- Donald Trump az egyetlen elnök, akit elismer;
- Joe Bident valakik „odarakták” a Fehér Házba;
- a 2020-as elnökválasztáson széles körű választási csalás zajlott;
- Mike Pence, Trump volt alelnöke pedig egy „áruló”
– többek között ezeket a kijelentéseket tette Dan Cox, aki kedden Maryland államban megnyerte pártja előválasztását, így ősszel a félidős, azaz midterm választásokon ő lesz a republikánusok kormányzójelöltje.
Cox már korábban kifejtette, hogy megválasztása esetén az állami iskolákban véget vetne a „szexuális indoktrinációnak”, vagyis a magyar kormány által gyermekvédelminek nevezett törvényhez hasonlóan kizárólag a szülőkre bízná a szexuális felvilágosítást, de hasonlóan képzelné el a faji kérdések megvitatását is.
Ami azonban ennél is fontosabb – és az egész amerikai politikával kapcsolatban hírértékkel bír –, az az, hogy Dan Cox egyike azoknak a republikánus politikusoknak, akiket Donald Trump nyíltan támogat a félidős választások során, és akinek az előválasztás során egy olyan ellenfelet sikerült legyőznie a pártban (Kelly Schulzot), aki határozottan kiállt Trump ellen. Cox és társainak megválasztása azt jelenti, hogy Trumpnak bőven van keresnivalója a republikánusok között, és okkal készül arra, hogy 2024-ben újra elnökjelölt legyen.
Trump már döntött
Magamban már meghoztam a döntést, így azt már semmi sem befolyásolja
– mondta az Intelligencernek adott interjújában Donald Trump július közepén. A beszélgetés során eleinte próbált titokzatos maradni azzal kapcsolatban, hogy elindul-e az elnökválasztáson vagy legalább a republikánus előválasztáson, de – ahogy Olivia Nuzzi, az interjú készítője fogalmazott – nem bírt magával.
Azt mondanám, a nagy döntés az lesz, hogy előtte vagy utána jelentem be.
Bár Trump nem mondta ki egyértelműen, hogy mit ért „előtte vagy utána” alatt, de amikor az újságíró rákérdezett, hogy a félidős választásra céloz-e, nem cáfolta azt. Ez is alátámasztja azokat az értesüléseket, amelyek szerint az USA 45. elnöke már nyáron, akár júliusban bejelentheti, hogy újra megcélozza a Fehér Házat.
Az amerikai sajtóban már a július 4-ét, a függetlenség napját megelőző hetekben keringtek olyan pletykák, hogy Trump a nemzeti ünnepen fogja bejelenteni az indulását, és az Intelligencernek nyilatkozó névtelen informátor szerint Trumpot a belső köre beszélte le arról, hogy kiálljon a közönség elé. A politikus ugyanakkor tagadta a lapnak, hogy egyáltalán eszébe jutott volna ez a lehetőség, és az indoklása még hihető is. Trump szerint július 4-én túl kevés ember figyel oda a politikára, nem alkalmas az időpont egy ilyen horderejű bejelentésre.
Sok republikánus várja vissza
Persze a saját elhatározásán túl az is fontos tényező, hogy a választók vevők-e egyáltalán Trumpra. A New York Times nemrégiben közzétett felmérése szerint a republikánusok 49 százaléka támogatná Trump elnökjelöltségét, és a lap ezt úgy értékelte, hogy a szavazók fele már hátat fordított a politikusnak. Az azonban figyelemre méltó, hogy Trump támogatottsága még mindig jóval nagyobb, mint a második helyen álló Ron DeSantis floridai kormányzóé (25 százalék), és bőven meghaladja a 6–7 százalékos Ted Cruz texasi szenátorét vagy éppen korábbi alelnökéét, Mike Pence-ét. A kérdés tehát inkább az, hogy Trump esetleges indulása esetén mit tenne 51 százaléknyi republikánus szavazó: mégis beállnának a megosztó politikus mögé, vagy inkább átszavaznának a demokrata jelöltre, esetleg egyszerűen csak otthon maradnának.
