet, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió februári kezdete óta mostanáig 39 újságíró vesztette életét Ukrajnában. „Az elmúlt nyolc évben pedig még többen” – fűzte hozzá. A miniszter arra nem tért ki, hogy az elhunytak milyen állampolgárságúak voltak. “Újságírónak lenni ma annyit tesz, mint készen állni arra, hogy valaki az életét adja azért, hogy az igazságot az egész világ elé tárja” – hangsúlyozta Tkacsenko.

Az ukrán vezérkar délutáni harctéri helyzetjelentése szerint az ukrán légierő gépei pénteken négy ellenséges élőerő- és haditechnikai koncentrációs területet és egy megerősített állást találtak el, és egy kirakodópontra mért tüzérségi csapás következtében az orosz megszálló csapatok tartalékokkal való feltöltése megszakadt.

Az ukrán egységek visszaverték az orosz erők támadásait a Donyec-medencében Veszela Dolina, Bahmut, Zajceve, Avgyijivka és Novomihajlivka települések térségében. Ezenkívül az ukrán légvédelmi egységek a nap folyamán megsemmisítettek egy orosz Szu-24-es repülőgépet, két robotrepülőgépet és egy drónt. A nap folyamán az ellenség 4 rakétát, 5 légicsapást és 12 támadást intézett rakétatüzérségi rendszerekből Ukrajna területén lévő objektumok ellen. Az elmúlt napon az orosz erők négy rakétát lőttek ki, öt légicsapást és 12 támadást intéztek rakétatüzérségi rendszerekből Ukrajna területén lévő objektumok ellen – jelentette a vezérkar.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója Twitter-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy az önhatalmúlag kikiáltott Luhanszki Népköztársaság Moszkva-barát „főügyészének és helyettesének” megölése helyi bűnözői elemek leszámolása, vagy Oroszország által végrehajtott „tisztogatás” volt. Szavai szerint lehetett leszámolás olyan helyi bűnszervezetek között, amelyek nem tudtak megegyezni a lopott vagyon egymás közti felosztásában.

A másik verzió, hogy Oroszország ily módon próbál megszabadulni az általa elkövetett háborús bűntettek tanúitól. A nyomozás majd megállapítja

– tette hozzá a tanácsadó.

Az ENSZ Közgyűlése pénteken határozatot fogadott el, amellyel lehetővé tette Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy távolról vegyen részt az ülésen – számolt be a Jevropejszka Pravda hírportál. Néhány napja Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-nagykövete hevesen ellenezte, hogy Zelenszkij videoösszeköttetés útján szólalhasson fel az értekezleten – emlékeztetett a hírportál.

(MTI)

Putyin azt mondja, hogy az ukránok ellentámadásai ellenére sem változik a haditerv

Vlagyimir Putyin szerint az Oroszország által csak „ukrajnai különleges katonai műveletnek” nevezett háború terve nem képezi módosítás tárgyát az ukrán ellentámadás dacára – jelentette ki az orosz elnök a Sanghaji Együttműködés Szervezete szamarkandi csúcstalálkozóján tartott sajtóértekezletén.

Putyin kifejtette, hogy „a művelet során a vezérkar hozza meg az operatív döntéseket”, ha valamit kulcsfontosságúnak tart. Mint mondta, a fő cél a „Donyec- medence egész területének felszabadítása – ez a munka folyamatban van”.

Az ukrán hadsereg ellentámadási kísérletei ellenére a mi offenzív műveleteink magában Donyec-medencében nem álltak le, hanem folytatódnak,

hangsúlyozta.

A kijevi hatóságok bejelentették, hogy aktív ellentámadó műveletet kezdtek és folytatnak. Na, meglátjuk, hogy milyen lesz és hogyan végződik,

fogalmazott Putyin.

Mint mondta, Moszkva „egyelőre visszafogottan” reagált az orosz területet ért lövésekre és a területén elkövetett terrortámadásokra. Említést tett róla, hogy ilyen kísérletek nukleáris létesítmények környékén is történtek, de Putyin szerint a hatóságok urai a helyzetnek.

Kilátásba helyezte, hogy komolyabb lépések történnek majd, ha a kijevi hatóságok nem értik meg, hogy az ilyen módszerek elfogadhatatlanok.

