Tízmillió felett az Ukrajnát elhagyók száma

Terrorszervezetnek minősítette az orosz legfelsőbb bíróság kedden az orosz hivatalos politika által neonácinak tekintett ukrán Azov ezredet, írja az MTI.

A testület az főügyészség kereslete alapján az Azov tevékenységét betiltotta Oroszország területén. A tárgyalást a periratok nagy részének titkossága miatt főként zárt ajtók mögött tartották, a sajtó csak a tanúk és a szakértők meghallgatásakor lehetett jelen.

Alekszandr Gyukov, a Történelmi Emlékezet Alapítvány igazgatója a RIA Novosztyi hírügynökség beszámolója szerint azt mondta, hogy az Azov harcosai a neonáci ideológiát vallják. Idézte a zászlóalj alapítóinak cikkeit, amelyek, mint mondta a szélsőséges biológiai rasszizmus, azaz a fajelmélet jegyeit mutatták.

A szakértők olyan eseteket idéztek fel, amikor az alakulat tagjai nemzeti kisebbségek képviselői és politikai ellenfeleik ellen követtek el támadást, oroszajkú lakosokat félemlítettek meg Ukrajnában, vagy embereket raboltak el és kínoztak meg a Donyec-medencében. Számos, a zászlóalj által elkövetett háborús bűncselekményről is beszámoltak, köztük mariupoli és volnovahai civilek meggyilkolásáról és lakóházak lövéséről. A történtekről fotókat és videókat mutattak be, valamint szemtanúk beszámolóit idézték.

A legfelsőbb bíróság azonnal hatályba lépett döntését egy hónapig lehet megfellebbezni. Az Azov tagjait mostantól a terrorizmusra vonatkozó törvénycikkek alapján büntetőjogi felelősségre vonhatók.

Az orosz büntető törvénykönyv a terrorszervezetek tagjaira tíztől 20 évig terjedő, a szervezőkre pedig 15-től 20 évig terjedő szabadságvesztést irányoz elő. A törvény ugyanakkor felmenti a felelősség alól azokat a személyeket, akik a vizsgálatot vagy az őrizetbe vételüket megelőzően önként kilépnek az ilyen szervezetekből.

Egy moszkvai bíróság kedden, a távollétében, kilencévi szabadságvesztésre ítélte az Azov egyik orosz állampolgárságú tagját. Anton Koroljovot, aki 2019 és 2019 között harcolt a Donyec-medencében a szakadár népi milícia ellen zsoldos tevékenység és szélsőséges fellépésre való nyilvános felhívás miatt marasztalták el.

Az Azovnak már több orosz tagját elítélték, mindegyiküket távollétükben.

Az orosz-amerikai diplomáciai kapcsolatok megszakításához vezethet, ha az Egyesült Államok terrorizmust támogató országnak minősíti Oroszországot – jelentett ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője keddi sajtótájékoztatóján, Moszkvában.

A szóvivő naivnak nevezte az amerikai politikusokat, ha azt hiszik, saját jogszabályaiknak a „nemzetközi joggal ellentétes alkalmazásával” rákényszeríthetik Oroszországot arra, hogy az Egyesült Államok által kitalált szabályokon alapuló világrend szerint éljen. Minden hatás ellenhatást vált ki. Egy ilyen lépés logikus következménye lehet a diplomáciai kapcsolatok megszakítása is. Ezen túl Washington azt is kockáztatja, hogy átlépi a pontot, ahonnan nincs visszaút – mondta Zaharova.

Ezzel Washingtonnak tisztában kell lennie. Mi készen állunk a helyzet bármilyen alakulására, és ha Washington úgy dönt, hogy teljesen leállítja a Moszkvával való együttműködést, mi túléljük

– tette hozzá.

A szóvivő azt mondta, hogy az amerikai törvényhozók úgy érzik, már minden szankciós eszközt kimerítettek, ezért kezdeményezték, Oroszország átminősítését terrorizmust támogató országgá. Washingtonnak nincs elég hatalma ahhoz, hogy fellépjen a saját maga által terroristának minősített rezsimek ellen – közölte.

Az amerikai szenátus július 27-én határozatban szólította fel a külügyminisztériumot, hogy Oroszország kerüljön fel a terrorizmust támogató országok listájára. Korábban Kijev kezdeményezte ugyanezt. Az amerikai politikusok felszólításukat Oroszország ukrajnai, csecsenföldi, grúziai és szíriai beavatkozásaival indokolták. Július 28-án amerikai képviselők jelezték, hogy hasonló kétpárti kezdeményezésre készülnek az alsóházban.

