A kabinetfőnöki irodában eltöltött időm alatt többször tudomást szereztem arról, hogy [Donald Trump] tányérokat dobált, vagy úgy felrántotta a terítőt, hogy minden leesett az asztalról, és összetörtek vagy szanaszét repültek a szobában,
mesélte az amerikai képviselőház Január 6-i Bizottságának június 28-i meghallgatásán Cassidy Hutchinson, Trump egykori kampányfőnökének, Mark Meadowsnak a munkatársa. Az egykori fehér házi dolgozót azért hallgatta meg a szenátus, hogy kiderítse, Trump milyen mértékben felelős azért, hogy 2021. január 6-án az őrjöngő tömeg megtámadta a szenátusnak és a képviselőháznak helyt adó washingtoni Capitoliumot, ahol akkor éppen a 2020-as, Trump vereségével végződő elnökválasztás eredményét hitelesítették volna.
Az nem újdonság, hogy Trump és hívei szerint Joe Biden csalással nyert – miközben erre semmilyen konkrét bizonyítékot nem tudtak azóta sem bemutatni –, de ha beigazolódna, hogy a volt elnök valóban hergelte az embereket, illetve lépéseket tett azért, hogy a tömeg erőszakkal be tudjon hatolni a Capitoliumba, akkor felbujtásban is bűnös lehet.
Tudatosan terjesztett hazugságok
A bizottságnak 7 demokrata párti és 2 republikánus tagja van, utóbbiak Liz Cheney – George W. Bush alelnökének, Dick Cheneynek a lánya –, illetve Adam Kinzinger, akik már korábban is élesen bírálták Donald Trumpot. Az első nyilvános, a televízió által is élőben közvetített meghallgatást idén június 9-én tartották, és már ekkor számos olyan bizonyítékot mutattak be, amely azt igazolta, hogy a volt elnöknek köze volt az eseményekhez.
A bizottság elnöke, Bennie Thompson és Cheney arról beszéltek, hogy az előzetes vizsgálatok és meghallgatások alapján Trump tudatosan olyan állításokat terjesztett a választási csalásról, amelyekről a hozzá legközelebb álló emberek is tudták, hogy hazugságok. Ezen felül megpróbálta a kormányzati és bírósági apparátust felhasználni ahhoz, hogy továbbra is hatalomban maradjon, például amikor azzal kampányoltak, hogy választási csalások történtek több államban. Majd amikor mindez kudarcot vallott, semmit sem tett az ellen, hogy a hívei csőcselékként rohamozzák meg a Capitoliumot, azzal fenyegetőzve, hogy felakasztják Trump saját alelnökét, Mike Pence-t, akinek alkotmányban rögzített kötelezettsége volt, hogy hitelesítse a választási eredményt.
Az első meghallgatáson lejátszottak több, előre felvett interjút, amelyen többek között William Barr, Trump egykori igazságügyi minisztere azt állította: közölte Trumppal, hogy a választási csalásról szóló hír „marhaság”. Megszólalt a volt elnök lánya, Ivanka Trump is, aki elfogadta Barr, illetve az egyik, a kampányban dolgozó jogász, Alex Cannon véleményét. Cannon azt mondta a kabinetfőnök Meadowsnak, hogy Trump szövetségesei sem találtak semmi olyan dolgot, amely megváltoztatná a választási eredményt a kulcsfontosságú államokban.
Ugyanaznap beszélt a bizottság előtt Caroline Edwards is, aki a támadás idején rendőrként teljesített szolgálatot. A halálos áldozatokat is követelő támadás első hullámában nem volt elég rendfenntartó a helyszínen és Edwardsot a felhergelt tömeg az épület előtti biciklitárolók alá szorította. A nő beverte a fejét a betonlépcsőbe és elvesztette az eszméletét. Tanúskodott Nick Quested brit dokumentumfilmes is, aki a szélsőjobboldali Proud Boys nevű csoportról forgatott. Quested elmondása szerint a Proud Boys és egy másik radikális csapat, az Oath Keepers már jóval azelőtt elkezdett szervezni egy erőszakos megmozdulást, hogy Trump nagygyűlést szervezett volna január 6-ra.
Átirányított pénzek
A második meghallgatáson újabb részleteket mutattak be Barr tanúvallomásából. A politikus ekkor arról beszélt, hogy Trump a választás után „fokozatosan elszakadt a valóságtól” és hiába mondta neki, hogy semmi alapja nincs a csalásról szóló teóriáknak:
Trump egyszerűen nem mutatott érdeklődést a tények iránt.
Mivel a bizottság egyik célja, hogy bemutassa, Trump tisztában volt azzal, hogy senki nem csalta el a választást, Barr szavai kulcsfontosságú szereppel bírnak. Ezek alapján két opció lehetséges: Trump vagy tudta, hogy hazugságokat terjeszt, vagy egy idő után elhitte a saját hazugságait.
Bill Stepien, Trump kampánymenedzsere vallomásában arról beszélt, hogy az akkor még hivatalban lévő elnök körül két csoport alakult ki: a „normálisak”, ahova Stepien magát is sorolta, illetve a Trump ügyvédje által vezetett „Rudy Giuliani csapat”. Stepien szerint Giuliani csapata folyamatosan fűtötte Trump paranoiáját és arra biztatták, hogy álljon be a választási csalással kapcsolatos teóriák mögé – olvasható a New York Times összefoglalójában. A bizottság egy videós prezentáció segítségével azt is bemutatta, hogy Trumpék hazudtak, amikor azt állították, 100 millió dollárnyi adományt gyűjtöttek össze a választási csalások kivizsgálására, miközben nem is létezett erre a célra létrehozott alap. Ehelyett a pénz Trump embereihez folyt be.