„Az orosz fegyveres erők a közelmúltban végrehajtottak néhány érzékeny csapást, tekintsük ezeket figyelmeztetésnek. Ha a helyzet hasonlóképpen alakul tovább, akkor a válaszlépés komolyabb lesz” – figyelmeztetett Putyin.

Az orosz elnök azt mondta, hogy az orosz hadsereg csak kapacitásának egy részével, szerződéses katonákkal harcol, és nem siet.

Putyin annak szándékával magyarázta a “különleges hadművelet” elindítását, hogy megakadályozzák, hogy a Nyugat egy oroszellenes enklávét hozzon létre Ukrajnában. Az orosz elnök szerint a Nyugat hiába várja Oroszország összeomlását.

(MTI)

Putyin Ukrajnára mutogat amiatt, hogy még nincs vége a háborúnak

Oroszország kész mindent megtenni az ukrajnai katonai konfliktus mielőbbi lezárása érdekében, de Ukrajna nem hajlandó tárgyalni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Narendra Modi indiai miniszterelnökkel pénteken Szamarkandban folytatott megbeszélésén.

Mindent megteszünk azért, hogy az ukrajnai konfliktus minél hamarabb véget érjen, de Ukrajna vezetése sajnos bejelentette, hogy elutasítja a tárgyalási folyamatot. Közölte, hogy céljait katonai eszközökkel akarja elérni, ahogy mondja, a csatatéren,

mondta Putyin.

Megjegyezte, hogy az indiai államfő különösen aggódik az ukrajnai helyzet miatt, és ő megígérte neki, hogy folyamatosan tájékoztatni fogja a legújabb hadszíntéri fejleményekről.

Putyin és Modi a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozója alkalmából tartózkodik Szamarkandban.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve azt állította, hogy az orosz légierő precíziós csapásai több mint 400 fős veszteséget okoztak az ukrán hadseregnek halottakban és sebesültekben, megsemmisítettek továbbá húsz páncélozott harc- és egyéb járművet, valamint felrobbantottak több mint háromezer, különböző kaliberű rakéta- és ágyúlőszert.

A tábornok szerint nagy pontosságú levegő-föld csapások találták el az ukrán Dél különleges műveleti központ főhadiszállását és kiképzőbázisát a Mikolajiv megyei Ocsakiv város közelében, a 28. gépesített lövészdandár állásait Mikolajiv város közelében, a 66. gépesített dandárét a Harkiv megyei Dvoricsnánál és Kupjanszknál, a Kraken „nacionalista” alakulatét Harkivban, valamint a 80. ejtőernyős rohamdandárét a donyecki régióban lévő Sziverszknél.

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok kilenc vezetési pontot, 65 tüzérségi egységet és 234 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak, megsemmisítve egyebek között nyolc rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktárt és egy Osza-AKM légvédelmi rakétarendszert. A légvédelem lelőtt öt drónt, valamint 53 HIMARS- és Vilha-rakétát.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 293 repülőgépet, 155 helikoptert, 1965 drónt, 375 légvédelmi rakétarendszert, 4940 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 837 rakéta-sorozatvetőt, 3392 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 5616 különleges katonai járművet veszítettek.

A helyi hatóságok több, orosz megszállás és szakadár ellenőrzés alatt lévő városból jelentettek pénteken ukrán tüzérségi támadást.

(MTI)

Gulyás: A NATO-t nem fenyegeti Oroszország

Az orosz birodalmi gondolat és terjeszkedés független volt a rendszerektől és államformáktól – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) pénteken.

Gulyás Gergely a Gecse Géza Orosz nagyhatalmi politika 1905-2021 című könyvének bemutatójára szervezett kerekasztal-beszélgetésen kifejtette, jelenleg az európai politikát annak a kérdésnek a megválaszolása határozza meg, hogy meddig terjednek ezek a birodalmi ambíciók.

Megjegyezte: a kérdésre a balti államok és Magyarország más választ adnak. Előbbiek úgy gondolják, ha Ukrajna veszít, akkor Lengyelország következik, és ezért a lengyelek például azt gondolják, ha már úgyis háborúzni kell az oroszokkal, akkor azt jobb Ukrajnában megvívni. Mi pedig azt mondjuk, semmiféleképpen sem szabad a NATO-nak hagynia magát beleprovokálni ebbe a háborúba, és a részesévé válni – mondta, rámutatva: ha sikerül a háborúból kimaradni, akkor a NATO-tagállamokra nem jelent veszélyt a mai Oroszország.