A terrorizmust támogató országok listáján olyan államok szerepelnek, amelyek Washington szerint több alkalommal támogattak nemzetközi terrorcselekményeket. Zaharova kijelentette: az Egyesült Államoknak el kell döntenie, készen áll-e arra, hogy a hadászati stabilitásról az egyenjogúság alapján tárgyaljon Oroszországgal. A szóvivő az orosz külügyi tárca nemtetszését nyilvánította ki amiatt, hogy az Auschwitz-Brirkenau náci német haláltábor helyén létesített emlékmúzeum lengyel vezetése, Moszkva értesítése nélkül, bezárta a Nagy Honvédő Háború Központi Múzeuma által létesített kiállítást, amelynek szerződése áprilisban lejárt.

Az intézmény igazgatósága kitért a szerződés újratárgyalása elől a moszkvai múzeummal – mondta Zaharova, aki ezt Varsónak a szovjet nép „felszabadító küldetése” és az általa meghozott kolosszális áldozatok emlékezetének kiirtására irányuló „cinikus kísérleteként” minősítette.

A Nancy Pelosi amerikai képviselőházi elnök tervezett tajvani látogatása miatt kialakul kínai-amerikai feszültségről Telegram-bejegyzésben fejtette ki álláspontját a szóvivő. Marija Zaharova provokátorállamnak nevezte az Amerikai Egyesült Államokat, és közölte: az amerikaiak megsértik Kína másfél milliárd lakosát. Ugyanebben az ügyben Moszkva megértéséről és „abszolút szolidaritásáról” biztosította Pekinget Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Orosz katonák csoportja azt állítja, hogy parancsnokaik bebörtönözték őket Kelet- Ukrajnában, amiért megtagadták a háborúban való részvételt – írja a The Guardian.

A lapnak Makszim Grebenyuk, moszkvai székhelyű katonai érdekvédelmi szervezetet vezető ügyvéd elmondta, hogy legalább négy orosz katona tett írásbeli feljelentést a főügyészségen, és követelte a fogva tartásukat felügyelő felettesek megbüntetését.

Már van egy listánk 70 orosz katonáról, akiket fogságban tartottak

– mondta Grebenyuk, aki a katonákat képviseletében.

Augusztus elsején az orosz ügyészeknek küldött – a Guardian által áttekintett – írásbeli vallomásában egy katona leírta, hogy miután nem volt hajlandó visszatérni a csatatérre, több mint egy hétre börtönbe zárták az orosz irányítású szeparatista Luhanszki Népköztársaságban.

A vallomásban az áll:

A parancsnokaim által elkövetett taktikai és stratégiai hibák, és az emberi életek teljes figyelmen kívül hagyása miatt úgy döntöttem, hogy nem folytatom a hadműveletet.

A katona azt írta, július 19-én vették őrizetbe, és egy ablakrácsokkal ellátott szobában helyezték el, ahol étel nélkül tartották 25 másik katonával, akik szintén megtagadták a harcot. Mint írta, nem sokkal később áthelyezték egy a luhanszki városába, ahol egy korábbi iskolában tartották fogva, amit katonai bázissá alakítottak át. Itt különböző egységek mintegy 80 másik katonája tartózkodott, akik hasonlóan megtagadták a harcot.

A katona közölte azt is, hogy a hírhedt Wagner-csoport zsoldosai őrizték őket. Állítása szerint azt mondták nekik, hogy aknákat helyeztek el a katonai bázison kívül, és aki menekülni próbál, azt ellenségnek tekintik, és a helyszínen lelövik.

A fehérorosz Nexta szerint Dmitrij Anatoljevics Medvegyev volt orosz elnök a nap folyamán közzétett egy posztot, melyben többek közt arról írt, Kazahsztán és Georgia mesterséges államok.

Hozzátette,

a nagyszerű és csodálatos Szovjetunió egykori lakosai újra barátságban fognak majd együtt élni.

A poszt később eltűnt az oldaláról, a politikus szerint meghekkelték.

Dmitry #Medvedev published a post in which he calls #Kazakhstan and #Georgia “artificial states” and says that “all the peoples inhabiting the once great and mighty #USSR, will once again live together in friendship”.

Medvedev later claimed that his account had been hacked. pic.twitter.com/TgR2l4iG2E

— NEXTA (@nexta_tv) August 2, 2022

Megkezdődött a keleti Donyecki terület kötelező evakuálása – közölte Ukrajna miniszterelnök-helyettese.