A harmadik és negyedik meghallgatáson többek között az derült ki, hogy Trump különféle jogi módszereket is keresett arra, hogy valamilyen módon érvénytelenné tegye az elnökválasztást és hatalomban maradhasson. Például úgy, hogy Mike Pence-t „rákényszeríti” arra, hogy ne hitelesítse a szavazás eredményét. Erre azonban nem sok alapja volt, ugyanis ez a hitelesítés csak egy formális esemény, ráadásul Pence-nek alkotmányban rögzített kötelessége ezt megtenni és semmi esély nem volt arra, hogy az alelnök ezt megtagadja.
Hiába figyelmeztették Trumpot
Az eddigi legnagyobb hatású tanúvallomás azonban talán a már fentebb említett Cassidy Hutchinsonnak tulajdonítható, aki gyakorlatilag testközelből figyelhette Trumpot és annak legközvetlenebb munkatársait. Hutchinson elmondta, hogy amikor Trump 2021. január 6-án látta, hogy a nagygyűlésén túl távol áll a tömeg az emelvénytől és így kisebbnek látszik, elrendelte, hogy mindenkit engedjenek közelebb – hiába figyelmeztették, hogy egyes tüntetőknél fegyver van, és azért nem akartak közelebb menni, mert nem jutottak volna át a fémdetektorokon. Arra is figyelmeztették Trumpot, hogy a tüntetők felfegyverkezett része erőszakkal fenyegetőzik, de az elnök mégis arra biztatta őket, hogy vonuljanak át a Capitoliumhoz.
A meghallgatás során arról is hallhattunk, hogy Trump hajlamos volt a dühkitörésekre, ahogy azt a cikkünk elején idézett szöveg is igazolja. Amikor az elnök 2020 decemberében megtudta, hogy Barr igazságügyi miniszter szerint nem történt választási csalás, Trump hozzávágta az ebédjét a falhoz, aminek nyoma ott is maradt – állította Meadows korábbi munkatársa. Hutchinson azt is hallotta a kollégáitól, hogy amikor a Trump védelmét ellátó Secret Service nem volt hajlandó odavinni őt a Capitoliumhoz, az elnök megpróbálta kirántani a kormányt az őt szállító őr kezéből. Ezt az információt azonban egyelőre nem sikerült igazolni, . Két forrás a Secret Service részéről ugyanakkor arról beszélt a CNN-nek, hogy valóban voltak dühkitörései Trumpnak.
A helyzet elfajulása miatt a kabinet tagjai már arról folytattak megbeszéléseket, hogy bevetik az alkotmány 25. kiegészítését, amely arra ad lehetőséget, hogy a feladatára alkalmatlannak minősített elnököt eltávolítsák hivatalából – jelentette ki Hutchinson. Véleménye szerint Trump végül január 7-én ezért adott ki nyilatkozatot arról, hogy támogatja a békés hatalomátadást.
Jöhet a büntetőeljárás?
A meghallgatások folytatódnak, a következő július 12-én lesz, de hogy mi lesz az ügy kifutása, az egyelőre kérdéses. Michael Bromwich, az igazságügyi minisztérium korábbi munkatársa arról beszélt a Hillnek, hogy már most is elegendő anyag van egy Trump elleni, többrétű büntetőeljárás megindításához. Ebbe beletartoznak az arra vonatkozó bizonyítékok, hogy Trump tisztában volt azzal, milyen kockázatot jelentenek a fegyveres támogatói, illetve hogy a Capitoliumnál személyesen is uszítani akarta őket.
Catherine Ross alkotmányjogász, akit a Newsweek idézet, Hutchinson vallomásából azt emelte ki, hogy Trump kijelentette, a fegyveres tömeg nem azért van ott, hogy őt bántsa. A büntetőeljárás során azt is mérlegelni kell, hogy Trump ellen vádat lehet-e emelni felbujtás miatt, és ha van egy tömeg, amelynek tagjai fegyvert és golyóálló mellényt viselnek, akkor az elég jó indikátora ennek – jegyezte meg Ross.
David Niven, a Cincinnati Egyetem politika-tudományi professzora arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2024-es választási indulást fontolgató Trump egyik erőssége pont az, hogy annyi probléma van a tevékenységével, hogy nehéz hosszabb ideig egyetlen dologra figyelni.
A Washington Postot mindenesetre már meggyőzték az eddig látottak. Július 2-án egy szerkesztőségi vezércikkben azt írták, hogy a Donald Trump elleni bűnügyi nyomozás már elkerülhetetlen. Azzal érveltek, hogy az igazságügyi minisztériumnak több eszköze van a nyomozáshoz, a közvéleményt pedig minél alaposabban tájékoztatni kell a történtekről. Azt ugyanakkor elismerik, hogy egy ilyen lépés kockázattal is jár. Mint írták:
Veszélyes precedenst teremtene, ha egy új kormány eljárást indítana a másik párt egykori elnöke ellen; rögtön láthatóvá válik a veszély, ha megnézzük a külföldi bukott demokráciák hosszú sorát, ahol az új vezetők pert indítottak az elődeik ellen. Egy Trump elleni vádemelés esetén fennáll a kockázata annak, hogy az politikailag segítené őt. Másrészt viszont, ha Trump egyértelműen, megkérdőjelezhetetlenül – és nem csak vitathatóan – felelős súlyos bűncselekmények elkövetéséért, akkor a minisztériumnak nincs sok választása. Az igazságszolgáltatási rendszerünk központi eleme az az elv, hogy senki nem állhat a törvény felett.