Ez nem változtat azon, hogy egy elhúzódó, és Európára nézve már csak a saját szerencsétlen reakcióink miatt is rendkívüli veszélyt jelentő, és nehéz gazdasági időszakot hozó konfliktussal van dolgunk – fogalmazott Gulyás Gergely.

A miniszter emlékeztetett rá: a rendszerváltozás után egyetértés volt és van abban, hogy a magyar nemzetbiztonsági stratégia szempontjából kulcsfontosságú és előnyös, hogy Oroszország és Magyarország között van egy ország. A miniszter szerint egyetértés volt abban is, hogy az Ukrajna területén élő magyar kisebbségnek biztosítani kell az alapvető emberi jogokat, így a kisebbségi jogokat is, de ezt Ukrajna soha nem tette meg megfelelő formában, ráadásul a helyzet az elmúlt években az oktatási törvény módosításával romlott is. Ukrajna a nemzetiségeknek rossz gazdája volt, még akkor is, ha a nemzetiségi jogokkal szembeni politika kiváltó oka az orosz kisebbség volt – mondta.

Gulyás Gergely szerint olyan helyzetbe került a megtámadó Oroszország és a megtámadott Ukrajna, amiből nagyon nehéz kiutat találni, és gyorsan nem is lehet. Hozzátette: a legsúlyosabb problémák megoldásához az kellene, hogy béke legyen, de “a béke esélyei rosszak”. Úgy vélte, Oroszországnak “annyi az előnye”, hogy maguk tudják megmondani, mi a győzelem, és “szinte bármikor győzelmet tudnak hirdetni”.

A miniszter kifejtette: az Oroszországgal szembeni szankciós politika jelenleg nem váltotta be a reményeket, sőt „hihetetlen bevételt hozott” Oroszországnak és ezzel segítette az agresszort. Jelezte: hosszútávon ez nem biztos, hogy így marad, mert egyfajta átrendeződéshez vezet, Oroszországot “Ázsia felé löki”, Európáról pedig gazdasági értelemben leválasztja Oroszországot.

Megjegyezte: miután Nyugat-Európa 1990 után úgy gondolta, nincs akadálya az oroszokkal való gazdasági együttműködésnek, “nem végezte el a házi feladatát”, hogy diverzifikálja a nyersanyag-forrásait. Mint mondta, nem az a hiba, hogy Oroszországtól vásárolta Európa az energiát, hanem az, hogy annak ma sincs alternatívája. Kiemelte: ugyanakkor egy másik egyoldalú függőség létrejötte sem előnyös. Jelezte, Magyarország megtette az indokolt lépéseket a diverzifikáció érdekében.

Gulyás Gergely európai érdeknek nevezte, hogy a kereskedelmi kapcsolatok mielőbb helyreálljanak Oroszországgal, legalább az energetika területén.

A miniszter a beszélgetésen hiányolta a nyugati világ és az Európai Unió politikai érdekérvényesítő képességét. Mint mondta, a nyugati világ és annak vezetője, az Amerikai Egyesült Államok csak az EU-t és néhány amerikabarát országot tudott maga mellé állítani, a világ nagy része azonban nem foglalt állást Oroszország ellen.

Kiemelte: Magyarország a háború megindítását jogilag az Egyesült Államokkal azonosan ítéli meg, elítéli az agressziót. De ebből még nem feltétlenül következik, hogy ugyanolyan szankciókat kell hoznunk, hiszen mások az érdekeink. Ha ezt elhibázzuk, akkor azzal Oroszországnak nyújtunk segítséget és ma ez történik – mondta.

A Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent kötet az orosz-birodalmi nagyhatalmi gondolkodásmód és politika összefüggéseiről szól, amelyből a jelenleg is zajló ukrán-orosz háború kipattanásának miértjeiről és az idáig vezetett útról is olvashat az érdeklődő.

Jeszenszky Géza korábbi külügyminiszter a beszélgetésen úgy fogalmazott, Ukrajna nemzetiségekkel – így az orosz nemzetiségekkel – szembeni akciói ürügyet szolgáltattak Oroszországnak arra, hogy az ilyen radikális lépésre szánja el magát.

Úgy vélte, Magyarország számára különösen aggasztó, hogy egy kis államot megtámadtak, és – mint mondta – egy ilyennel szemben Magyarország saját erővel nem tudna szembeszállni, ezért van szükség jó szövetségesre. Megjegyezte: Magyarországnak most nagyon jó szövetségesei vannak.

