A háború előző napi híreit itt olvashatja.
Leválasztották az utolsó külső elektromos fővezetékéről a zaporizzsjai atomerőművet, de egy tartalékvezetéknek köszönhetően még így is képes volt áramot továbbítani – közölte Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) vezetője.
Az ENSZ-megfigyelőknek, akik csütörtökön érkeztek az atomerőmű területére, az erőmű ukrán munkatársai azt mondták, hogy ezzel a negyedik és egyben utolsó fővezeték állt le. A másik három fővezeték az erőmű körüli korábbi fegyveres konfliktusoknak köszönhetően szállt el.
A NAÜ szakértői megtudták, hogy jelenleg a létesítményt egy közeli hőerőművel összekötő tartalékvezeték kapcsolja a külső hálózathoz, ezen keresztül tudják elvezetni az az atomerőmű által termelt villamos energiát a külső hálózatba. Ugyanez a tartalékvezeték szükség esetén tartalék áramellátást is biztosíthat az erőműnek – teszi hozzá a közlemény.
Az oroszok által támogatott hatóságok korábban azt közölték, hogy az üzemet lekapcsolták.
(Al Jazeera)
Sarah Rainsford, a BCC külügyi tudósítója osztott meg egy izgalmas videót a Twitteren. Ebben Ramzan Kadirov csecsen vezető bejelenti, hogy „határozatlan idejű szabadságot vesz ki”.
Kadirovot, aki 2007 óta vaskézzel kormányozza az orosz csecsen köztársaságot, márciusban Putyin előléptette az Ukrajnai inváziójában játszott szerepéért.
A 45 éves Kadirov az eredetileg a Telegramon közzétett videóban a híradás szerint így fogalmaz:
Rájöttem, hogy hosszú ideje ülök a posztomon. Azt hiszem, eljött az idő.
A BBC munkatársa a következővel kommentálta a videót:
Vajon Kadirov lemond, vagy ez valami furcsa kadirovizmus?
Is Kadyrov resigning or is this some weird Kadyrovism?
— Sarah Rainsford (@sarahrainsford) September 3, 2022
He says he’s just realised he’s led Chechnya for 15 years, & guests are best loved when they leave on time ‘so I think my time has come too (chuckle) before they kick me out’
Maybe he just wants everyone to beg him to stay pic.twitter.com/Vqb54RhsAv
Felkészült arra az esetre az Európai Unió, ha Oroszország teljesen leállítaná az európai gázszállítást – közölte Paolo Gentiloni, az EU gazdaságpolitikai biztosa.
Jól felkészültünk, hogy ellenálljunk Oroszországnak, ha szélsőséges módon fegyverként használnák a földgázt
– mondta szombaton újságíróknak az olaszországi Cernobbióban egy gazdasági fórumon.
A biztos hozzátette: ha Oroszország nem teljesíti a szerződéses kötelezettségeit, az EU készen áll, hogy reagáljon erre.
(MTI)
Bár a Siemens készen állt az Északi Áramlat 1-es vezeték javítására, a munkálatokat nem volt hol elvégezni – közölte szombaton a Gazprom. Az orosz gázipari óriásvállalat tegnap este jelentette be, hogy szivárgást észlelt a berendezéseken az Északi Áramlat 1 karbantartási munkálatai során, és ezért nem tudják újraindítani a gázszállítást, azt azonban nem közölték, hogy a javítás meddig fog tartani.
A Siemens Energy válaszul közölte, hogy ilyesmi nem akadályozhatja meg a vezeték működését, és a Portovaja kompresszorállomáson, ahol a szivárgást észlelték, más turbinák is vannak az Északi Áramlat 1 üzemben tartásához.
A Siemens Energy egyúttal azt is közölte, nem kapott megbízást a javításra, de rendelkezésre áll.
„Ettől függetlenül már többször felhívtuk a figyelmet arra, hogy a portovajai kompresszorállomáson elegendő további turbina áll rendelkezésre az Északi Áramlat 1 működéséhez”
– közölte a cég szóvivője.
(Reuters)
Meghalt egy nyolcéves gyermek a Mikolajevet ért szombat reggeli orosz támadásban – közölte Hanna Zamazejeva, a mikolajivi regionális tanács vezetője a Telegram csatornáján, és két másik kiskorú sérültről is beszámolt Mikolajiv és Bereznehuvat városokból. Az orosz tüzérségi támadásokban a közlés szerint lakóépületek és melléképületek rongálódtak meg, és tüzek is keletkeztek.
Olekszandr Szenkevics, Mikolajiv polgármestere korábban szintén a Telegramon közölte, hogy helyi idő szerint 11:30 körül robbanásokat hallottak a városban, és egy nő repesztől szerzett sérüléseket.
(The Guardian)
Recep Tayyip Erdogan telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, a török elnöki hivatal tájékoztatása szerint a beszélgetés során szóba került az ukrajnai gabonaszállítmányok és a harcok során veszélybe került zaporizzsjai atomerőmű helyzete is. Utóbbival kapcsolatban Erdogan felajánlotta, hogy szívesen segít az ügy előmozdításában. Mindketten elkötelezettségüket fejezték ki a törökországi Akkuyu atomerőmű tervezett ütemben történő építése iránt, és abban is megállapodtak, hogy a fenti ügyek részleteit majd a következő egy hónapban esedékes szamarkandi találkozójuk során tárgyalják meg.
