Újraindítja az Abu Dhabi és Moszkva közötti légijáratát a Wizz Air emírségekbéli leányvállalata, a Wizz Air Abu Dhabi – írja a Reuters. A hírügynökség szerint a repülők októbertől fognak járni a két főváros között, öt hónappal azután, hogy a Wizz Air felfüggesztette oroszországi járatait. Egy jegy nagyjából 100 dollárba fog kerülni.
A Reuters hozzáfűzi, más légitársaságok az Egyesült Arab Emírségekből továbbra is repülnek Oroszországba, így az Emirates is.
A BBC News is beszámolt a Krím-félszigeten történt robbanásokról, a lap tudomása szerint egy ember meghalt ennek során. Az ukrán hadsereg változatlanul nem vállalt felelősséget a szaki bázison történtekért, bár az ukrán miniszterelnök-helyettes, Irina Verescsuk a következőket írta ki a Telegram-csatornájára:
A mai robbanások Novofedorivkában újabb emlékeztetők arra, hogy kihez tartozik a Krím. Mert az Ukrajnáé.
Az MTI arról ír az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva, hogy egy repülőgép-lőszert tároló raktárban történtek a robbantások. A tárca szerint a félsziget nyugati partvidékén fekvő szaki repteret nem érte tűzhatás, a balesetben senki sem sérült meg, a repülőgépekben sem esett kár.
AlekszejAkszjonov krími kormányzó cáfolta azt az értesülést, hogy Szakiban általános evakuálást rendeltek volna el. Bejelentette, hogy a katonai objektum környékéről valóban telepítettek ki embereket. Oleg Korjukov, a Krím vezetőjének tanácsadója Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy mintegy 30 embert evakuáltak és hamisnak minősítette azt a közösségi médiában terjedő hírt, miszerint a félszigeten rendkívüli állapotot vezettek be.
A Guardian kurta elemzést írt a Krímen történtekről. A szerző szerint példátlan, hogy ilyen mélyen a frontvonal mögött, attól kb. 200 kilométerre, a Moszkva által biztonságosnak tartott területen történik egy támadás. Merthogy nagyon valószínű, hogy az ukránok támadták meg a tengerparthoz közeli Szaki bázist Novofedorivka mellett. Fontos következtetés, hogy az orosz légvédelem sem lehet jó állapotban, ha az ukrán rakéták ilyen mélyen behatolnak az oroszok által ellenőrzött területre.
Úgy tudni egyébként, hogy hárman megsérültek a támadásban, de még dolgoznak a mentőosztagok a bázison, közölte Szergej Akszjonov krími kormányzó.
Az Oroszországhoz tartozó kalinyingrádi exklávé ellátása az uniós szankciók alóli kivételeket engedélyező megállapodás ellenére sem biztosított – jelentette ki kedden AntonAlihanov, a régió kormányzója, akit az orosz sajtó idézett. Alihanov szerint Oroszország évente félmillió tonna árut szállíthat balti-tengeri exklávéjába, illetve onnan ki. Ugyanakkor egyes kvótákat az idei évre már kimerített.
A kormányzó példaként említette, hogy Kalinyingrád már nem hozhat be cementet Fehéroroszországból, bár rendszerint évente 200 ezer tonnát szerez be. Nehezményezte, hogy a vas-, acél- és olajipari termékek, műtrágyák, fagyállók és faáruk tekintetében szintén csaknem kimerítették a kvótákat. Mint mondta, az Európai Unióval kötött megállapodásnak köszönhetően ugyan elkerülhették „a legrosszabb forgatókönyvet”, de mostani helyzet „minden, csak nem normális”.
Maksim Konstantinov / SOPA Images / LightRocket via Getty Images
Litvánia júniusban az uniós szankciókra hivatkozva leállította az áruforgalmat Kalinyingrád és Oroszország többi része, valamint Fehéroroszország között. A moszkvai vezetés felháborodással reagált a történtekre. Az újabb viszályt végül megállapodással sikerült rendezni, miszerint bizonyos kvóták alapján az EU engedélyezte az áruszállítást.