A volt külügyminiszter szerint a háború lezárásával kapcsolatban “Oroszország térfelén pattog a labda”, és úgy vélte, legfeljebb egy oroszországi hatalmi változás hozhat eredményt.

A kötetet szerző Gecse Géza a kerekasztal-beszélgetésen arról beszélt, Ukrajna megalakulásától kezdve az orosz etnikum jelenléte, és az, hogy ez bizonyos területeken tömbökben jelentkezett, előre mutatta a veszélyt. Hozzátette: Oroszországnak Ukrajna megalakulásától kezdve “puha hatalma” volt az ország felett, azonban az oroszok úgy érezték, az utolsó hét évben megroppantak a pozícióik Ukrajnában.

(MTI)

Újabb két orosz szeparatista hivatalnokot öltek meg

Feleségével együtt megölték a bergyanszki orosz szeparatista hatóság helyettes vezetőjét – írja a Gurardian egy Telegram-üzenetre hivatkozva.

A híradás szerint ők vezették az oroszok által megszállt, déli részén található városnak azt a „területi választási bizottságát” amely az Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló népszavazásért felelős.

Oleg Bojkot és feleségét, Ljudmila Bojkot a garázsukban érte a halál, de további részleteket nem közölt az oroszbarát városvezetés.

Ez a szörnyű bűn nem marad büntetlenül és válasz nélkül

– kommentálta az esetet az orosz megszállók által delegált városvezetés.

Robbanásban meghalt a luhanszki orosz hatóság főügyésze és helyettese

Meghalt Szergej Gorenko, a luhanszki oroszbarát szeparatista hatóság főügyésze pénteken a hivatalában történt robbanás során – közölte az orosz állami média. A TASZSZ állami hírügynökség egy luhanszki belügyi ezredesre hivatkozva azt írta, hogy a főügyész helyettese is meghalt a robbanásban, amelyet egy bomba okozott.

Elítéltek között toboroz zsoldosokat a Wagner-csoport

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint a Wagner-csoport, egy Kremlhez kötődő zsoldoshadsereg legalább július óta toboroz katonákat börtönökben.

A foglyoknak felajánlották büntetésük enyhítését, valamint pénzbeli ösztönzőket

írja a minisztérium a mai hírszerzési jelentésében, hozzátéve, hogy az utóbbi időben „új lendületet kapott” a kezdeményezés.

Tegnap került fel a Telegramra egy videó, amin Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője fekete ruhás rabokhoz beszél. „Jöjjön, harcoljon Ukrajnában, és ha élve visszatér, kegyelmet kap” – fogalmaz Prigozsin.

Az orosz katonai akadémiák lerövidítik a képzésük idejét. Ez szinte biztosan azért történik, hogy a kadétokat az ukrajnai hadművelet támogatására lehessen bevetni.

–  teszi hozzá a minisztérium.

A brit hírszerzés szerint a tiszti kadétok képzésének felgyorsítása, valamint Wagner-csoport törekvései arra utalnak, hogy a hadseregen belül gyalogosokból és fiatal parancsnokokból van a legnagyobb hiány.

(Al Jazeera/The Insider)

Putyin új hatalmi központról beszélt, miután a háború óta először találkozott Hszi Csin-pinggel

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) üzbegisztáni találkozóján üdvözölte az „új hatalmi központ” növekvő befolyását.

Az egymással együttműködő új hatalmi központ növekvő jelentősége napról napra világosabbá válik

– mondta Putyin a Peking és Moszkva által az Egyesült Államok befolyásának ellensúlyozására létrehozott biztonsági csoport ülésén.

Az orosz vezető kijelentette, hogy Moszkva az egész világgal nyitott az együttműködésre, továbbá elítélte az illegális szankciók alkalmazását, és az intézkedések visszavonására szólított fel.

Putyin először találkozott Hszi Csin-pinggel a háború február 24-ei kezdete óta. Az orosz elnök közölte, hogy megérti Kína kérdéseit és aggodalmait a háborúval kapcsolatban.

Alexandr Demyanchuk / SPUTNIK / AFP

Nagyra értékeljük kínai barátaink nyugodt álláspontját az ukrajnai válsággal kapcsolatban. Megértjük az ezzel kapcsolatos kérdéseiket és aggodalmaikat. A mai találkozón természetesen elmagyarázzuk álláspontunkat

– szögezte le az orosz elnök.