Trump (relatív) népszerűsége annak fényében érdekes, hogy mostanában leginkább csak azért szerepel a hírekben, mert egy képviselőházi bizottság jelenleg is azt nyomozza, volt-e köze a Capitolium 2021. január 6-i megtámadásához. A bizottság eddigi üléseiről már írtunk korábban, így azt most nem fejtenénk ki hosszabban, ám arra mindenképpen érdemes emlékezni, hogy
Ennek ellenére arra biztatta őket, hogy vonuljanak át a Capitoliumhoz, sőt, maga is csatlakozni akart hozzájuk, felvetve ezzel a lázítás gyanúját – mondta a bizottság előtt Cassidy Hutchinson.
Jóllehet, a bizottságnak nincs nyomozati jogköre, az általa feltárt bizonyítékok alapján az amerikai legfőbb ügyészségként is funkcionáló igazságügyi minisztérium hivatalos vizsgálatot is indíthat, amennyiben felmerül a gyanúja annak, hogy Trump bűncselekményt követett el. Ráadásul nem ez lenne az első eset: szövetségi ügyészek például már nyomoznak amiatt, hogy Trump valóban megpróbált-e beavatkozni az elnökválasztásba, három kerületi ügyészség pedig amiatt vizsgálódik, hogy cégbirodalma, a Trump Org elkövetett-e többrendbeli pénzügyi csalást.
Menekülés az immunitásba?
De mi történne, ha a nyomozások lezárulta előtt Trumpot újraválasztanák elnöknek? A Rolling Stone magazin értesülései szerint a korábban ingatlanmágnásból valóságshow-szereplővé avanzsált politikus ezt menekülőútnak tekintené. A lap ugyanis a napokban négy, a helyzetre rálátással bíró forrásra hivatkozva azt írta, Trump zárt körben arról beszélt, hogyha valaki az USA elnöke, akkor nagyon nehéz a „politikailag motivált ügyészeknek” őt támadniuk. Az egyik forrás szerint:
azt mondta, amikor újra elnök lesz, akkor egy új, republikánus kormány le fogja állítani az igazságügyi minisztérium nyomozását, amelyre Trump úgy tekint, mint egy próbálkozásra a Biden-kormány részéről, hogy bűnvádi eljárást indítson ellene, vagy akár őt és az embereit is börtönbe zárja.
Ez ellentmond annak, amit Trump az Intelligencernek nyilatkozott, miszerint ő nem követett el semmilyen bűncselekményt, így az újraindulással kapcsolatban nincs ilyen motivációja, de nem ez lenne az első eset, hogy Trump mást mond, mint amit gondol.
Bármi is a pontos indok, amiért Trump ismét elnök szeretne lenni, az amerikai közvélemény egyre inkább azon a véleményen van, hogy nem az indulás ténye a kérdés, hanem az, hogy mikor jelenti be. A korai bejelentés előnye az lenne, hogy azzal Trump megelőzné az összes lehetséges pártbeli ellenfelét, köztük például a már említett DeSantist, aki „a Trump nélküli trumpizmus” vezető képviselője, és aki a novemberi félidős választáson még megpróbálja megvédeni a floridai kormányzói címét.
A nyári vagy szeptember-októberi bejelentés ugyanakkor azzal a veszéllyel is járna, hogy elvonná a figyelmet az Egyesült Államok gazdasági nehézségeiről és Joe Biden megzuhant népszerűségéről, pedig ezek hatékony eszközt jelentenek a republikánusok fegyvertárában. A félidős választásokon ráadásul megszerezhetik a többséget is a képviselőházban, ami nagyobb lendületet adhatna a majdani kampányban, éppen ezért a konzervatív párt egy része inkább kivárna. A végső döntést persze úgyis Donald Trump fogja meghozni, akinek viszont nem esik nehezére az ellenkezőjét tennie annak, mint amit elvárnak tőle.
