Ukrajna lakosságának egyharmada kényszerült otthona elhagyására a háború kezdete óta

Holtan találták a 61 éves orosz oligarchát, Jurij Voronovot szentpétervári kastélyának úszómedencéjében. A Gazprommal rendkívül jövedelmező üzleteket kötő nagyvállalkozó a hatodik vagyonos orosz állampolgár, akit rejtélyes körülmények között halt meg az év eleje óta.

Voronov holttestét még hétfőn délután találták meg az úszómedence vízfelszínén lebegve golyó ütötte sebbel a fején.

Az orosz Nyomozó Bizottság vizsgálja a halálesete körülményeit, ám úgy nyilatkoztak, hogy az üzletember halálához valószínűleg „üzleti partnerekkel folytatott vitának” van köze. Felesége állítólag azt mondta a nyomozóknak, hogy Voronov úgy gondolta, „sok pénzt” csaltak ki tőle „becstelen” vállalkozók és üzleti partnerek.

A férfi az orosz energiaóriáshoz, a Gazpromhoz köthető logisztikai cég ügyvezetője volt.

Hasonló Szentpétervár melletti kastélyokban számos rejtélyes haláleset történt az utóbbi időben, ezért találgatások indultak arról, hogy az öngyilkosságnak látszó esetek valójában inkább szevezettek lehettek.

(Daily Mail)

Az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ azt írja egy illetékesre hivatkozva, hogy immár teljes kapacitással működik a mariupoli kikötő.

Oroszország még májusban foglalta el az Ukrajna déli részén található kökötővárost, Mariupolt, amely Ukrajna tengeren folytatott kereskedelmének jelentős központja volt.  Mariupol ukrán védői hónapokon át harcoltak az orosz megszállókkal a  város irányításáért, a végén az ország egyik legjelentősebb nehézipari üzemébe, az Azovsztal acélműbe szorultak vissza sok civillel együtt.

Az MTI az erről szóló híradásában többek között ezt írta:

Nem sokkal korábban a csak Oroszország és Szíria által elismert, szakadár Donyecki Népköztársaság szén- és energiaügyi minisztériuma közölte, hogy helyreállították a kikötő áramellátását, amelyet június 16. óta Oroszországból szállított generátorokkal biztosítottak.

Az „orosz nemzeti érdek védelmére” hivatkozva az Állami Duma elfogadott egy olyan törvényjavaslatot, amely akár hét év börtönnel sújtaná, ha valaki „Oroszország biztonságát veszélyeztető nyilvános kijelentéseket” tesz.

Az alsóház emellett megemelte a kémkedés és a „külföldiekkel folytatott bizalmas együttműködés” büntetési tételét is.

A javaslat értelmében mindazok a személyek, akik nyilvános felszólalásukban Oroszország biztonsága elleni fellépésre buzdítanak, kettőtől négy évig terjedő börtönbüntetéssel lesznek sújthatók. A büntetési tétel öt évre lesz növelhető, ha a felhívásukat a médiában teszik közzé, illetve hét évre, ha a bűncselekményt szervezetten követik el.

Az orosz fegyveres erők ellen felhasználható információk gyűjtése és az ellenségnek való átadása akár húsz év börtönbüntetéssel, míg a „külföldiekkel történő bizalmas együttműködés” akár nyolc év börtönbüntetéssel is sújtható.

(mti)

Ukrajna szerda délután cáfolta azt az orosz kijelentést, mely szerint az orosz haderő megsemmisített volna két, az Egyesült Államok által szállított nagy hatótávolságú tüzérségi rakétarendszert.

Az orosz propagandisták aktívan hamis információkat terjesztenek az amerikai HIMARS tüzérségi rendszer állítólagos megsemmisítéséről

– áll az ukrán egyesített erők munkacsoportjának szerdai közleményében.

Szerdán az orosz védelmi minisztérium állította, hogy a Donyeck régióban végrehajtott légicsapás során megsemmisítette a HIMARS többszörös kilövésű rakétarendszereket.

A minisztérium nyilvánosságra hozott felvételeket is az állítólagos támadásról, de a videóban nem sikerült azonosítani az amerikai eszközöket.

(CNN)

Ukrajna februári megszállása óta mintegy 7,1 millió ember kényszerült elhagyni az otthonát az ország területén belül – írta a The New York Times.

A Guardian közben a ENSZ menekültügyi szervezetének szerdai bejelentére hivatkozva azt írta, hogy február 24-e óta 8,793 millió ember lépte át Ukrajna határát a háború kezdete óta. Az európai országokban regisztrált ukrajnai menedékkérők száma 5,640 millió ember.