(Guardian)
Legalább 380 gyermek vesztette már életét az ukrajnai háború kezdete óta, de 737 sebesültről is rendelkeznek adatokkal – közölte az ukrán főügyészség szombaton a Telegramon.
Az ügyészség külön felhívta a figyelmet arra, hogy ezek csak közelítő adatok, mivel az oroszok által megszállt vagy körbezárt területekről nehéz információhoz jutni.
A legtöbb gyermek, 388 fő az ország keleti részén található Donyeck régióban vesztette életét vagy sebesült meg. A térséget Harkiv követi, ahol 204 az áldozatok száma. A harcok összesen 2328 oktatási intézményben okoztak károkat, közülük 289 teljesen megsemmisült.
Az ukrán hatóságok Oroszországot tették felelőssé a pusztításért.
Ukrajna árammal segítene Németországnak függetlenedni az orosz energiától – nyilatkozta Denisz Smihal ukrán kormányfő a dpa német hírügynökségnek. Elmondása szerint Ukrajna jelenleg Moldovába, Romániába, Szlovákiába és Lengyelországba exportál áramot, de készek terjeszkedni Németország felé, miután az atomerőműveknek köszönhetően elegendő elektromosságot termelnek.
Smihal azt mondta, berlini és brüsszeli látogatásán beszél erről a lehetőségről az illetékesekkel. Az ukrán kormányfőt szombatra Berlinbe várják, és vasárnap Olaf Scholz német kancellár is fogadja. Az orosz támadást követően Ukrajna és a szomszédos Moldova levált az egykori szovjet áramhálózatról, és március közepén szinkronizálta működését az európai hálózatéval. Ukrajna azóta naponta 400-700 megawatt áramot szállít az Európai Unióba és Moldovába – írja az MTI. Smihal többszörösére növelné az uniós kvótákat, ami szerinte mindkét félnek jó lenne.
Az EU több energiát kapna, mi pedig külföldi valutát, amelyre sürgősen szükségünk van.
Ukrajnában több mint 14 gigawatt összkapacitáson működnek szovjet építésű atomerőművek. A háború kezdete óta a harcok, a népességmozgás és a gazdasági helyzet miatt jelentősen csökkent az áramfogyasztás az országban. A csökkenésnek köszönhetően több kapacitás maradt exportra, annak ellenére, hogy az oroszok megszerezték a zaporizzsjai atomerőművet, amely Európa legnagyobbja.
Miközben a Nemzetközi Atomenergiaügynökség ellenőrei dolgoznak a zaporizzsjai atomerőműben, az ukrán vezérkar bejelentette, hogy pénteken precíziós támadásokat hajtott végre orosz állások ellen a térségben, Enerhodar, valamint az onnan 300 kilométerre lévő Herszon városa közelében. Állításuk szerint sikeresen elpusztítottak tüzérségi rendszereket és egy lőszerraktárat, valamint egy zászlóajnyi orosz katona is életét vesztette a csapások során. A Reuters szerint a bejelentés merőben szokadlan, mert az ukrán hadvezetés nem szokott konkrét részleteket megosztani a célpontjairól. Oroszország többször vádolta azzal az ukránokat, hogy bombázzák az atomerőművet, Kijev ezt határozottan visszautasította, azt állítva, hogy oroszbarát erők állnak a létesítményt érő támadások mögött.
Magyarország területére 2022. szeptember 2-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6 948 fő lépett be.
A román-magyar határszakaszon belépők közül 11 493 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 218 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A háború elől 2022. szeptember 2-án 167 ember, köztük 90 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is. A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.
Oroszország 56 darab vízumot kért az ENSZ-közgyűlés szeptemberben 20-án kezdődő éves általános közgyűlésére igyekvő Szergej Lavrov külügyminiszter és küldöttsége részére, de még egyet sem kapott meg.
Az ügyben Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője levelet írt António Guterres ENSZ-főtitkárnak, és aggasztónak nevezte a történteket.
Vaszilij Nyebenzja egyebek mellett azt írja:
Az Egyesült Államok az elmúlt hét hónapban állandóan megtagadta a vízumokat számos, más ENSZ-rendezvényen részt venni kívánó orosz küldött részére.
Erre az amerikai külügyminisztérium szóvivője közölte:
Nyebenzja visszaüzent, hogy ők átadták a szükséges űrlapokat az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének.
A Moszkva által kért 56 vízum között szerepel azon diplomaták neve, akik előkészítik a külügyminiszter és az őt kísérő küldöttség látogatását, valamint a delegációt kísérő újságírók és a repülőgép személyzete.
Az ENSZ székhelyéről 1947-ben megkötött egyezmény értelmében az Egyesült Államoktól általában elvárják, hogy megadja a vízumot az ENSZ-be utazó külföldi diplomaták részére. Washington viszont fenntartja magának a jogot, hogy bármilyen vízumot megtagadjon „biztonsági, terrorizmussal kapcsolatos, illetve külpolitikai” megfontolásból.
Az ügy további előzményei:
Egyébként a Guterresnek írt levelében Nyebenzja arra is kitért, hogy Vlagyimir Kolokolcev orosz belügyminiszter nem utazhatott New Yorkba a múlt héten a rendőrfőnökök ENSZ szervezte csúcstalálkozójára.