Irina Verescsuk elmondta, hogy az első vonat már megérkezett Kropivnyickijbe, Kirovohrad megye fővárosába. A lépés két nappal azután történt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kelet-ukrajnai donyecki régió evakuálására szólította fel a lakosságot. Irina Verescsuk kijelentette, hogy az emberek evakuálását még a tél beköszönte előtt meg kell valósítani, mivel a régió földgázkészletei megsemmisültek.

Az evakuálás akár kétszázezer embert is érinthet.

Verescsuk előzetesen figyelmeztetett, hogy akik nem hajlandók távozni, azoknak alá kell írniuk egy dokumentumot, amelyben vállalják a felelősséget a maradásukért.

(Al Jazeera)

Hat HIMARS és öt Harpoon rakétaindítót semmisített az orosz hadsereg az ukrajnai háborúban – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy katonai vezetőkkel megtartott keddi videokonferencián.

„Az orosz csapatoknak az ukrán fegyveres erők katonai létesítményei ellen végrehajtott csapásai következtében összesen 33 amerikai M777-es tarack és öt Harpoon hajóelhárító rendszer rakétaindítója semmisült meg. Továbbá a HIMARS rakétasorozatvető rendszer hat indítóállványa és több mint 200 rakétája” – mondta a tárcavezető.

Sojgu szerint az elmúlt két hét során az ukrán csapatok 396 Javelin és NLAW páncéltörő rakétarendszert, valamint 125 Stinger hordozható légvédelmi rakétarendszert veszítettek.

Júniusban folytatódott az európai földgázkínálat március óta tartó szűkülése: egyrészt jelentősen csökkent az orosz forrás, másrészt üzemzavar miatt mérséklődött az Egyesült Államok LNG-export kapacitása. Ennek következtében az európai következő havi termékárak megawattóránként közel 50 euróval nőttek – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) júniusi gázpiaci jelentéséből.

A napi átlagos árszintek megawattóránként 12-13 euróval nőttek a hónapban, a legmagasabb érték a Közép-Európai Gáz Tőzsdén (CEEGEX) 140,77 euró volt, a záróárak 138,66-143,17 euró között alakultak.

Az európai piacokon az importforrások havi volumene az egy évvel korábbinál 7 százalékkal alacsonyabban alakult. Az orosz források 61 százalékos csökkenését az LNG és norvég források sem tudták ellensúlyozni. A hónap elején megszűnt az orosz szállítás Hollandiába és Dániába. Az Északi Áramlat vezetéken a hónap végére a májusi átlaghoz képest a szállítás 60 százalékkal csökkent. A Török Áramlaton egyhetes tervezett karbantartás miatt esett vissza a szállított volumen, havi alapon 27 százalékkal.

A piacok beárazták az esetleges további orosz forráscsökkenés lehetőségét. A 2023. éves földgáztermék árát befolyásoló tényezőárak közül júniusban a szén euróban mért ára 4,06 százalékkal, a szén-dioxid-kvóta ára 6,95 százalékkal nőtt, ami az európai szénerőművek várható felfutását jelzi.

A magas árkörnyezetben a hazai felhasználás (3,9 terrawattóra) júniusban az előző évihez képest 11 százalékkal csökkent.Az előző hónaphoz képest 8 százalékkal kevesebb volt az import, de az export is felére csökkent, így a nettó kereskedelmi források volumene csak 3 százalékkal csökkent.

Az importnál nagyobb mértékben visszaeső fogyasztás lehetővé tette a betárolt mennyiség (6,4 terrawattóra) növelését, júniusban 9 százalékkal több gáz került a tárolókba, mint a megelőző év azonos hónapjában. A tárolók 27,17 terrawattóra készlettel zárták a hónapot, a töltöttségi szint 40,1 százalékon állt – közölte a MEKH.

Heves harcok zajlanak a donyecki térségben található Bahmut körül az ukrán és az orosz csapatok között – közölte az ukrán vezérkar kedden.

A nyolc kilométerre északra fekvő Szoledarnál is támadásba lendültek az oroszok. Bahmuttól délre nagyrészt sikerült visszaverni az ellenséges csapatokat. Az oroszok a herszoni régió északi, Dnyipropetrovszkkal határos részén is lecsaptak. Kijev hetek óta abban bízik, hogy ellenoffenzívát indíthat a térségben.

Ukrán források szerint az oroszok tüzérségi támadást indítottak a teljes frontvonal mentén, és ukrán hadállásokat lőttek Harkivban, Donyeckben, Zaporizzsjában, Herszonban, illetve Mikolajivban. Eközben az orosz légierő négy csapást hajtott végre ukrán célpontok ellen.