Donyeck kormányzója, Pavlo Kirilenko eközben menekülésére szólította fel a térség 350 ezres lakosságát  a friss halálesetekről és sérülésekről szóló jelentések miatt.

Ez a második világháború óta nem látott mértékű menekülthullámot jelent.

Míg a háború kezdetén az ország nagy részén megmozdult a lakosság, addig a menekültek nagy része ma inkább Ukrajna keleti részéről érkezik, mivel ez a terület vált a konfliktus középpontjává.

A civilek általában vonatokra és buszokra szállva özönlenek Kelet-Ukrajna városaiból a nyugati országrész és a főváros, Kijev viszonylagos biztonságát keresve. Sokan humanitárius konvojokban távoztak a lakóhelyükről, mások gyalogosan távoztak, sokszor szó szerint az életükért futva.

A The New York Times azt írja, hivatalosan ugyan mindössze hárommillió embert tartanak nyilván belső menekültként, de a valós szám ennek több mint kétszerese. Ennek oka, hogy nem minden belső menekült regisztráltatja magát, vállalva ezzel, hogy a menekültügyi ellátások jó részéből kimaradnak.

Az állam sok helyen nem állt készen a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek ilyen nagy mértékű befogadására

– mondta Vitalij Muzicsenko, Ukrajna szociálpolitikai miniszterhelyettese a héten tartott sajtótájékoztatóján, ahol új terveket jelentett be a belső menekültek állami segélyre történő regisztrációjával kapcsolatban.

Az ENSZ szakértői szerint a belső menekültek többsége – hasonlóan a több menekülthöz – elsősorban nő és gyermek. Ők nem ritkán olyan alapvető szükségleteiket sem tudják kielégíteni, mint a víz, az élelmiszer és más alapvető fogyasztási cikkek.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság szerda délután közleményben tudatta, hány ember kért eddig menedékjogot Magyarországon az orosz-ukrán háború kitörése óta. Eszerint a hatóság a mai napig 26 363 „menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált”.

Ebből 13 063 fő 18 év alatti kérelmező volt.

Közleményükben azt írják, a kérelmet benyújtók döntő többsége továbbra is családos – édesanyák és gyermekeik. A kérelmek elbírálása folyamatos, határidőn belül történik, eddig összesen 21 670 fő esetében született elismerő döntés.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy látja, az EU-nak vészhelyzeti forgatókönyveket kell készítenie, hogy ne érje váratlanul az orosz gáz teljes leállítása.

Von der Leyen szerdán Strasbourgban a képviselőkhöz intézett beszédében azt is mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyverként használja az energiát.

A Bizottság jelenleg egy „európai vészhelyzeti terven” dolgozik, az első terveket a hónap közepén kell bemutatni – mondta.

Von der Leyen szerint:

Ha rosszabbra fordulnak a dolgok, arra fel kell készülnünk.

A bizottsági elnök hangsúlyozta, fontos a probléma összehangolt megközelítése az Európai Unión belül.

Putin continues to use energy as a weapon.

12 Member States are affected by gas supply reductions.

We need coordination at EU level: @EU_Commission will soon present a 🇪🇺 emergency plan.

We will work to protect our Single Market and industrial supply chains from disruptions. pic.twitter.com/stAz1Z4fOC

— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) July 6, 2022

(The Guardian)

Boris Johnson brit miniszterelnök kijelentette, hogy kormánya nem fog összeomlani, miután három minisztere is távozott a kabinetből, egy sor alacsonyabb rangú tisztviselővel egyetemben.

Johnson a törvényhozóknak elmondta, hogy az ország gazdasága nehéz idők előtt áll, Oroszország ukrajnai invázióját pedig az elmúlt 80 év legsúlyosabb európai háborújának nevezte.

Pontosan ez az a pillanat, amikor az ember elvárná egy kormánytól, hogy folytassa a munkáját, ne menjen el, hanem folytassa a munkáját

– jelentette ki Johnson a brit parlamentben.

Kedden Rishi Sunak pénzügyminiszter és Sajid Javid egészségügyi miniszter jelentette be a távozását, míg a mai nap a gyermek- és családügyi tárca vezetője, Will Quince mondott le. A lemondási hullám miatt az elkövetkező napokban eldőlhet a kormányfő sorsa, ugyanis nem feltétlenül biztos, hogy maradt elég felhatalmazása a jelenlegi posztjához.