Az Európai Bizottság erre vonatkozó ajánlásával összhangban Litvánia július közepén bejelentette, hogy át fogják engedni a vasúti teherforgalmat Fehéroroszországból az orosz exklávéba, azonban ellenőrizni fogják, hogy a szállítandó mennyiségek nem haladják-e meg az elmúlt három év átlagát. A Lengyelország és Litvánia közé ékelődő orosz exklávéba nagyrészt Litvánia területén keresztül jutnak el Oroszországból az áruk Fehéroroszországon keresztül közúton és vasúton. (MTI)
A Nexta ukránbarát Twitter-oldalra került fel egy videó egy közeli orosz üdülőtelepülésről, amin hallani a legelején a detonációt is. Mint írtuk, a Krímen egy orosz légibázison történt egymás után több mint egytucatnyi méretes robbanás. Halottakról, sérültekről egyelőre nem tudni.
A Krím eddig nagyrészt kimaradt a háborúból, így ritka eset, hogy nagy robbanásokról számoltak be a Reuters hírügynökségnek szemtanúk a félszigetről. A 2014-ben megszállt, később Oroszországhoz csatolt terület egyik fő orosz bázisa, Novofedorivka környékén történtek a robbanások.
Később videók is megjelentek a robbanásokról, amik helyi idő szerint délután 3 óra körül történtek. Azóta a krími hatóságok is elismerték a detonációkat, tisztviselők pedig betört ablakokról és felrobbant légibázisról számoltak be a Telegram üzenetküldő szolgáltatásán.
A délután előrehaladtával a Reuters is több információt szerzett: 12 robbanás rázta meg a térséget helyi idő szerint fél 4 körül. Szemtanúk szerint három detonáció kifejezetten erős volt, hatalmas füst is szállt fel. Fél órával később még egy óriási robbanás hallatszott, szintén nagy füstfelhőt eregetve. Egyelőre sem az orosz, sem az ukrán fél nem kommunikált arról, mi okozta a robbanásokat.
Miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is közölte, nem kellene engedni orosz állampolgároknak a beutazást nyugatra, Kaja Kallas észt miniszterelnök is hasonló nyilatkozatot tett kedden. Az Oroszországgal szomszédos balti állam vezetője Twitterén így fogalmazott:
Állítsuk meg a turista vízumok kiadását oroszoknak. Európa meglátogatása előjog, nem emberi jog. A légi utazást Oroszországból leállították. Ez azt jelenti, hogy miközben a schengeni országo vízumokat állítanak ki, Oroszország szomszédai viselik a terhet (Finnország, Észtország, Lettország – az egyedül belépési pontok). Itt a ideje most már véget vetni a turizmusnak Oroszországból.
Oroszország inváziója óta több mint 10,5 millió ember lépte át a határt Ukrajnából – közölte honlapján kedden az ENSZ menekültügyi szervezete, az UNHCR.
Az orosz védelmi minisztérium közben azt közölte, hogy megsemmisítettek egy lőszerraktárt Umán közelében, ahol amerikai gyártmányú rakétákat tároltak az ukránok.
Matteo Placucci / NurPhoto / Getty Images Menekültek várakoznak a határátlépésre a Moldova és Ukrajna határán, az ukrán oldalon, 2022. április 09-én.
A nukleáris fegyverek használata nem alaptalan félelem, hanem valós és aktuális fenyegetés, mióta Oroszország háborút indított Ukrajna ellen – mondta Taue Tomihisza, Nagaszaki polgármestere kedden, 77 évvel azután, hogy az Egyesült Államok a második világháborúban atombombát dobott le a városra.
Idén januárban az Egyesült Államok, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Kína vezetői közös nyilatkozatukban hangsúlyozták: senki sem nyerhet meg egy nukleáris háborút, és sohasem engedhető meg, hogy sor kerüljön rá
– emlékeztetett a polgármester. Hozzátette: a következő hónapban Oroszország megszállta Ukrajnát, és atomfegyverek bevetésével fenyegetőzött, ami megrengette a világot.
Masaki Akizuki / The Yomiuri Shimbun / AFP
Taue figyelmeztetett, hogy döntéshozási hibák, hiányosságok vagy terrortámadások is vezethetnek nukleáris fegyverek bevetéséhez. A polgármester ezért az atomfegyverek megsemmisítését követelte. A megemlékezésen Kisida Fumio japán miniszterelnök aláhúzta: a súlyos biztonsági helyzet ellenére továbbra is mindent meg kell tenni azért, hogy Nagaszaki a jövőben is az utolsó atomtámadás helyszíne maradjon.