(MTI)

Már több mint 10 millióan hagyták el Ukrajnát az orosz offenzíva kezdete óta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) keddi bejelentése szerint – közölte az MTI.

A szervezet összesítése szerint mostanáig összesen 10 107 957-en lépték át az ukrán határt. Az UNHCR júliusi felmérése szerint a külföldre menekült ukrajnaiak kétharmada egyelőre nem gondol a hazatérésre.

Kedd éjszakára várják az isztanbuli kikötőbe az első gabonával megrakott hajót Ukrajnából – idézte a török fővárosban működő, az ukrán gabonaexport újraindítását szolgáló koordinációs központ illetékesét a Guardian. A jármű az előzetes tervek szerint hajózik a török főváros felé. A 26 ezer tonna kukoricával megrakott Razoni nevű hajó Isztambul után tovább megy a libanoni Tripoli felé.

Egy név nélkül nyilatkozó hivatalos forrás a Reutersnek azt mondta, hogy a tervek szerint naponta indulhatnak gabonaszállító hajók három ukrán kikötőből.

Az ukrán hadsereg „Dél” nevű műveleti parancsnoksága közölte, három ember halt meg egy orosz támadásban, miközben egy kisbuszban evakuálták őket Herszon közelében.

A kisbuszban állítólag hét embert evakuáltak az ideiglenesen megszállt Sztaroszilja faluból Herszon régióban.

A többi túlélőt a helyi sajtó szerint kórházba szállították.

⚡️ Update: Death toll due to Russian shelling of evacuating minibus rises to 3.

Ukraine’s Operational Command “South” reported that three people have now died from the Russian attack on a minibus near Dovhove, Kherson Oblast.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) August 2, 2022

(Guardian/Kyiv Independent)

Az új, 550 millió dolláros csomag több lőszert nagy hatótávolságú rakéta-sorozatvető rendszerekhez, más néven HIMARS-okhoz, valamint lőszert a tüzérségi lövegekhez

– közölte újságírókkal John Kirby, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője.

A Pentagon közleménye szerint a támogatás 75 ezer darab 155 mm-es tüzérségi lőszercsomagot tartalmaz.

A változó harctéri követelmények miatt az Egyesült Államok továbbra is együttműködik szövetségeseivel és partnereivel, hogy kulcsfontosságú kapacitásokkal lássa el Ukrajnát

–  áll a közleményben.

Ezzel a Pentagon szerint Joe Biden elnök hivatalba lépése óta az Ukrajna számára lekötött katonai támogatás összege több mint 8,8 milliárd dollárra emelkedett.

(Guardian)

Az ukrán állambiztonsági szolgálat közölte, hogy 752 esetben nyomoz hazaárulás és kollaboráns tevékenység miatt. A legtöbb esetet Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régiókban dokumentálták.

A hivatal közleményében azt írja:

Vizsgálat folyik több mint 600 olyan ügyészségi alkalmazott ellen, akik 2022. február 24-e után hagyták el az országot. A háború idején az árulók felderítése fontos állambiztonsági kérdés

A hivatal hozzátette, hogy eddig öt ügyész és három állami tisztviselő ellen tettek feljelentést.

Ukrajna emellett 1451 büntetőeljárást indított gyermekek ellen elkövetett bűncselekmények miatt – közölte Igor Muszteca főügyészhelyettes.

A megindított eljárások közül legalább 668 gyermekek elleni erőszakkal kapcsolatos, amely magába foglalja a sérülést, a gyilkosságot és a szexuális erőszakot. További 777 ügy a gyermekeket érintő létesítmények elleni támadásokkal hozható összefüggésbe.

(Guardian)

Antony Blinken amerikai külügyminiszter jelezte, hogy az Egyesült Államok „mélyen aggódik” az Ukrajna legnagyobb atomerőművénél állomásozó orosz csapatok miatt.

Az ukrán erők nem tudják viszonozni a tüzet a zaporizzsjai erőmű területéről támadó orosz erőkre, hiszen ezzel egy nukleáris katasztrófa előidézését kockáztatnák.

Természetesen az ukránok nem lőhetnek vissza, nehogy szörnyű baleset történjen az atomerőművel

– mondta Blinken a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló New York-i tárgyalások után.

Blinken szerint az oroszok az emberi pajzs használatát kiterjesztették a „nukleáris pajzsra” is.

Oroszországot azzal vádolták, hogy márciusban az atomerőműhöz veszélyesen közel rakétáztak. A balesetet akkor sikerült elkerülni, és csak a Zaporizzsjai Atomerőmű területén lévő kiképzőépület kapott lángra.

(SkyNews)