Kína aggodalmai valószínűleg főként az invázió gazdasági következményeire vonatkoznak, beleértve az Európával szembeni totális energiaháborúval kapcsolatos orosz fenyegetéseket.

(Al Jazeera/Guardian)

Emberi jogi megfigyelőket küldene Izjumba az ENSZ

Az ENSZ emberi jogi hivatalának szóvivője pénteken közölte, hogy azt tervezik, megfigyelőket küldenek Izjumba, ahol az ukrán hatóságok egy tömeges temetkezési helyre bukkantak, amelyben a hírek szerint 440 holttest található.

Liz Throssell erről egy genfi sajtótájékoztatón beszélt, de azt nem részletezte, mikor indulnának a megfigyelők.

Közölte: egyelőre nem tudja megerősíteni, hogy a holttestek egyetlen tömegsírba vagy több külön sírba kerültek-e.

Az oroszok szerint Ukrajna közigazgatási épületeket lő Herszonban

Az orosz TASZSZ hírügynökség jelentése szerint robbanások voltak az oroszok által megszállt Herszon központjában. A szintén orosz RIA Novosztyi közölte, Legalább egy ember meghalt, egy másik pedig megsérült az ukrán erők rakétacsapása miatt, amelyet szerintük amerikai Himars rakétarendszerrel hajtottak végre. A tájékoztatás szerint öt lövedék csapott le a regionális közigazgatás épületeinek környezetére.

Jekaterina Gubareva, a régió katonai-polgári közigazgatásának helyettes vezetője azt mondta a RIA Novosztyinak, hogy az egyik rakéta eltalálta a katonai közigazgatás épületét. A hírügynökség által erről közzétett videó eredetét és hitelességét azonban nem sikerült érdemben ellenőrizni.

(The Guardian)

Felszabadított ukrán falvak kapják vissza az áramszolgáltatást

Ukrajna megkezdte az áramellátás helyreállítását Harkiv régió nemrég felszabadult falvaiban – írja a Kyiv Independentre hivatkozva a Guardian.

A régió közigazgatási vezetője, Oleh Szinyehubov elmondta, hogy a nemrég felszabadult települések kezdik visszakapni az áramszolgáltatást, ahogy az erőművek visszakerültek Ukrajna irányítása alá. Szinyehubov megjegyezte, hogy sokan a februári orosz invázió másnapja óta élnek áram nélkül.

Vyacheslav Madiyevskyi / NurPhoto / NurPhoto via AFP Egy orosz rakétacsapás által megsemmisített elektromos alállomás Harkivban 2022. szeptember 12-én.

Több mint 13 ezren menekültek Ukrajnából Magyarországra csütörtökön

Az ukrán-magyar határszakaszon 6228-an léptek be csütörtökön Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 7102-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 241 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.

Vonattal csütörtökön 55 ember menekült az orosz invázió elől Budapestre, köztük 18 gyermek.

Több mint 400 holttestet tartalmazó temetkezési hely került elő a visszafoglalt Izjumban

Az ukrán hatóságok több mint 440 holttestet tartalmazó tömeges temetkezési helyet találtak az oroszoktól visszafoglalt Izjumban – közölte a regionális rendőrfőnők.

Szerhij Bolvinov, a harkivi régió rendőrfőkapitánya a Sky Newsnak azt mondta, hogy több embert tüzérségi támadások és légicsapások öltek meg. Hozzátette: minden holttestnél igazságügyi vizsgálatot fognak végezni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a felfedezést a Kijev elővárosában, Bucsában találtakhoz hasonlította, és csütörtök esti videóbeszédében azt mondta:

Oroszország mindenhol halált hagy maga után, ezért felelősségre kell vonni.

Az elnök egyértelmű, ellenőrizhető információkat péntekre ígért.

Az ukrán védelmi minisztérium a Twitteren közölte a hírt, mondván, hogy ez az eddig talált legnagyobb tömegsír.

Az Associated Press újságírói csütörtökön látták a helyszínt egy Izium melletti erdőben. A fák között több száz sír sorakozott egyszerű fakeresztekkel, legtöbbjük csak számokkal volt megjelölve.

A nyomozók fémdetektorral vizsgálták a helyszínt, nem találtak-e elrejtett robbanóanyagot.

(Guardian/AP/Reuters)

Olvasói sztorik