(Al Jazeera)

Az orosz nacionalizmus, agresszió szimbólumát, hatalmas Z betűket mázoltak fel Újvidéken számos helyen az aszfaltra, a falakra, hidakra – írja szerb sajtóhírek alapján a Szabad Magyar Szó. Az ismeretlen elkövetők  az Exit Fesztivál megnyitója előtt léptek akcióba, nagyon sok helyen rongálták meg az utakat és épületeket. Addig mázoltak, míg festékük el nem fogyott. Újvidéken minden évben a fesztivál előtt festik újra az útjelzéseket, idén a gyalogátkelők felújítása után jelentek meg a Z betűk. Az Exit Fesztiválon eredetileg ott lett volna az Eurovízión győztes ukrán együttes, de lemondta a fellépést.

Kedden az orosz erők öt civilt megöltek, további 21-et pedig megsebesítettek a donyecki régióban – közölte a terület kormányzója.

Két embert Avdijivka városban, egyet Szlovjanszk városában, egyet Krasznohorivka városban, egyet pedig Kurahove városában öltek meg – közölte Pavlo Kijrilenko a Telegramon.

Az egyelőre nem tisztázott, hogy a szlovjanszki haláleset azon a két emberen kívül történt-e, akikről Kijrilenko korábban elmondta, hogy a város egyik piaca és lakónegyede elleni támadásban vesztették életüket.

(Al Jazeera)

A Donyecki régió kormányzója 350 ezer civilt szólított fel az evakuálásra a közelgő orosz offenzíva miatt. A felhívás egy nappal azután hangzott el, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök győzelmet hirdetett a szomszédos keleti régióban, Luhanszkban.

Oroszország feltehetően növeli a harcok intenzitását Donyeckben, melynek nagy része továbbra is az ukránok ellenőrzése alatt áll. A fenyegetés arra késztette a hatóságokat, hogy több mint negyedmillió lakost szólítsanak fel otthonuk elhagyására. Érvelésük szerint erre az életek mentésén túl azért is szükség van, mert így az ukrán hadsereg jobban meg tudja védeni a városokat az orosz előrenyomulással szemben.

Az egész ország sorsa Donyeckben dől el. Minél kevesebb civil tartózkodik a területen, annál jobban tudunk majd az ellenségre koncentrálni és kötelességünknek eleget tenni

–  jelentette ki Pavlo Kijelenko donyecki kormányzó

A támadások Donyeckben már most is zajlanak. Vadim Ljah polgármester a Facebookon közölte, hogy „óriási lövedékek” csapódtak be Szlovjanszk városában, ahol a városvezető órákkal korábban evakuálásra szólította fel a lakosokat, azt tanácsolva nekik, hogy óvóhelyeken keressenek menedéket.

(Guardian)

Feltehetően a Szlovjanszkért vívott csata lesz a következő kulcsfontosságú ütközete a kelet-ukrajnai harcoknak. Az orosz fegyveres erők 16 kilométerre vannak a donyecki várostól – közölte a brit védelmi minisztérium.

Az orosz erők keleti és nyugati erőcsoportjai most valószínűleg 16 kilométerre északra vannak Szlovjanszktól, miközben a középső és déli erőcsoportok is fenyegetést jelentenek a településre – derül ki a brit hírszerzés jelentéséből.

Oroszország eközben tovább erősíti ellenőrzését Liszicsanszk és Luhanszk felett, északon pedig a keleti és nyugati erőcsoportok megmaradt, rendelkezésre álló egységeinek nagy részét az Izium városa felé csoportosítja.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 6 July 2022

Find out more about the UK government's response: https://t.co/T09p9Rgd73

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/5E5JLGbY82

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) July 6, 2022

(Guardian)

Az Országgyűlés fideszes elnöke a Mandinernek azt mondja, javult a helyzet azóta, hogy azt mondta, Zelenszkij pszichés problémákkal küzd, mert az ukrán elnök már köszönetet mondott Orbán Viktornak a segítségért. Szerinte Magyarország mindig Ukrajna elkötelezett támogatója volt.

Nem menti Putyin agresszióját, de Kövér László egyetért Ferenc pápával, szerinte ez egy kiprovokált háború, aminek kiszemelt áldozata Európa. Békét az hozhatna, ha annak lehetőségeiről és nem arról beszélnének, ki nyerheti meg a háborút.

Egyesek már az atomfegyverek esetleges bevetéséről is úgy beszélnek, mint akik most lógtak ki a zárt intézet kerítésén

– teszi hozzá a fideszes politikus.

Kapcsolódó

Kövér László: „Ezek sátánisták”

„Isten éltesse Gyurcsány Ferencet erőben, jó egészségben, hosszú-hosszú ciklusokon át, az ellenzék vezéreként.” Ezt kívánja, ha ezen múlik a Fidesz sikere.