Az ENSZ-et Nakamicu Izumi képviselte. A tisztségviselő közvetítette António Guterres ENSZ-főtitkár üzenetét, aki szerint a nukleáris konfliktus újra valós lehetőséggé vált. A ceremóniára 83 ország képviselőit várták, ami rekord. Oroszországot és Fehéroroszországot nem hívták meg. Egy nagaszaki tisztségviselő szerint a fokozott érdeklődés annak tulajdonítható, hogy a nemzetközi közösségben nőtt a békevágy az orosz agresszió miatt. A résztvevők egyperces csenddel emlékeztek az 1945. augusztus 9-én 11 óra 02 perckor bekövetkezett robbanásra.
Nagaszakiban 70 ezren haltak meg az atomtámadás közvetlen következményeként, további 75 ezer ember pedig megsebesült. Ez volt a világtörténelem második, s mind ez idáig utolsó atomtámadása. Három nappal korábban az Egyesült Államok Hirosimára dobta le az első atombombát. Az ekkor még Kelet-Ázsia jelentős részét ellenőrzése alatt tartó Japán hat nappal a Nagaszakira mért atomcsapás után, 1945. augusztus 15-én letette a fegyvert a szövetséges hatalmak előtt.
Az elmúlt napokban támadások történtek Európa legnagyobb atomerőművénél Zaporizzsjában. Az orosz és az ukrán fél egymást vádolja a létesítmény lövetésével.
A hétvégén Oroszország újfent a dél-ukrajnai védelem megerősítésére összpontosította erőfeszítéseit és továbbra is támadja az ukrán állásokat Donyeck megyében – közölte napi jelentésében a brit védelmi minisztérium.
A jelentés szerint elmúlt 30 napban Oroszország számára a Bahmut városa elleni támadás volt a legsikeresebb lépés a Donbászban, azonban az oroszoknak ez idő alatt csak körülbelül 10 kilométert sikerült előrelépniük. Más donbászi szektorokban, ahol Oroszország megpróbált áttörni, még ennél is lassabban haladtak, legfeljebb 3 kilométert, ami szinte biztosan lényegesen kevesebb a tervezettnél.
A jelentés hozzáteszi, annak ellenére, hogy ezeken a területeken továbbra is intenzíven használja a tüzérséget, Oroszország nem volt képes elegendő számú harci képességű gyalogságot bevetni ahhoz, hogy jelentősebb előrelépést tegyenek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította a nyugati országokat, hogy tiltsák meg minden orosz állampolgár beutazását. Zelenszkij a Washington Postnak adott interjújában azt mondta, hogy az Oroszország elleni legfontosabb szankció a határok lezárása lenne.
Szerinte az oroszoknak „a saját világukban kell élniük, amíg meg nem változtatják filozófiájukat”.
Az oroszok azt tervezik, hogy kedden pályára állítanak egy iráni műholdat. Irán igyekezett elhárítani a gyanút, hogy az oroszok felhasználják a háborúban is az eszközt. A nyugati hírszerzés viszont kételkedik ebben, szerintük Oroszország „több hónapig vagy tovább tervezi használni a műholdat” ukrajnai katonai célpontok megfigyelésére.
(The Guardian)
AFP PHOTO / ROSCOSMOS A Khayyam nevű iráni műholdat szállító Szojuz-2.1b rakéta kilővése A kazahsztáni a Bajkonur Űrközpontban 2022. augusztus 9-én.
Magyarország területére 2022. augusztus 8-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6676 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5853 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 257 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében. Az ukrajnai háború elől 2022. augusztus 8-án 276 ember, köztük 86 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Csaknem 80 ezer orosz katona vesztette életét vagy sebesült meg az ukrajnai hadműveletben – közölte hétfőn Colin Kahl, a Pentagon védelmi politikáért felelős államtitkára.
Az amerikai tisztségviselő szerint az orosz fegyveres erők rendkívüli veszteségeket szenvedtek el, mert az ukrán hadsereg jól működik és sok támogatást kap. Hivatalos orosz adatok nem állnak rendelkezésre a veszteségekről. Kahl szerint az ukránok a jelenlegi helyzetben egyértelműen előnyben vannak, különös tekintettel arra, hogy fölényben vannak a harci kedvet és a morált illetően is. Kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem érte el egyetlen célját sem.
Legfőbb célja az ország teljes lerohanása volt, egy kijevi rezsimváltással megszüntetve Ukrajna létét független, szuverén és demokratikus államként. Semmi sem jött össze ebből
